Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2010-02-25 / 3. szám
NKORMÁNYZAT Brutális költségvetési elvonás sújtja az önkormányzatot Folytatás az 1. oldalról > Milliárdos bevételcsökkentés A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésről szóló törvény rendelkezései értelmében Rákosmente Önkormányzatának bevétele 2,5 milliárd forinttal csökkent a tavalyi módosított előirányzathoz képest, amiből a működési célú bevételcsökkenés meghaladja az 1,2 milliárd forintot. Ennek része a bölcsődék, óvodák, iskolák állami normatív finanszírozásának drasztikus csökkentése, az átengedett központosított adók és az áfa megnyirbálása. Mindezek súlyosan megnehezítik az önkormányzat munkáját és feladatainak megfelelő ellátását. Ezzel működőképességünk határához jutottunk - rögzítette a polgármester a testületi ülésen. A 2010. évi központi forráselvonás hatása olyan negatívan érinti az önkormányzatokat, ami az elmúlt húsz évre visszatekintve példátlan. Minden normatívát jelentősen csökkentett a kormány és a parlament, ami oktatási, szociális és művelődési területen súlyos hatásokat eredményez. A 2006. évhez képest - említette példaként Riz Levente, 2010- ben az iskolai nevelésben és oktatásban 370 millió forintos normatíva-visszaeséssel kellett számolnia az önkormányzatnak. Tehát nominális értékben is többszázmilliót vettek el Rákosmentétől, amelyet tetéz az azóta mért infláció, az energiárak, az áfa növekedése, az iparűzésiadó-bevétel csökkenése. Az idei forráselvonást ráadásul január 1-től vezették be, eddig példátlan módon, a tanév kellős közepén csökkentették az állami normatív támogatásokat, veszélybe sodorva sok településen a tanulmányi év lezárását, a tanárok fizetésének folyamatos biztosítását, a dologi kiadások finanszírozását. De ezzel még nincs vége. Kedvezőtlen változást hozott a dologi kiadások között megjelenő rehabilitációs járulék, amelyet az önkormányzat az APEH-nek fizet. Ez az összeg a tavalyi évhez képest több mint a hatszorosára növekedett, 106 millió forinttal terhelve meg Rákosmente kasszáját. Komoly csapás, hogy összességében 635 millió forinttal csökkent a dologi kiadások kormányzati támogatása. Megszűnt továbbá az önkormányzatok földhivatali illetékmentessége, minden eljárásért ezután fizetniük kell. Örök téma a fővárosi forrásmegosztás. A forrásmegosztási törvény 2007. január 1- jén hatályba lépett, Rákosmentét sújtó hatásai évente megközelítőleg 300 millió forint bevételkiesést okoznak a helyi önkormányzatnak. Takarékossággal reagálnak Nincs tovább, elértünk a falhoz, még egy ilyen évet nem bír ki az önkormányzati rendszer - mondta Riz Levente. A polgármester jelezte, az elvonások ellenére 2010-ben sem zárnak be intézményt, a munkahelyeket megvédik, nem terveznek elbocsátásokat. Idén először 500 milliós működési hiánnyal kellett tervezniük, de tartalékot is képeztek, reméli, hogy nem szorulnak rá a hitel- felvételre. Mindenki takarékoskodik, az óvodáktól 5%, az iskoláktól 6%, a Polgármesteri Hivataltól 10% kiadási előirányzatot kényszerültek elvonni, hogy túléljék az évet. Riz Levente a testület előtt megköszönte a kerületi intézményekben dolgozó vezetők, munkatársak szolidaritását, összefogását, ami lehetőséget ad a működés színvonalának megőrzésére. Az intézmények szemszögéből Lapunk három oktatási/nevelési intézmény vezetőjének véleményét is megkérdezte a megszorításokkal és azok kerületi hatásaival kapcsolatban. A Körösi Csorna Sándor Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Hicz János szerint eleve problematikus, hogy a költségvetési év nem egyezik meg a tanévvel. A kerületi intézményvezetők nem tudtak a saját intézményük költségvetéséből 10%-ot elvenni, mert az radikális színvonaleséssel járt volna. „A kormány buzogánycsapását szerencsére jól kivédte az önkormányzat. Ha ez nem történik meg, összeomlik Rákosmente közoktatása." Az igazgató szerint a mostani kormányzati oktatáspolitika semmilyen jövőképpel nem rendelkezik. A Százszorszép Óvoda vezetőjét, Béres Károlynét elkeserítik az újabb és újabb megszorítások, de öröm az ürömben számára, hogy az óvodáknak csak 5%-ot kellett megvonniuk maguktól. A túlórákkal spóroltak, de megtartották az étkezési hozzájárulást. Az óvodavezető asszony szerint becsülendő az önkormányzat hatalmas erőfeszítése az irányban, hogy minden közintézményt rendeltetésszerűen működtessen ezekben az ínséges időkben. A kerület lélekszáma folyamatosan nő, ami többletfeladatokat ró a közintézményekre, ezért is érintik drasztikusan Rákosmentét a szűnni nem akaró megszorítások. Bella Tibor, a Gregor József Általános Iskola igazgatója elmondta, az elvonások miatt elérkeztek az iskolák a működő- képességük határához. Ez azzal jár, hogy minden intézmény pedagógiai programjához hozzá kell nyúlni. Az igazgató szerint helyi viszonylatban sokkal jobb az oktatáshoz való hozzáállás, mint országos •szinten. Közoktatásunk egyáltalán nem élvez prioritást, hiába hangoztatja ezt a nagypolitika. Ez azért is szomorú, mert minden gazdasági fejlődés alapja a jó oktatáspolitika. A magyar közoktatás szakmai válságban van, ami egyáltalán nem lenne szükségszerű, politikai akarat nélkül azonban nem lehet előrébb lépni. „A közoktatás irányításához, szerkezetéhez, ellenőrzéséhez és finanszírozásához egyaránt hozzá kéne nyúlnunk. Ha érdemi változást akarunk, abba komoly szellemi és anyagi tőkét kell befektetnünk, mert máshogy nem fog menni." A pedagógusok bérét 2002 óta nem emelték nominálisan, ráadásul a válság idején nemrég egyetlen tollvonással elvonta a kormány a 13. havi illetményt. Ennél rosszabb már nem jöhet. - hangzott el a képviselő- testület februári ülésén. Van benne igazság. Ennél tömörebb végszót mi sem tudunk kitalálni.
