Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2010-10-07 / 16. szám

KÖRNYEZETVÉDELEM ✓ Állatmenhely Rákoscsabán Közel 600 állat talált átmeneti vagy végleges otthonra a Noénál Saját anyagi erőforrásaiból, normatív állami támoga­tás nélkül, önerőből tartja fent magát és látja el két-, há­rom- és négylábú védenceit a 2000-ben alakult Noé Ál­latotthon Alapítvány, Budapest legnagyobb állatmen­helye. Az öt és fél hektáros Csordakút utcai állatmen­helyen különböző szekciókban közel hatszáz házi- és vadállat talált átmeneti, vagy végleges otthonra. A 90-es évek elején Sán­dor Hédi és Matusek Zoltán megálmodtak egy olyan vi­lágot, ahol minden állatnak joga van az élethez és min­den állat kaphat egy má­sodik esélyt, legyen az ki­dobott kutya vagy levesbe való kakas. Evek alatt össze­spóroltak egy telekre valót, majd elkezdték befogadni a hontalan, bajba jutott álla­tokat, akik végül már több százan voltak. Hédi és Zoli közben sokszor nélkülöztek, eladták családi örökségeiket, kölcsönöket vettek fel, bará­toknál, családtagoknál lak­tak, de az állatoknak min­dig jutott ennivaló és orvosi ellátás. Az utolsó családi in­gatlant 2008 májusában ad­ták el, hogy a menhely adós­ságait törleszteni tudják - az­óta ők is fent laknak a men- helyen az állatokkal egy 20 négyzetméteres, apró szociá­lis helységben.- 1992-től az alapítvány megalakulásáig csak szen­vedtünk, magánemberként nagyon kevés adományt tudtunk gyűjteni - magya­rázta Sándor Hédi, az alapít­vány elnöke. Külön nehéz­séget okozott, hogy 2004-ig mindössze egy fúrt kút és né­hány elemlámpa jelentet­te az állatotthon infrastruk­túráját, de nem bántuk. Hét éve gyűjtjük az egy száza­lékokat, az első évben még csak 5 millió forint felaján­lás érkezett, 2010-ben már 85 millió, de sajnos az éves költségvetésünk 100 millió forintra rúg, úgyhogy a kü- lönbözetet szó szerint össze kell koldulnunk.- Az alapítvány célját te­kintve az érthető, hogy sok kutya, macska él a menhe- lyen, de hogy kerültek ide a nagyobb testű háziállatok, a lámáról, rókáról és más va­dakról nem is beszélve?- Lámát, struccot, pávát díszállatnak tartják egyesek, aztán amikor rájönnek, hogy törődni kell velük, kitapos­sák a virágos kertet, lecsip­kedik a fák, bokrok leveleit, sőt az állat időnként a vado­natúj viacolor járdaburkola­tot is gyakran „megtiszteli”, akkor igyekeznek szabadulni tőlük, akár ingyen is elhoz­zák az otthonba. A tehenek tartozás fejében kerültek egy céghez, ők pedig sajnálták a vágóhídra küldeni az állato­kat. A disznók, lovak rossz tartási körülmények miatt, hatósági foglalás, a liba csa­pat pedig az emlékezetes Kossuth téri tüntetés után került hozzánk.- Az otthon jellegénél fogva nyílván majd minden állathoz fűződik egy-egy szo­morú történet, ezek közül melyik volt a legextrémebb eset?- Zorkó kutya happy enddel végződő története talán a leg­emlékezetesebb számunkra, ő az, aki a nemzetközi érdeklő­dés reflektorfényébe is beke­rült. A szerencsétlen állatot egy vidéki gyepmesteri telep aberrált alkalmazottai bru­tálisan agyba-főbe verték és vasvillára szúrták. A vérlázító esetet a szomszédok jelentet­ték a hatóságoknak, és talán az országban elsőként sike­rült a kutyát lefoglalni. Zorkó iszonyatos állapotban került az állatotthon speciális, re­habilitációs részlegébe, soká­ig úgy volt, hogy életben sem marad, mert át volt szúrva a tüdeje, a lépe, veséje le volt szakadva. Érthetően annyira el volt vadulva, hogy három éven át nem lehetett meg­közelíteni, az ételét is a ke­rítésen áthajítva juttattuk be hozzá. Közben egy állatbarát amerikai hölgy a honlapun­kat olvasva értesült a kutya hányatott életéről, és havon­ta rendszeresen támogatta az ellátását, orvosi kezelését. A sokat megélt Zorkó végül egy németországi családnál lelt végleges otthonra, ahonnan azóta is rendszeresen kapjuk róla a híreket.- Az állatotthon területén mindig épül valami, hol egy illemhely, egy karám, vagy éppen egy játszótér.- Nálunk az állatok életük végéig kapnak menedéket, ezért aztán nekik is felelős­séggel tartozunk, és nem en­gedhetjük meg magunknak, hogy erről a területről kiszo­rítsanak bennünket. Napi teendőink mellett most azon munkálkodunk, hogy a szomszédos földterületből még két hektárt megvásárol­junk, mert kell a hely. Ter­veink között szerepel egy ci­caház és egy kölyök karan­tén létrehozása, egy rágcsá­ló- és görényház építése, va­lamint egy oktatóközpont kialakítása. Szóval van teen­dő bőven, és ha nem dolgoz­na a telepen száz állandó ön­kéntes, akik semmiféle jut­tatást nem kapnak, nagyon nagy bajban lennénk. Sokan talán irigyelnek bennünket, mert azt gondolják, nekünk az állatokkal való törődés a hobbink. Ez nem így van, mert ez nem hobbi, hanem elkötelezett, állatszerete- tét kívánó hivatás, vagy in­kább ahogy a szüléink szok­ták mondani: „velünk szüle­tett rendellenesség” - tette hozzá nevetve Sándor Hédi. A Noé Állatotthon Ala­pítvány a hét minden nap­ján várja a látogatókat 10 órától 15 óráig, iskolákat, osztályokat is szívesen fogad­nak. Honlap: http://www. noeallatotthon.hu, telefon­szám: 06-30-2211-299. Kili Tamás JiS 2010. október 7. 11 Minden állatnak joga van az élethez

Next

/
Thumbnails
Contents