Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2010-02-04 / 2. szám
Kultúra 18 mm Herencsár Viktória elismerése A Magyar Kultúra Lovagja lett a kerületi cimbalomművész 'S. Horváth Tibor A Falvak Kultúrájáért Alalpítvány 1998 őszén hozta létre a kultúra ápolása, közkinccsé tétele, alkotó fejlesztése és kulturális tevékenység támogatása terén kifejtett tevékenység elismerésére a Magyar Kultúra Lovagja címet. Január 22- én, a magyar kultúra napja gálán került sor a lovagi elismerések átadására az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A kultúra lovagja cím igazi erkölcsi értékét az jelenti a kitüntetettek számára, hogy azt a saját közösségük kezdeményezésére kapják. A cím adomá- nyozására az önkormányzatok és a civil szervezetek nyílt pályázat útján adhatnak jelölést. A pályázatokat egy tizenkét főből álló tanácsadó testület bírálja el. Az alapítvány december elején értesítette a pályázókat a döntésről. Az euró- atlanti integráció elősegítése érdekében évről- évre emelkedik a lovagi címmel rendelkező külföldi állampolgárok száma is. A gálán évente egy régió mutathatja be saját kultúráját, idén a magyar-horvát-szlo- vén hármas határnál elterülő Mura mente régió volt soron. Murakeresztúri tamburaze- nekaruk az adományozó ceremónia előtt hor- vát népdalokat játszott a szépszámú közönségnek. Kerületünk díjazottja, Herencsár Viktória cimbalomművész, akinek már ötéves korában Kodály Zoltán is hallhatta a játékát a Zeneakadémián. Három és fél évtizede szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán cimbalom, ének és szolfézs szakon. Ezt követően a Magyar Rádió szólistája, majd a Magyar Állami Operaház tagja lett. Tizenkét esztendeje a besztercebányai Művészeti Akadémia docense. Tanított és koncertezett a Kínai Zeneakadémián, Görögországban, Argentínában és Uruguayban is. Két évtizede főszervezője a pécsi Cimbalom Világkongresszusnak. Ezen a rendezvényen alapították a Cimbalom Világszövetséget, amelynek azóta is az elnöke. A cimbalom hangszer egyetemes kultúrájának megis- mertetője, népszerűsítője és összehangolt oktatásának kezdeményezője. Herencsár Viktória a kortárs zeneművészet nemzetközi összefogásáért kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja címet. A lovaggá ütést követően a tanácsadó testülettől vehette át az elismeréssel járó érmet, ezüst kitűzőt, oklevelet és a Kultúra Lovagrendje Évkönyvét. Ä frissen kitüntetett művésznőnek Rákosmente nevében elsőként Fohsz Tivadar alpolgármester gratulált. Világfák a B. I. Teremben A magyar kultúra napja tiszteletére nyílt kiállítás Világfák címmel Rákoshegyen, a B. L. Teremben január 26-án. A Renée Művészeti Társasság, a Laborcz Ferenc Közhasznú Művészeti Egyesület és a Nemere Közhasznú Művészeti Egyesület közös szervezésében megrendezett tárlatot Csáji Attila, Munkácsy-díjas képzőművész, a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke nyitotta meg. 'S Kili Tamás B enedek József szobrászművész, a magángaléria társtulajdonosa, bevezetőjében arra próbált választ találni, hogy mi szükség van ezekre a kis képzőművészeti központokra. Kitért a kerületi kulturális intézményekben megrendezett kiállításokra, ahol véleménye szerint valójában nagyon kevés értékes képzőművészeti alkotás mutatnak be. A másik probléma, hogy megakadályozzák a jelenkor emberét a jelenkor értékeinek megismerésében, pedig értékek nélkül nem lehet társadalmat építem, mert előbb utóbb összeroskad. Olyan idők következnek, amikor a művész munkája nem fejeződik be a műteremben, új műfajt teremtve, alkotásait be is kell mutatnia a közönségnek. A szervezői és rendezői munkák azonban különleges hozzáértést követelnek. A kiállítás anyagára rátérve hangsúlyozta, hogy értékes életművekhez kapcsolódó műveket és meghívott fiatal generációhoz tartozók alkotásait mutatja be. A tárlat jelképes címe a művészeti alkotások eredetére, mindenkori jelenére és szerepére utal. Fohsz Tivadar alpolgármester köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a központi pénzelvonások következtében kerületünk művelődési házai nincsenek túl rózsás anyagi helyzetben. A 2010-es költségvetés sarokszámai azt mutatják, hogy annyira súlyos a helyzet, amilyen még soha sem volt. Úgy néz ki, az önkormányzatnak elég jelentős költségvetési hiányt kell lefaragnia, az oktatásra, kultúrára egészen biztosan kevesebb pénz jut majd, mint eddig. Ezért van szükség az ilyen kis szigetekre, ahol vállalkoznak a kultúra közvetítésére, mert erre van most igazán nagy szükség. Amikor azt a szót halljuk, hogy életfa, elsősorban a népművészet, a nép hagyományképei kezdenek burján- zani előttünk - kezdte megnyitóbeszédét Csáji Attila, majd bevallotta, hogy ő maga soha sem festett életfát. Ugyanakkor munkái legmélyén mindig az életfát kereste, az életerőt, a teremtő erőt cseppentő állapotot. Végezetül B. Laborcz Flórának és Benedek Józsefnek megköszönte, hogy fenntartják ezt a galériát, ami önmagában is egy sajátos áldozat.
