Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)

2010-07-22 / 12. szám

Hitélet cfávAotcá Ünnepség a templomkertben Új gyülekezeti termet és Rákóczi-domborművet avattak fel a csabai református templomban 'ts. Szakács Zsuzsa A Rákoscsabai Re- formátus Egyház- község templomkertjé­ben július 11-én II. Rá­kóczi Ferenc-dombor- mű és gyülekezeti te­rem avatási ünnepségre gyűltek az emberek. A 90. zsoltár első versének közös eléneklése után Füzesi Zoltán lelkipász­tor köszöntötte a vendé­geket, akik a hőség elle­nére nem csak az ud­vart, de még a templom előtti járdát is benépesí­tették. Mecseki Hargita csabai szobrászművész alkotását, a 11. Rákóczi Ferencet ábrázoló dom­borművet Riz Levente polgármester és Simcmfi Sándor egyházmegyei esperes leplezte le. A polgármester ava­tóbeszédében kiemelte, a rákoscsabai reformá­tus gyülekezet folyama­tosan építkezik, lelkiek­ben és fizikai valóban egyaránt, a tavalyi év­ben óvodát adott át a közösségnek, idén pe­dig elkészült a gyüleke­zeti terem és emléket ál­lítottak II. Rákóczi Fe­renc fejedelemnek, aki egy alkalommal, 1705 júliusában a csabai re­formátus parókián szállt meg. „Rákóczi ké­pes volt a széteső nem­zetből közösséget ková­csolni, emellett tiszta szívű, jó hazafi volt, aki­nek életművét ma is kö­telessége minden ma­gyarnak megismernie" - hangsúlyozta a pol­gármester, majd Rákó­czi híres, gyömrői be­szédét idézve kívánt az országnak olyan állam­férfiakat, akik jó útra vezetik népüket, mint Rákóczi tette egykor: „Nem kívánok birodal­mat, nem kincset tületek, s nem egyebet: az igaz bátor magyar szívet, hogy az maga­méval öszvekapcsol- ván, veletek éljek és hal­jak!" Dunai Mónika, Rákos­csaba képviselője - aki dr. Fenke Ferenc helyi képviselővel anyagilag is támogatta a dombor­mű elkészítését - kö­szöntőjében méltatta II. Rákóczi Ferencet, ki­emelve kevésbé ismert irodalmi munkásságát, majd Füzesi Zoltán lel­kipásztor felkérésére Mecseki Hargita - aki a csabai gyülekezet tagja - számolt be a dombor­mű létrejöttének körül­ményeiről. „Istenhez és emberhez hűséges had­vezérként akartam megjeleníteni a fejedel­met" - fogalmazott Me­cseki Hargita, aki szere- tetből, adományból ké­szítette el művét. Az avatási ceremónia után a hófehér falú, új gyülekezeti teremben folytatódott a vasárnap délutáni ünnepség, ahol Simonfi Sándor egyház- megyei esperes mon­dott köszöntőt és áldást. „Felszentelem ezt az új gyülekezeti termet, amely ettől a naptól szolgálja a gyülekezet épülését, és attól válik különleges épületté, hogy ezen a helyen az ember Istennel találkoz­hat" - hangsúlyozta az esperes. Ezután az egy­házközség Szánthó Géza énekkara, Princz Egonná karvezető vezényletével mutatta be műsorát. A délután folyamán vetített képes előadást tartott Millisists Máté művészettörténész A Rákóczi-fejedelmek hit­élete címmel. Az avatási ünnepség szeretetven- dégséggel ért véget. A misszionáriusok azt hirdetik szerte a világ­ban, vesd el a kultúrát és majd kisarjad az evan­gélium... Ezt vallja Finta Lajos atya is, aki évek óta missziós papként szolgál Peruban, az őser­dők mélyén, és előadáson osztotta meg dél­amerikai élményeit a rákoskeresztúri Szent Kereszt-templom hallgatóságával. Misszió a perui indiánokért 'S. Szakács Zsuzsa L ajos atya nyolc éve él Dél-Amerikában, az Amazonia területén fekvő Oventiniben. Ez a település volt a ference­sek utolsó állomáshelye a Che Guevara-féle pol­gárháború előtt. Az 1960-as évek közepén a szerzeteseket elüldöz­ték. Ekkor érkezett La­jos atya, hogy újraélesz- sze az egyházat, segít­sen az indiánoknak kul­túrájuk megőrzésében, enyhítse az analfabétiz­must, ami a felnőttek körében 99 százalékos. A települést hat hóna­pig szinte lehetetlen megközelíteni a folya­matos esőzés miatt. A hidak csak nyáron jár­hatók. Egyetlen meg­bízható közlekedési eszköz van, a ló. No­vembertől április végé­ig folyamatosan szakad az eső, ekkor egy negy­venéves kis repülő szol­gáltatásait lehet igénybe venni, amely öt sze­mélyt tud szállítani, il­letve 450 kilót, mindezt fejenként 105 dollárért. A száraz évszakban be­gyűjtött élelmiszer két- három hónap alatt el­fogy. Ekkor a falu lakos­sága azt várja, mit hoz a repülő. Ha semmit, ma­rad a banán és a yuka, aminek a gyökereit megfőzik, megsütik.- Az Oventiniben élő indiánoknál természe­tes a többnejűség, mivel kétszer annyi lány él kö­zöttük, akik tizenöt éves korukra már akár két- három gyereket is ne­velnek. A kígyó szinte házillat, bemennek a házba, de ellenszérum nincs. A plébánia terü­letéhez huszonkilenc is­kola tartozik, ezernyolc­száz gyerekkel. A fehér embert ellenségként ke­zelik, csak a gyakorlati cselekvésen keresztül lehet megértetni velük a jó szándékot. Ezért ha törzseket látogatunk mindig vinni kell aján­dékot, iskola-felszere­lést, anyagot, amiből ru­hát varrnak. A gyerekek nincsenek nyilvántart­va, de az állam elfogad­ja a keresztlevelet hiva­talos okmánynak, ami­vel kérhetnek személyi igazolványt. Óriási gond a személyes ada­tok kitöltése is, mivel nem tudják mikor szü­lettek, és nem ismerik az anyjuk hivatalos ne­vét. Szeretnénk létre­hozni egy internátust, ezért jöttem most Euró­pába, hogy az anyagi hátteret előteremtsem - fejezte be beszámolóját Lajos atya.

Next

/
Thumbnails
Contents