Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2010-05-06 / 8. szám
■... ......................... ■ if« Állunk a határon Nemzetközi konferencia Kelemen Didák és Wojciech Topolinski tiszteletére Állunk a határon címmel Dunai Mónika kulturális tanácsnok és a Rákoshegyi Közösségi Ház közös szervezésében Nemzetközi konferenciát rendeztek Isten szolgája Kelemen Didák és fr. Wojciech Topolinski tiszteletére a Rákoshegyi Baptista Imaházban április 27-én. Az eseményen védnökséget vállalt többek között Surján László, a KDNP alelnöke, Pokomi Zoltán országgyűlési képviselő, Riz Levente Rákosmente polgármestere, Német László nagybecskereki püspök, Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök, Madaserry Bendvin, a Pápai Missziós Művek prefektusa. 'S. Kiu Tamás K elemen Didák minorita atyát már kortársai is szentként tisztelték és sok csodás eseményt jegyzett fel életéből a krónika, így többek között megszabadította Miskolcot az egész környékét végigpusztító pestistől. A szentéletű szerzetes 1744. április 28-án hunyt el a minoriták miskolci rendházának egyik piciny cellájában. A miskolci templom oldalkápolnájában lévő egyszerű sírját most is felkeresik a hívők, és bizalommal kérik közbenjárását bajaikban. A XVIII. századi atya Isten szolgája, Kelemen Didák OFM Conv., az elmúlt századé pedig egy lengyel mártír szerzetes, fr. Wojciech Topolinski OFM Conv., aki 1939-ben jött Rómából XII. Pius követeként, hogy hazautaz- tában előmozdítsa Kelemen Didák annyiszor elakadt szentté avatási ügyét. Közben azonban kitört a II. világháború, és a lengyel szerzetesnek nyoma veszett. Eltűnése előtt Topolinskit egy Gdansk melletti koncentrációs táborban látták utoljára.- Mit tehetett egy XVIII. századi és XX. századi minorita hite és szeretete korában, és hogy sugárzik át ma is, századokon át? Egyebek mellett ezt a kérdést hivatottak ezek a konferenciák tisztázni - mutatott rá előadásában a rendezvény kurátora, Dobos Marianne író, aki immáron a harmadik konferenciát rendezi ebben a témában. Az 1683-ban született Kelemen Didák tevékenysége felöleli az egész Nagy-Magyarországot, a török megszállást követően a Rákóczi szabadságharcot is végigélte, a haza porban, romokban volt. A lengyelmagyar szentmisét nem véletlenül A hit és a szeretet ereje egy koporsója előtt álló országban címmel tartották meg, hiszen egy koporsója előtt álló országban élünk ma is. Kelemen Didák érdeme, hogy soha nem állt ki, nem szónokolt és senkit sem akart megtéríteni. A pestisben szenvedőket ápolta és eltemette, és ugyan ezt csinálta a szegény emberrel is, senkit sem faggatott arról, milyen vallású és nem kért senkitől sem keresztlevelet. Utalva előadásának politikai szálaira az írónő végezetül hozzátette: - Érdekes, hogy Churchillt és Rooseveltet nem szabad bántani, de XII. Piust igen. No hát én a magam részéről ezt szeretném megfordítani. Az egésznapos rendezvénysorozaton továbbá Kapronczay Károly címzetes egyetemi tanár: A lengyel katolikus egyház szerepe magyarföldön, fr. Bogdan Adamczyk OFM Conv: Isten Szolgája P. Kelemen Didák hite és tevé- kenyszeretete korában a történelmi Magyarországon, Dobos Marianne: Beilleszthető-e fr. Wojciech Topolinski „A feladatot teljesítettem" mártírhalála a vatikáni államtitkárság második világháború alatti egyházpolitikája?, Katona Tamás történész: Kárpátaljai honvédek halála Bialkiban és Dombóvári Antal helytörténész: Lengyel menekültek Rákoscsabán címmel tartott előadást. Dunai Mónika a Hírhozónak elmondta, hogy nem minden előzmény nélküli ez a konferencia, hiszen a két szerzetes emlékére magyar-lengyel szentmisét tartottak márciusban a Rákoscsabai Nepo- muki Szent János-temp- lomban, amelyet fr. Bogdan Adamczyk OFM Conv celebrált. Ennek mintegy folytatása ez a - magyar-lengyel barátság anatómiájáról szóló - rendezvény Állunk a határon címmel. Terveik között szerepel, hogy zarándokutat szerveznek azoknak a településeknek az érintésével, ahol Kelemen Didák és Wojciech Topolinski valaha megfordult. Egyébként pedig minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely erősíti, ápolja a történelmében is összeforrt két nép barátságát. Ez a két ember olyan áldozatokat hozott, aminek példaként kell előttünk állnia, hogy az emberek igenis mindenféle jutalom nélkül is képesek szolgálni a helyi közösséget - ösz- szegzett Dunai Mónika. Ebédszünetben a résztvevők koszorút helyeztek el a rákoscsabai Szent Filoména Katolikus Kör előtti lengyel emlékműnél, majd megtekintették a konferenciához kapcsolódó mini-kiállítást a Rákoshegyi Közösségi Házban. A rendezvényen kora este Herencsár Viktória cimbalomművész és Horváth Anita hegedű- művész zenei blokkja örvendeztette meg a közönséget, majd a konferenciát szentmise zárta, amelyet a rákoshegyi Lisieux-i Szent Teréz templomban Bíró László tábori püspök mutatott be.
