Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2010-04-22 / 7. szám
Kultúra Kivételes érték a civilek közössége Interjú Szabó Katalinnal, a Rákoshegyi Közösségi Ház vezetőjével Apai nagyszülei Rákoshegyen, a Gróf Csáky Albin utcában - ma Sóska utca - építették fel a szülői házat, ahol mindig nagy társasági élet folyt. Aztán volt idő, amikor távol élt Rákoshegytől, de Gergő fiát és Krisztina lányát már ott nevelte fel férjével, Szabó Tiborral. Azt mondja, talán minden akkor kezdődött, amikor a nyolcvanas évek elején elhatározta, hogy az utcájukba bevezetteti a gázvezetéket. Házról házra járt, és mivel mindenkit ismert, nem volt nehéz meggyőznie erről az embereket. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy milyen kivételes értéket képvisel a civilek közössége. Szabó Tibomé, Katika - a Rákoshegyi Közösségi Ház vezetője a beszélgetőpartnerem. ■Js. Szakács Zsuzsa M ár több mint tizenöt éve, hogy Keszthelyi Attila vezetésével megalakult a Rákoshegyi Polgári Kör. A Baross utcai Bedő- házban kaptunk helyet, ahol - miután rendbe hoztuk — kiállításokat, vacsorás rendezvényeket, nyugdíjas összejöveteleket tartottunk. Ha nagyobb létszámú eseményre készültünk, megegyeztünk a Kép utcai iskolával, de így is hamar szűknek bizonyult a Baross utcai helyiség. Két év múlva, december 30-án átköltöztünk a Podmaniczky Zsuzsanna utcai épületbe, sokan csak Paraj utcai napköziként ismerik. Pedig valamikor pártházként is funkcionált az épület, amit az is bizonyított, hogy amikor társadalmi munkában elkezdtük leverni a vakolatot, előbukkant Sztálin elvtárs „freskója", mellette a felirat hirdette: „Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapjára" . Természete- sen fotó dokumentálja a feltárt alkotást.- A polgári kör mellett létrejött a közösségi ház, aminek kezdetektől a mai napig ön a vezetője.- Ahogy átköltöztünk, hamar kiderült, hogy nincs miből fizetni az épület fenntartási költségét, és ekkor Solti Kati ötlete alapján a képviselő-testület határozott arról, hogy ez lesz a közösségi ház, ahol a helyi civilek, ön- szerveződő közösségek kapnak majd helyet. Azóta is a Vigyázó Sándor Művelődési Ház telephelyeként működünk. Rövid ideig a Vi- gyázóból járt ide valaki, de 1997-ben Orosz Márta igazgató asszony felkért, vállaljam el a vezetést. Klubházként kezdtünk el működni, amire igen nagy szükség volt, hisz templomon, kocsmán és iskolán kívül nemigen tudtak hol találkozni az emberek. Legelőször a kártyaklub jött létre, minden kedden kettőtől este tízig ultiztak az emberek. Majd jöttek a nyugdíjasok, a képzőművészek. A legtermészetesebben módon, ami jó volt, abból előbb utóbb rendszer lett.- Például ?- Lakatos Péter, aki civilként restaurátor, rengeteg verset tud, minden alkalomra elő tud „húzni" egy négysorost a fejéből, mert mindent kívülről mond, papírról soha. Például erre alapozva megrendeztük Péter első irodalmi estjét, ami óriási siker volt. Palojtay-Érsek Ágnes vezetésével megalakult a népdalkor, tavaly óta bejegyzett egyesület, Rákoshegyi Rezedák néven, ennek is már tíz éve. Április tizenhetedikén volt a Baptista Imaházban a jubileumi koncert. Sok a nyugdíjas a környéken, ők minden hétfőn itt vannak, de jönnek a gyerekek is bukfenc ovitomára, népitáncra, ovibalettra, kiállításokat, koncerteket rendezünk. Szóval minden napra ki lehetne tenni a „megtelt" táblát. Nyáron nagyon népszerűek a kézművestáboraink. Ebben az évben már tizenharmadik alkalommal rendezzük meg a Rákoshegyi Napokat, de a Rákoshegyi Sokadalom is igen népszerű a lakosság körében.- Honnan a kapcsolat az imaházzal?- Az épület 1956-ig zsinagógaként működött, majd raktár lett. Gyülekezeti pénzből hozták rendbe a baptisták, és amíg folyt az építkezés, nálunk tartották az istentiszteletet. A templom elkészült, de a jó kapcsolat megmaradt, olyannyira, hogy vasárnaponként - amíg a felnőttek a templomban vannak - itt tartják a keresztyén gyermekfoglalkozásokat, mi pedig a nagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvényeinket.- A felsorolt programok alapján úgy tűnik, alaposan kinőtték a házat.- Ez akár dicsekvésnek is tűnhet, de így van. Már nem tudunk új dolgokba belevágni, nincs rá hely, pedig jó lenne a Helikopter lakóparkban élőket is bevonni Rákoshegy közösségi életébe. A polgári körösökkel ezért kivittük a programokat a lakóparkba, volt már kismaraton futóverseny, családi nap az új játszótéren, karácsony előtt gyertyát gyújtottunk, fenyőfát állítottunk, forró kakaóval, kaláccsal kínáltuk a családokat, a rákoshegyi templomból is sokan jöttek, hogy együtt énekeljünk az ünnep előtt. Tavaszköszöntő napot tartottunk a Helikopterjátszóterén, ami nagyon jól sikerült. De nem csak a lakópark miatt lenne szükség egy nagyobb közösségi házra, hanem jó lenne a tizennégy- húsz év körüli fiataloknak is biztosítani egy olyan helyet, ahol őket érdeklő programokat tudnak csinálni.- Mi lenne a megoldás?- Az elképzelés már vagy tíz éve megszületett, sőt a tervek is elkészültek, csak pénzünk nincs a megvalósításhoz. Pedig már a telek is meg van, a Kép utcai víztorony mellett. A rákoshegyiek nagyon lelkesen támogatják az ötletet. Sokan a kezük munkáját ajánlották fel, de vannak szép számmal olyanok is, akik „téglajegyek" megvételével járulnának hozzá az elképzeléshez. Persze nem adjuk fel, azért mert jelenleg nincs keret, figyeljük a pályázatokat, és én hiszem, hogy a ciklus végére már az új Rákoshegyi Közösségi Ház ad helyet minden fontosabb események, illetve a helyiek rendezvényeinek, akár a keresztelőtől a halotti torig. Ahogy kísér kifelé, még elmondja, hogy csak azért tud ennyi energiát fektetni a munkájába, mivel férje nyugdíjasként mindenbe támogatja, gyermekei pedig már élik önálló felnőtt életüket.
