Hírhozó, 2010 (20. évfolyam, 1-21. szám)
2010-04-22 / 7. szám
Kultúra 20 Adáshiba-premier a Gózonban A tévékészülék nemcsak a komédia tárgya, hanem a szembesítés eszköze is ■Js. Horváth Tibor A kampánycsend unalmas óráit a pesti polgárok magaskultúrával csaphatják agyon, s ehhez remek alkalmat kínált április 10-én a Gózon Gyula Kamaraszínház, ahol Szakonyi Károly legismertebb darabját, az adáshibát mutatták be Szarka János rendezésében. színpadán a tévé a legfontosabb, holott fizikai mivoltában nem látja a néző: a képernyő maga a színpadnyílás, s miközben a színészek eljátsszák a tévénézést, mindvégig a közönség mellé tekintenek. A tévé nemléte persze szimbolikus, hiszen a virtuális valóságot tárja azok elé, akiknek a saját, tartalmatlan életük élveAz 1970-ben íródott szatíra hősei kispolgári létben dagonyázó, betegesen tévéfüggő családtagok, akik között a szemkontaktus totális hiánya uralkodik, hiszen mindannyiuk tekintete rátapad a képernyőre. Az Adáshiba zete nem adatik meg. A készülék így nemcsak a komédia tárgya, hanem a szembesítés eszköze is: dramaturgiai szerepe arra kényszeríti a nézőt, hogy magába tekintsen, hiszen a színpadi dialógus neki szól. Ez mindenképpen bravúr, amelyet megtold a mű stílusa is: a köznapi társalgási konvenciókból építkező dialógus, amelyet mégsem érzünk unalmasnak. A közönyös családfő (Bódog) szerepében Szacsvay László nevéhez méltóan játszik. Úgy papol a hagyománytiszteletről és a mély érzelmek továbbvitelének szükségességéről, hogy még a saját fia korára sem emlékszik pontosan. A szülők a lefokozott lét tömlöcében tengődnek, problémáik legfeljebb gyermekeik létköréig érnek. A fiatalok életének középpontjában viszont már a materialista pragmatizmus áll, kocsit kell venniük és telket, hogy meglegyen a „lelki" békéjük. Az elvált asszony-leány (Vanda) szerepét kiválóan megformáló Nagyváradi Erzsébet életcsődje is a távlatta- lanságot jelképezi, any- nyi különbséggel, hogy ő legalább nem élvezi a nagy semmit, és a villó- dzó képernyőtől sem vár megváltást. Elromlott házassága is a családja előli menekvés volt csupán. Az albérlő megjelenése transzcendens síkra emeli az előadást. A 33 éves Emberfi „Christos" (Karalyos Gábor) néma fülekre talál a család legtöbb tagjánál, hiszen Bódogék létromlottsága olyan mélységű, hogy azon még, akármennyire is paradoxon, az Emberfia sem segíthet. A rom- latlanságából fakadó metafizikai látását és érzékenységét megőrző legkisebb Bódog fiú, Imrus hiába próbálja felnyitni családtagjai szemét: ők már rég elvesztek a semmiben, a virtuális panoptikum rabszolgái maradnak életük végéig. Az Adáshiba következő előadásai április 26-án 18 órától és május 5-én 19 órától lesznek láthatóak a Gózonban. Hegedűs Endre nagysikerű zongorakoncertje Is. Holéry Petra K edves programmal várták a gyerekeket, a Bartók Béla Zeneházban április 9- én, ahol Hegedűs Endre és felesége, Hegedűs Katalin adott zongorakoncertet. Hegedűs Endre, aki nagy sikerrel vendégszerepeit Európa számos országában, illetve Ausztráliában, Japánban, Oroszországban, Dél-Koreában, Kanadában és az Egyesült Államokban, és jelenleg a Liszt Ferenc Zene- művészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetének zongoraprofesszora, mondott pár szót az előadásra kerülő dalokról. Elsőnek Ravel: Lúdanyó meséit feleségével négykezes zongoraprodukcióban adta elő, amely darab többek között a Csipkerózsika, a Hüvelyk Matyi, a Szépség és a Szörnyeteg és a Tündérkert műveket zenében meséli el. Majd kicsit komolyabb repertoárt sorakoztatott fel a zongora- művész, hogy megismertesse ezt a világot a fiatalsággal. így hallható volt Mozart: Török indulója, Chopin és Liszt Ferenc művei is.
