Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-12-10 / 20. szám
Kultúra 20 Í3fi __ Kodotónyi-konferencia Rákoshegyen A neves író két évig élt és alkotott a kerületben A XX. századi magyar irodalom klasszikusa Kodolányi János (1899-1969), Baumgarten-díjas író, kritikus születésének 110., halálának 40. évfordulója alkalmából neves szakemberek részvételével Kodolányi-konferenciát rendeztek a Rákoshegyi Közösségi Házban december 3-án. Kabdebó Lóránt és Csűrös Miklós dulás után fasiszta múltja miatt egy ideig nem jelenhettek meg művei, a II. világháború után önkritikusan fordult szembe korábbi téLőrinchez, Németh Lászlóhoz, Tamási Áronhoz, de akadt olyan kortársa is, akivel élete végéig kimondottan rossz viszonyt ápolt. ■; ____s____ K m Tamás_____ A ház és az önkormányzat közös szervezésében megtartott egész napos programsorozatot Riz Levente polgármester nyitotta meg, köszöntőt mondott Dunai Mónika, Rákosmente oktatási, kulturális és civil kapcsolatok tanácsnoka. Riz Levente Kodolányi veretes gondolatait idézve kezdte beszédét: „Sokat írtam jót is, rosszat is. A nyomor idején gyakran írtam kényszerből, megrendelésre pénzért, írtam lelki szükségből, írtam, hogy valamit tisztázzak akár a magam, akár mások számára. De sohasem írtam olyat, ami meggyőződésemmel ellenkezett. (...) Tévedtem, hibáztam gyakran, felületesen gondolkodtam, megtévesztettek események és emberek, tudomásomnak is híja lehetett, azonban nem hazudtam." - Ezek a gondolatok jól példázzák, hogy így is lehet élni, lehet művészként, közéleti emberként alkotni. Ez a konferencia is hozzájárulhat ahhoz, hogy méltó módon, a megfelelő elismerést is megkapva emlékezzünk Kodolányi Jánosra - hangsúlyozta a polgármester. Csatlakozva Riz Levente gondolataihoz Dunai Mónika úgy fogalmazott, hogy Kodolányi János emlékét őrzi majd ez a konferencia, aki 1933-tól 1935-ig itt élt és dolgozott Rákoshegyen. A jeles tollforgató haláláig tizennégy könyvet írt, többek között az Égő csipkebokor, az Emese álma, a József, az ács című regényeket vetette papírra, művei közül talán legtöbben a tatárjárás idejében játszódó Julianus barát című történelmi regényét ismerik és olvasták. A konferencián Kabdebó Lóránt irodalomtörténész-professzor, neves monográfus és Tverdota György egyetemi tanár levezető elnökök átkötő szövegével kilenc rendkívül alapos, minden részletre kiterjedő értekezés hangzott el Csűrös Miklós, Sulyok Bernadett, Horányi Károly, Dobos Mariann, Felszeghi Sára, Rutkai Balázs, Halász Krisztina előadásában. A sorozatot Dunai MóDunai Mónika előadása zárta a konferenciát nika: Kodolányi Rákoshegyen, és Bereczki Anna4. A Kodolányi-ház emlékei című helyi vonatkozású előadása zárta. Az előadók végigkísérték az egyszerre ingadozó és nagyon tehetséges Kodolányi János életútját, akinek sokszínű életműve győzedelmesen túlélte hisztérikusan kapkodó világnézeti és publicisztikai, nemegyszer már- már politikai bűnösséggel határos ballépéseit. A második Nyugatnemzedék egyik kiemelkedő prózaírója élete során kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal, megismerkedett Bajcsy-Zsilinszky Endrével, József Attilával, a munkásmozgalom baloldalával, amelyhez egy ideig szorosabb szálak is fűzték. Később ez a kapcsolat megszakadt. Az egykor elég indokoltan kommunista hírű Kodolányi fasiszta hírű író és publicista lett, aki ha nem is hirdette, de szolgálta a faji gyűlöletet. A felszabaves nézeteivel. Lelkifurdalásának különös következménye volt, hogy a hallgatás éveiben olyan tökéletesen megtanult héberül, hogy eredetiben olvasta a klasszikus zsidó irodalmat. Egyik vezető egyénisége volt a népi írók mozgalmának, ro- konszenv fűzte Szabó Kodolányi János a Kép utca és az Ady utca sarkán álló, ma a katolikus parókiának otthont adó épületben lakott két éven át, az emlékét őrző emléktáblát - Ács József alkotását - a program keretében délután koszorúzták meg a konferencia résztvevői.
