Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-12-10 / 20. szám
2009. DECEMBER 10. L... . 11 Az adventi koszorú már az ünnepi hangulatot jelzi túléli-e a díszítés nehezékeit. Ha mégis az igazit részesítjük előnyben a műanyaggal szemben az alábbi fajtákból választhatunk: duglász fenyő (enyhén narancsillatú, tűlevelei fénylő zöld, alig hullik), ezüst fenyő (ágai sűrűek, rövidek, az egyik legdrágább), luc fenyő (legnépszerűbb, legolcsóbb, legerősebb fenyőillattal rendelkezik, de fűtött lakásban 4-8 nap után hullatni kezd), nordmann (ára borsós, de amúgy szinte tökéletes: törzse és ágai ezüstösek, a tűlevelek teteje sötétzöld, fényes, ágai nem gyantásak, a tűlevelek puhák, szinte mindegyik tökéletesen szabályos, a leveleit egyáltalán nem hullatja). Még egy jó tanács: ha mégis az élő fenyő mellett döntöttünk, ne felejtsük vásárlás után vízbe állítani és betekerni egy vizes lepedővel. Készülődés a művelődési házakban Már hagyomány, hogy a Rákoshegyi Közösségi Ház az első adventi gyertyagyújtás előtti szombaton koszorúkészítésre hívja a családokat. Az idén is Rácz Katalin képzőművész és Molnár Eszter - a nyári kreatív táborok vezetője - segített az elképzelt ötletek megvalósításában. Szabó Katika, a ház vezetője, miközben zsíroskenyérrel, teával és kávéval kínálta a vendégeket, örömmel mesélte, hogy nagy volt itt a forgalom délelőtt, ötven-hatvan gyerek is megfordult a házban, alig fértek el az óriási asztalok körül. Szalmakoszorúk, hófehér gyertyák, több doboznyi fenyő-, tuja- és borostyánág, különböző termések, szalagok várták, hogy az ügyes kezű kisgyerekek és szüleik elkészítsék a család adventi koszorúját. A Csekovszky Művelődési Ház negyedik éve rendezi meg közös karácsonyi programját, ahol tíz asztalnál készítették a különböző színű és díszítésű adventi koszorúkat. Örvendetes volt, hogy ezúttal meglepően sok tizenéves lány is részt vett a közösségi ház családi programján. Budai Ilona, Magyar Örökség díjas népdalénekes felejthetetlen műsorával hozzásegítette a jelenlévőket, hogy ne csak a csillogó koszorúkkal, hanem lelkűk díszbeöl- töztetésével is készüljenek a közeledő ünnepre. Adventi naptár a Sugársuliban Kérdés az orállékhoz A z őrségben eltöltött szolgálatok egyik legnehezebb szakaszai a téli reggelek voltak. Hajnali négytől hétig kint állni a hidegben, és várni, hogy végre kivilágosodjon, végre visszatérhessünk a meleg őrszobába, erősen igénybe vette kitartásunkat. Ugyanakkor szerettem is ezeket a hajnalokat. Nekem addig csak nagyon ritkán volt részem abban, hogy ébren töltsem az éjszaka nagy részét, lássam, hogyan sötétedik be, hogyan jelennek meg a csillagok, hogyan halad át a hold az égbolton, hogyan kezd pirkadni, hogyan lesz a derengésből nappali világosság. Az volt az egyik szórakozásom, hogy megfigyeljem: mikor jön el az a pillanat, amikor ugyan még sötét van, de az égbolt feketéjébe egy kis kékség vegyül, egyértelművé téve azt, hogy a sötétséget legyőzi a világosság. Az adventi időszak természeti jelenségei közé tartozik az a folyamat, amikor befejeződik az éjszakák hosszabbodása, sőt karácsonykor már - ugyan alig észrevehetően, de mégis egyértelműen - elkezdődik a nappalok hosszabbodása. Ezsaiás könyvében (21,11-12) kérdést intéznek az őrállóhoz: meddig tart még az éjszaka, meddig tart még az éjjel? Az őr egész éjszaka fent volt, figyelte az égboltot, figyelte a változásokat, így csalhatatlanul meg tudta állapítani, mennyi is van még hátra a sötétség időszakából. Az őr válaszát is olvashatjuk ebben a próféciában: közeleg a reggel, de még éjjel van. Természetesen ennek a próféciának is van másodlagos jelentése. A nép arra kíváncsi, meddig tart még a fogság, ahova elhurcolták őket. A próféta, mint őrálló jelenik meg ebben a párbeszédben, aki figyeli a nép környezetében zajló folyamatokat, figyeli a változás bekövetkezésének lehetőségeit. Örömmel újságolja, hogy közeleg a reggel! 0 már látja azt a halovány kékséget az égbolton, ami a reggel közeledtét hirdeti. Ugyanakkor még éjszaka van, amikor szükség van lámpásra ahhoz, hogy haladjunk. Az adventi időszak ezt a kettősséget jelképezi. Maga az advent szó már a megérkezésre utal. Ugyanakkor ennek a négy hétnek a nagy részében a sötétség előretörését figyelhetjük még meg, s csak a legvégén van egy-pár nap, amikor már alig észrevehetően ugyan, de a nappalok kezdenek hosszabbodni. Az advent szó - megérkezés - Jézus Krisztus megjelenését jelenti számunkra. Jóllehet ő megjelent ezen a világon, ő a világ világossága, s az ő megjelenésével egyértelműen múlik az éjszaka, és erősödik a világosság, de ehhez arra is szükség van, hogy az emberek beengedjék életükbe ezt a világosságot. „Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben." - mondja Jézus (Jn. 12,46). Advent időszakában figyeljünk a Jézusban közénk érkezett világosságra, hogy annak fénye ra- gyogja be ünnepünket! Szabó Lajos, a Rákosligeti Református Egyházközség lelkipásztora
