Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-02-05 / 2. szám
26 Nemzetközi cimbalomhangverseny Remek hangulatú koncertet adtak Herencsár Viktória és zenésztársai Rákoshegyen 'S. Szakács Zsuzsa A Rákoshegyi Közösségi Ház nagyszabású újévi koncerttel köszöntötte a 2009-es esztendőt január 27-én a Baptista Imaházban, ahol nemzetközi cimbalomhangversenyt hallhatott a nagyérdemű. Az, hogy ez a teltházas, fantasztikus hangulatú este létrejött, elsősorban Herencsár Viktória világhírű cimbalomművésznek köszönhető, aki itt él köztünk családjával a Madárdombon. A műsor Rózsavölgyi Márk Újévi ajándék című művével kezdődött, amelyet a művésznő írt át cimbalomra, majd egy bemutató hangzott el, mégpedig az imaházban személyesen is jelen lévő ifjú zeneszerző, Baráz Ádám Concertino cimbalom és kamarazenekarra című műve, amelyet Herencsár Viktóra a Testőre vonósnégyessel mutatott be. Az est további részében felléptek a művésznő egykori tanítványai, akik ma már önállóan szerepelnek a világ különböző komolyzenei színpadán. Itt volt Besztercebányáról Vladimír Homola, Martina Kri- govská, lvatia Uhrinová, az örmény szánnazású, de hazánkban élő Avedi- kian Viktória, aki örmény népdalokat énekelt cimbalomkíséretteL Nagyon nagy sikert aratott a görög trió, amelynek tagjai - Ouralna Lampropouou görög cimbalmon, a santouri- nin, Sofia Lampropoulou pengetés cimbalmon, a kanounonon, Stefopou- los Alekos pedig dar- bukán játszott - népük zenéjét mutatta be. A koncert befejező részében Herencsár Viktória Mexikói ízelítő című műve hangzott el, amelyet az est folyamán fellépő tizennégy művész együtt adott elő, így tisztelegve az idén Mexikóban megrendezésre kerülő Cimbalom Világ- szövetség 10. kongresz- szusának, melynek a művésznő az elnöke. A Rákoshegyi Baptista Imaház közönsége, felállva, vastapssal köszönte meg a koncertet, mi pedig a Hírhozó nevében gratuláltunk Herencsár Viktóriának, akit 2008-ban Magyar Köztársaság Ezüst Erdemkereszttel és Magyar Örökség Díjjal tüntettek ki. Kérdésünkre, hogy hol, a világ mely részén lesz a legközelebbi koncert, Viktória mosolyogva válaszolt: „A legfontosabb most az, hogy ez az előadás ilyen jól sikerült, és én végig tudtam játszani, hisz nemrég operáltak, nem sokkal utána pedig olyan szerencsétlenül léptem, hogy esés közben eltört a farcsontom. Szóval, most a legfontosabb, hogy rendbe jöjjek, de ezt a mai estét semmiképpen nem akartam lemondani" - amit ezúton is köszönünk. A koncertet Rákosmente Önkormányzata, a Cseh Centrum, a Szlovák Kulturális Intézet, a kerületi és a fővárosi Görög Önkormányzat, az Örmény Kisebbségi Ónkormányzat, a Cimbalom Világszövetség és a Rákoshegyi Közösségi Ház támogatta. Medvezsoltár — Nagy lászló-est a Gózonban ■JSk Horváth Tibor N agy László verseiből és írásaiból készült műsort láthattak a Gózon Színház vendégei február 1-jén, Dóczy Péter, lvánovics Tünde és Fábri Géza előadásában. 2007 és 2008 nyarán nagy sikert aratott az iszkázi Nagy László- emléknapon elhangzott, a költő verseiből és énekelt verseiből komponált műsor, főként a művekben rejlő tartalmak izgalmas kibontása és a dinamikus hangvétel miatt. Ebből az anyagból született a Medvezsoltár zenés versszínházi produkció. A Medvezsoltár a magyar kora-középkori és ősi sámáni szertartások zenekultúráját idézi és hozza el jelen vilávakból fölsejlő döbbenetbe taszít: „Ilyen időkről soha nem csikorogtak atyák a holnap kőikéinek". A létezés örök drámája valósul meg előttünk Nagy László költészetének forrásánál, magával ragadó rítusban. A krisztusi szenvedéstörténet és a mai kétségbeejtő idegenség feloldásának vágya egyesül az előadásban. A költő verseinek szertartásmestere Dóczy Péter, Fábri Géza és lvánovics Tünde új énekes verseket komponált, amelyeket a romlatlanság örök szólamán énekel nekünk Tünde. Jobbára újraénekelt moldvai dallamokat, történelmi énekeket szólaltatnak meg, autentikus eszközökkel, főként kobozzal, dobbal és dutárral. Az összeállítás 64 perces, a Medvezsoltár című kompozíció törzsét Nagy László eddig ritkán mondott művei alkotják. „Harminc éve hunyt el Nagy László. E ténytől elszakadva, a költő időszerűsége és közéletivé szervesülése, közönségvonzó ereje, minősége és tartása élteti műveit" - vallja Dóczy Péter színművész. gunkba a korabeli dinamikus tánc és hangszerek segítségével. A koboz pengése, a síp cifrázása, a dob ritmusa valami ősi ünnepbe visz, s már az első sza
