Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-11-26 / 19. szám
Kultúra 18 Mozart kisopera a BZH-ban Requiemmel emlékeztek A művész reménye a halhatatlanság November elsején a Rákoshegyi Bartók Zeneház - a zene nyelvén - méltó halottak napi megemlékezésére került sor a Madárdombi Szent Pál katolikus templomban, ahol a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Dénes István vezényletével, Mozart utolsó művét, a Requiemet adta elő, az este folyamán közreműködött Cecilia Lloyd, Bokor Jutta, Berczelly István, Molnár András és a Vox Humana Énekkar. 'S. Holéry Petra N ovember 6-án mutatták be a Bartók Zeneházban Mozarttól a Bastienn és Bastienne-t, amely az egyik legkorábbi daljátéka a géniusznak. A kisopera elsődleges célközönsége a gyermekek voltak. A darab kiváló zenei aláfestéstét Hámori Máté zongorajátéka egészítette ki. A varázsló szerepében Okendt Lászlót, Bastiennként Honinger Lászlót, a szerelmeként D ecember 5-én 9-17 óra között adventi, hagyományőrző vásár lesz a Csekovszky Árpád Művelődési Házban. A szervezők várnak minden érdeklődőt, akik még nem döntötték el, mivel is ajándékozzák meg szeretteiket. A vásárban régi népi mesterségek kézműves termékeiből válogathatunk majd, továbbá betekintést nyerhetünk a csipkeverő, valamint a pedig (Bastienne) Németh Renátát láthattuk. Az egyfelvonásos operában Bastienne, a pásztorlány felkeresi a falu jövendőmondóját, hogy segítségével megtarthassa szerelmét Bastiennt. A tanács fejében közönségesen viselkedő lányt, mint később kiderül Bastienn feleségül kívánta venni, de a lány durva viselkedése az öngyilkossági kísérletig taszítja. Végül győz az igazság és a szerelem mindent elsöprő ereje. kosárfonó mesterségek fortélyaiba is. Akinek kedve van hozzá, maga is készíthet a helyszínen ajándékot a kézművesfoglalkozásokon. A rendezvény ideje alatt kerületi óvodás és kisiskolás gyermekcsoportok műsorai idézik az ünnepek hangulatát. A művelődési ház udvarán kürtös kalácsot és kenyérlángost kóstolhatnak, a büfében pedig forralt bor mellett melegedhetnek. 'S. Szakács Zsusza A haláltól mindenki fél, ám a művésznek nem kell tartania tőle. Reménye, bizonysága a halhatatlanság... Földi maradványai már régen az enyészeté lesznek, mikor még mindig hat majd az eljövendő nemzedékekre, -bátran kijelenthetjük, ez történt velünk is, akik zsúfolásig megtöltöttük a Madárdombi Szent Pál katolikus templomot, ahol felhangzott Mozart Requiemje. A hangverseny előtt Udvardy Tamás atya, a templom lelkésze osztotta meg gondolatait a hallgatósággal, majd megkezdődött a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertje, ahol fellépett Cecilia Lloyd, Bokor Jutta, Berczelly István, Molnár András és a Vox Humana Énekkar Dénes István vezényletével. Azt mondják Mozartot ismeretlenek kérték fel, hogy írjon egy requiemet, de 1791. december 5-én bekövetkezett halálakor csak a nyitótétel, a Requiem aeternam volt teljesen befejezve, az ezt követő Kyrie és a Sequentia legnagyobb része csak a vokális részekben és a continuóban volt kész, bár néhány helyen a leglényegesebb zenekari szólamok röviden jelölve voltak. A mai napig vitatott, hogy a mű mekkora hányada magáé Mozarté, de a zene minősége minden aggodalmat eloszlat. Elismertsége ellenére a Requiem Mozart egyik legtitokzatosabb műve, legendák fűződnek hozzá, többek között, hogy egy különös hírnök rendelte a darabot Mozart saját temetésére, a valóság viszont az, hogy Walsegg von Stuppach gróf volt a megrendelő. A hangverseny fővédnöke Riz Levente polgármester volt, a koncertet az önkormányzat és Udvardy Tamás atya támogatta. Adventi vásár A Dzsungel könyve a Vigyáznban 'S. Szakács Zsuzsa I smét teltházas produkciót mutatott be a Sziget Színház Pintér Tibor rendezésében november 15-én a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. Rudyard Kipling 1894-ben írt regénye alapján íródott zenés darab - Békés Pál szöveg, Geszti Péter dal- szövegíró és Dés László zeneszerző -, A dzsungel könyve a közelmúltban ünnepelte nem véletlenül a 800. előadását a Pesti Színházban. A pótszékekkel teli rákoskeresztúri színházterem is egyértelműen azt bizonyította, hogy a ma emberét mennyire foglalkoztatja Kipling farkasok közt nevelkedett Mauglija, a ketrecből szabadult Ba- gira, a törvényt bölcsen oktató öreg Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története. A jelenlévők sokat tanulhattak a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról. A színdarab minden játékossága és humora mellett komoly, elgondolkodtató kérdéseket fogalmaz meg, de emellett izgalmas is, hisz emberek játszanak olyan állatokat, akik tipikus emberi tulajdonságokat jelenítenek meg: van köztük kapzsi, nagyvonalú, bátor, vicces, atyáskodó és nárcisztikus is.
