Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-02-05 / 2. szám
Magyar Kultúra Napja 20 A magyar kultúra napja A Vigyázóban Litkei József kiállításával és Kováts Kriszta műsorával ünnepeltek Folytatás az 1. oldalról > A jászberényi születésű Litkei József 1951-ben diplomázott a Képző- művészeti Főiskolán, majd az Iparművészeti Főiskola alakrajztanáraként vonult nyugdíjba. A festészet, grafika és iparművészet számos ágát művelte és fontos feladatának tekintette a jövő nemzedékének alakítását. A kiállítás a művész tíz esztendei terméséből válogatott keresztmetszet, de olyan alapmozzanatokat is fel lehet fedezni benne, amely az ő ars poeticájában meghatározó lehet - mondta Bereczky Lóránd. Litkei József kísérletező ember volt, akit izgatott a kifejezési forma, aki kereste azokat a lehetőségeket, hogyan lehet képet építeni formákból és színekből. A magyar himnusz születésnapján Fohsz Tivadar alpolgármester mondott ünnepi köszöntőt a színházteremben. Hangsúlyozta, hogy Kölcsey Ferenc irodalmi alkotását ünnepeljük e jeles napon, ugyanakkor egyetemes kultúránk része a képzőművészet, a zene, mint hatalmas kulturális egység, és ide sorolhatjuk talán az építőművészetet is. A globa- lizált világban legfontosabb feladatunk a magyar kultúra értékeinek megőrzése, amelynek több színtere is van. Ezek közül is legfontosabb a család, amely a figyelemfelkeltés korszakában leteszi az alapokat, az iskolának pedig a figyelemfelkeltés mellett, feladata a figyelem fenntartása. A kormányzatnak és az ön- kormányzatoknak pedig biztosítani kell, hogy a magyar kultúra minél szélesebb körhöz eljuthasson, de az olajozott rendszerben ez a fogaskerék most akadozni látszik. A válság minden területet utolér, az önkormányzatot is, amely mindig is sokat áldozott a kultúra oltáráru Az már jól körvonalazódik, hogy 2009- ben sajnos kevesebb jut majd erre a területre, lesznek olyan programok, amelyek elmaradnak, és itt kell szólni a kormányzat felelősségéről. A nemzet fennmaradása érdekében nem lenne szabad pénzt elvonni a kultúra közvetítőitől - mondta Fohsz Tivadar. A program Kováts Kriszta Arany-óra című műsorával folytatódott, amely nyolcvan percben sok műfajt ötvöz egybe: koncert és színház, képzőművészet, videó és irodalom. Arany János balladáit vitték színpadra csak énekhanggal - azaz acapella -, több szólamban. Szörényi Levente egyik klasszikus feldolgozása mellett Szirtes Edim Mókus új szerzeményei szólaltak meg Kováts Kriszta, az öttagú Fool Moon ének- együttes és Gábriel előadásában. Az ünnep rangjához méltó produkció különlegessége volt, hogy Gábriel nemcsak énekesként, hanem képzőművészként is meghatározta a produkciót. Az ő videói és élőben készült egyvonalas rajzai adták a látványt, egyben segítve a balladák megértését Korai Zsolt videóanimátor segítségével. A ritmusszekciót Keönich László Farkas beatboxos (szájdobos) alkotta, aki a fiatalok körében oly népszerű műfajjal élővé, maivá varázsolta a klasszikus balladákat. Babusa János, Mecseki Hargita és Salamon György Kiu Tamás A magyar kultúra napja alkalmából „Köztünk élő művészek" címmel nyílt kiállítás Mecseki Hargita, Babusa János és Salamon György alkotásaiból a Diadal úti Általános Iskola aulájában január 23-án. A tárlat fővédnökségét Piláth Károly önkormányzati képviselő, az Oktatási és Kul- turális Bizottság elnöke vállalta, közreműködött Bordi András megzenésített versekkel. Éppen húsz éve annak, hogy a magyar kultúra napját, nemzeti Himnuszunk születésnapját minden évben megünnepeljük - kezdte köszöntőjét Piláth Károly. Arra emlékezünk, hogy 1823. január 22-én Kölcsey Ferenc befejezte a Himnusz megírását Szatmár- csekén, és a népakarat döntötte el, hogy ez a költemény lett a magyar nemzet jelképe. Minden évben ez az a nap, amikor rohanó világunkban igyekszünk felhívni a figyelmet azokra a szellemi és kulturális értékekre, amelyekre nemzetünk méltán lehet büszke, és ez a kiállítás is ezt a célt szolgálja. Budapesten is ritkaságszámba megy, és maga a csoda, hogy a kultúra beköltözik az iskolába, ahol katalizátorként az itt tanuló gyerekek saját szemükkel győződhetnek meg helyi művészeink kiváló képességeiről. Rákos- csaba-Ujtelep iskolájában évről évre jeles képző- és előadóművészek mutatkoznak be a diákság előtt, jelezve, hogy nem maradhat egyedül a művészeti nevelés feladatában. Salamon György festőművész hangsúlyozta, hogy a három művészt az egymás iránti megbecsülés és szeretet köti össze. A másik pedig a tehetség olyan túl- áradása, ami azt jelenti, hogy adni szeretnének abból a tudományból, ami nekik fölös mennyiségben jutott a gondviseléstől. Rá kell döbbeni, hogy a gyerekek komoly és felelősségteljes eszmefutatást várnak el tőlünk. Új reményt, feltől tődést és önbizalmat szeretnének kapni a művészektől, de egy tévedést el kell oszlatnunk: az erő nem bennünk van, hanem általunk. Január 24-én, immár negyedik alkalommal a Dalszínházak Találkozóján diákcsoportok léptek színpadra, a zsűri elnöke Tarbay Ede költő, dramaturg volt. „Köztünk élű művészek” a Diadalban
