Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)

2009-10-22 / 17. szám

10 Vadászat a Szőlőhegyen 'S. Km Tamás A Rákosmente Föld­tulajdonosi Kö­zösség vadászatra jogo­sult tizennyolc vadásza Révbéri Béla vadászmes­ter, közös képviselő ve­zetésével vadkár- és vadveszély-elhárító va­dászatot tartott a rákos­ligeti Szőlőhegyen ok­tóber 17-én. A terüle­ten, ahol korábban még sohasem vadásztak, az utóbbi időben rendkí­vül elszaporodott az apróvad. A rókák a la­kott területekre is be­merészkedtek, és a Napiás úton, valamint a Cinkotai úton is több személyi sérüléssel is járó közlekedési balese­tet okoztak a vadak. Az eligazításon a va­dászmester elmondta, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-bizton­sági és Állategészség­ügyi Igazgatóság, vala­mint a Monori Kerületi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal lakossági pana­szok és bejelentések nyomán szólította fel a Rákosmente Földtulaj­donosi Közösséget a vadveszély elhárításá­ra. Mint közismert, a veszettség fő terjesztője elsősorban a róka, és bár a repülőgépről le­dobott sikeres vakciná- zásokat követően ma már Budapest területén nagyon ritka a veszett állat, nem árt óvatosnak lenni. A veszett állatok ugyanis elveszítik óva­tosságukat, természetes félelemérzetüket, és na­gyon szelíddé válnak - potenciális veszélyt je­lentve elsősorban a gye­rekekre, akik hajlamo­sak az állatot a kelleté­nél is közelebb engedni magukhoz. Az évad­nyitó vadhajtás kisebb afférral indult, a hajtási területen éppen megél­hetési tolvajok dézs­málták a termést, mit sem sejtve arról, hogy a szőlőben hamarosan fegyverropogásra lehet számítani és sőrétek ez­rei fognak süvíteni a le­vegőben. A vadászok elsősor­ban rókára mentek, de lőhettek más apróvadra is, mezei nyúl, fácán, szarka, seregély, má­tyásszajkó és a dolmá­nyos varjú lelövése is napirenden szerepelt, ezúttal kóbor kutyára, macskára nem lőttek. Végül harminc fácán és két vadnyúl került te­rítékre, több rókát meg- ugrasztottak, de közü­lük egyet sem sikerült puskavégre kapni. Rév­béri Béla ezt is sikerként könyvelte el, mert mint elmondta, a vadak nem szeretik, ha élőhelyü­kön zavarják őket, ezért várható, hogy egy dara­big ezt a területet is el­kerülik az apróvadak, köztük a rókák is. Mentsük meg a Maros mozit! 's. Szakács Zsuzsa A Rákosligeti Polgá­ri Kör és a Művé­szek Alkotó Társasága (MAT XVII.) bográcso­lással egybekötött mo­zitakarításra hívta ok­tóber 17-én a helyieket. A felhívás meghallga­tásra talált, olyannyira, hogy már tíz óra kör­nyékén - a sok lelkes, segítőkész embernek köszönhetően - majd­nem megtelt egy kon­téner a szebb napokat látott moziépület régi, megkopott székeivel. Világítás nélkül, Do­monkos László, Ilosfai Krisztián, Ács József és Mecseki Hargita képző­művészek társaságá­ban sikerült felmász­nunk az emeletre, ahol Császár Tiborné Lívia és Karoczkai István egyko­ri mozigépészek meg­mutatták azt a helyet, ahonnan 1959 és 1971 között esténként, két előadásban vetítették a 600 méter hosszú te­kercseket, hogy lent a nézőtéren megszület­hessen a vászonra vetí­tett csoda. Lívia még mindig emlékszik, hogy azokban az idők­ben a műsor összeállí­tásánál kötelező volt fi­gyelembe venni, hogy a vetített filmek 25 szá­zaléka szovjet, 10 szá­zaléka magyar legyen, majd ezután jöttek a népi demokratikus or­szágból valók, és leg­végül a nyugati és amerikai filmek. Buda­pesten akkor kétszáz mozi működött 2-3 fo­rintos helyárakkal, de amikor megjelent a széles vászon ez fel­ment 4-5 forintra is. Hat és nyolc órakor kezdődtek az előadá­sok a kétszáz férőhe­lyes Maros moziban, vasárnap délelőtt pe­dig matinék várták a li­geti gyerekeket. Aztán egyre több televízió költözött be a csalá­dokba, és kezdtek el­maradozni a moziláto­gatók, ami végül ahhoz vezetett, hogy sorra be­zárták a nagy népsze­rűségnek örvendett kis mozikat - sajnálkozott visszaemlékezve a két mozigépész. A MAT tagjai három éve vetették fel, hogy jó lenne rendbe hozni a lakatlanná vált Maros mozi épületét, kialakí­tani egy remek művé­szetek és tudományok házát. Az ötletek kö­zött szerepel kiál­lítóterem (Krusnyák Károly nevével), de he­lyet kapnának szakkö­rök, cserkészek, kisál­lattenyésztők és mű­ködhetne filmklub is Ragályi Elemér - egykor Rákosligeten élő Kos- suth-díjas operatőrünk irányításával. Ötletek vannak bő­ven, és ezen a szomba­ton elkezdődött vala­mi, ami talán közelebb viszi ezeket a lelkes embereket a megvaló­sításhoz. Várjuk környezetvédelmet érintő észrevételeiket, javaslataikat: kornyezet@rakosmente.hu

Next

/
Thumbnails
Contents