Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-02-05 / 2. szám
„Biztonságos” programok a Kossuthban Reménységgel a jövő felé Torz a hazai oktatásügy követelményrendszere Ts. Petrov Éva A Kossuth Lajos Általános Iskola eddig is sokat vállalt annak érdekében, hogy tartalmas elfoglaltságot kínáljon a tanulóknak a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Az iskola 2006-ban csatlakozott a „Biztonságos Iskolák" mozgalmához. A fővárosi önkormányzat már a 2006- os tanévtől kezdve pályázati támogatást nyújt az intézménynek. Ezek a pályázati programok mindig valamilyen téma kijelölését és megvalósítását célozták. Erre a tanévre nyert pályázati programúkat a közlekedés- biztonsággal kapcsolatban állította össze az iskola. Ebben többek között szerepel a diákok közlekedésbiztonsági képzése is. A kerékpáros elméleti és gyakorlati oktatás után a tanulók eredményes vizsgát tesznek, ezután kerékpáros igazolványt kapnak. Az iskola szervezett még kerékpáros túrát, szabadidős rendezvényeket, pl. a Közlekedési Múzeumba is ellátogattak. A gyakorlati munka a szabadidő hasznos eltöltésével is összekapcsolódik. Erre a tanévre csillagászati tudományos diákkört tervezett az intézmény. A támogatásból napórát, csillagvizsgáló távcsövet vásárolt. A kiscsillagász program keretén belül eljutnak a planetáriumi foglalkozásokra, illetve az Uránia Csillagvizsgálóba is. A szabadidős tevékenységek között közkedvelt a főzés és a kézműves-foglalkozás is. A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek tájékoztatására rendeztek konferenciát a Vigyázó Sándor Művelődési Házban január 29-én, ahol a sérült és az ép gyermekek integrált nevelésével, oktatásával kapcsolatos kérdések is szóba kerültek. A szülők, pedagógusok előtt megtartott konferencián részt vett Varjúné Fekete Ildikó, az önkormányzat Oktatási, Művelődési és Sport Irodájának vezetője, Bátorné Pálloki Zita, a Pedagógiai Szakszolgáltató Központ igazgatója, Károly Sára pszichológus és Kalocsainé Kokovai Erzsébet, a Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója. Varjúná Fekete Ildikó, Kalocsámé Kokovai Erzsébet, Károly Sára és Bátorné Pálloki Zita ■<&. Km Tamás T elenleg kerületünk J legtöbb óvodája és iskolája ki van jelölve sajátos nevelési igényű mozgássérült fogadására. A Kuckó, a Mákvirág és a Micimackó óvoda emellett a többi sérülési típusba tartozó gyereket is kész fogadni. Az iskolák közül a legtöbb felvállalja a mozgássérült, és néhány az érzékszervi sérülteket, a Diadal úti és a Jókai Mór Általános Iskola az organikus okra visszavezethető, súlyosabb rendellenességgel küzdő tanulók nevelését- oktatását is. Az integrációra, együttnevelésre vállalkozó iskolák a Móra Ferenc Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménytől, illetve testi és érzékszervi sérült gyerekek esetében az országos hatáskörű EGYMI-től kaphatnak segítséget. A Móra Ferenc Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény „Reménységgel a jövő felé" című bemutatkozó kiadványában jelzi, hogy az integráció együttnevelést jelent, amely a különleges igények figyelembe vételét, a sérült gyermek beilleszkedésének, tanulásának messzemenő segítését foglalja magába. Ezt a tevékenységet kívánja az iskola a kerületben támogatni. A sajátos nevelési igényű gyerek fejlődésében hatalmas segítséget jelent, ha együtt nevelődik egészséges társaival. Fejlődik alkalmazkodó képessége, magasabb szocializációs szintre juthat el, és megtanulhatja, hogy nem szabad feladni, vállalnia kell a küzdelmet. Az integrált nevelés másik előnye, hogy az ép gyerekekben egész életükre kiható emberi értékek jelenhetnek meg: empátia, tolerancia, segítőkészség. Belsőleg gazdagabbá válnak azzal, hogy képesek elfogadni és segíteni sérült társaikat, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a hátrányokról sem. A sajátos nevelési igényű gyerek szembesül azzal, hogy ő más, mint a többi, az ép gyerek számára pedig a sérültség látványa lehet probléma. Az együttneveléssel kapcsolatos döntések meghozatala előtt mindezt mérlegelni, és a szakvéleményben rögzíteni kell. Varjúm Fekete Ildikó, az önkormányzat ez- irányú feladatairól, /tótomé Pálloki Zita pedig a Pedagógiai Szakszolgáltató Központ munkájáról adott részletes tájékoztatót. Károly Sára a pszichológus szemével vizsgálta az integrált nevelést, oktatást, különös tekintettel a pszichológus, nem különben a szülők felelősségére. Megállapította, hogy az alapprobléma ugyanaz, mint harminc évvel ezelőtt, csak most nagyobb és erősebb. Ma sincs lényegesen több problémás gyerek, mint évtizedekkel ezelőtt volt, inkább jellegében tapasztalhatunk jelentős változásokat. Nem az idegrendszeri fejlődési rendellenességek állnak elsősorban a háttérben, inkább a környezet és a család befolyása dominál. Óriási probléma, hogy a szülők elfelejtették a gyermekük leikéhez vezető kommunikációs kódot. Sajnos őszintén meg kell mondani - hangsúlyozta a pszichológus, olykor a szakemberek sem ismerik fel, melyek azok az életkori sajátosságok, amire feltétlen figyelemmel kell lenni. Nem mindegy, és külön hangsúlyt kell fektetni arra, milyen módon közöljük a szülővel, hogy a gyermeke nem iskolaérett, vagy egyéb gondokkal küszködik. Sokszor előfordul, hogy az értékelésben minden szerepel, csak épp a gyermek egésze hiányzik belőle, pedig a szakembereknek az lenne a feladata, hogy a gyermek teljes személyiségét észrevegyék és átmentsék. A magyar oktatásügy komoly hiányossága, hogy a követelményrendszer teljesen eltorzult. A pedagógus azt nézi, mit nem tud a gyerek, nem pedig azt, hogy mit tud, és ehhez venné hozzá a hiányosságokat. Végezetül Károly Sára a szülőknek azt tanácsolja, hogy fogadják el a szak- véleményt, ne szaladgáljanak a gyerekkel egyik tanácsadótól a másikig. És ami még ennél is fontosabb, hogy ne írassák át gyermeküket másik intézménybe, mert ahányszor ezt megteszik, annyi szöget vernek be a saját gyermekükbe, ami gyógyítható ugyan, de a heg örökre megmarad.
