Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)

2009-09-24 / 15. szám

2009. SZEPTEMBER 24. óriásbábos, ugrólábas bohócai jelentek meg színes ruhákban, lufik­kal a kézbén, hogy a gyerekekkel közösen énekeljenek, játszanak ezen a szép napsütéses délután. Horváth Tamás alpol­gármester a környezet­védelmi kvízjáték díjai­nak győzteseit szólította a színpadra, hogy átve­gyék megérdemelt ju­talmukat, az őszi kerti munkáknál igen jól hasznosítható kom- posztálókat. Természe­tesen nem csak a szín­padon és környékén zajlott az élet, hisz az óriás falmászón folya­matos volt egész nap a csúcsforgalom. A meg­éhezett rákosmentiek megkóstolhatták a Székelykapu étterem citromos pacallevesét, de igazán jól a klasszi­kusnak számító faszé­nen sütött flekken fo­gyott. Kora délután Mahó Andrea és Sasvári Sándor népszerű musicelek - az Operaház fantomja, Roxy, a Chicago, Szép­ség és a szörnyeteg - slá­gereiből énekelt egy csokorra valót az idő­sebb korosztályból ösz- szegyűlt hallgatóság­nak. Még zajlott a mű­sor, miközben egyre több kutya jelent meg gazdájával a Ferihegyi út lezárt területén, hogy elkezdődjön a Rákos­menti Kuyaképző Isko­la bemutatója. A tömeg már óriásira nőtt, mire Andics Ildikó, Andics Esz­ter és Szántai Péter veze­Autómentes Nap tésével bemutatkoztak a négylábúak, köztük lát­hattunk ónémet juhászt, pulit, belga juhászt, akitát és francia pász­tort. A műsor után a fe­gyelmezett, barátságos kutyák sokáig fogadták a legifjabbak elismerő simogatását. A vöröskeresztes sá­tor előtt egész nap fo­lyamatos volt a sor, De­meter Marika és Kereki Albertné Rita közel két­száz rákosmentinek mérte meg mosolyogva a vérnyomását és a vér- cukorszintjét. A rákoshegyiek hosszú asztaloknál söté­tedésig foglalkoztatták a játszásra mindig vevő gyerekeket. Itt nem unatkozott egy apróság sem, a kicsi kezek fárad­hatatlanul készítették a színes rajzokat, gyöngy­ből fűzött karkötőket, virággal díszített képe­ket. Rácz Katalin kerami­kus irigylésre méltó tü­relemmel gyúrta a ki tudja hányadik agyagfi­gurát a gyerekekkel, hogy mindenki vihes­sen haza saját készítésű emléket erről a vidám, füstmentes napról. Az Erdős Renée Ház sátrá­ban is nagy volt a forga­lom, nagy sikere volt a vándornyomdának, amely a kézi nyomtatás rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. Sokan nézték kíváncsi szem­mel az Orosz Károly kép­zőművész által összeál­lított, fekete-fehér fotó­kat, ahol látható volt a hetvenes évek város­központja, akkor épül­tek a környék tízemele­tes házai, sokan meg­mosolyogták Rákos­mente első autóbuszjá­ratát, amit mindenki csak Mari néni buszá­nak ismert annak ide­jén. Patkó György rendőr­századostól kérdeztem, hogy milyen volt ez a szombati nap, aki rövi­den így felelt: „Remek, mert egy balesetről sem kaptunk hírt eddig!" Az autóktól elzárt Fe­rihegyi úton már ki le­hetett volna tenni a megtelt táblát, mire el­kezdett zenélni a rock­zenét kedvelők körében már igen jól ismert helyi formáció, amelynek tagjai: Riz Levente, Ta- káts Botond, Áros Zoltán és Martonosi László. A polgármester vezetésé­vel felálló csapat ismert magyar és külföldi fel­dolgozásokkal szóra­koztatta a többezresre duzzadt közönséget. Mire besötétedett már több mint tízezer ember tolongott az erre az es­tére autómentesített Fe­rihegyi úton, hogy ré­szesei legyenek a nap fő attrakciójának, Rúzsa Magdi és zenekara élő koncertjének. Főszereplője az a Vaj­daságból jött lány volt, aki fantasztikus fölény­nyel nyerte meg három évvel ezelőtt a Mega­sztárt, népszerűsége az­óta is töretlen. Második szólólemezének egyik slágerével, a Rövid uta­zással vette kezdetét a koncert, majd Magdi megosztotta velünk, hogy két nappal ezelőtt, a XVI. kerületi Polgár- mesteri Hivatalban ün­nepélyesen megkapta végre a régóta várt ma­gyar állampolgárságot, ami után egy igen görbe éjszaka következett. En­nek a másnapi hangu­latnak illusztrációjaként elénekelt a Bűnbe estem című nótát, óriási siker­rel. Természetesen nem maradhatott el az Ap­rócska Blues, a Nem va­gyok jó neked és a Na­gyon furcsa csaj sem az esti műsorból. Óriási volt a siker, senki nem akarta, hogy vége le­gyen ennek az estének, de még mindig lehetett fokozni a hangulatot, amikor Magdi felkonfe­rálta az általa világ leg­jobb nótájának tartott harminc évvel ezelőtt íródott AC/DC High Way To Hell klasszi­kust, szinte felrobbant a színpad. Egy koncert ha elkez­dődik, egyszer csak vége szakad, de a közönség nem igen akarta ezen az estén ezt tudomásul ven­ni, tapssal, sikongatással, kiabálással követelték vissza Rúzsa Magdit, aki nem okozott csalódást, többször is visszajött egy-egy dal erejéig, majd végül, kíséret nélkül, szerbül és magyarul elő­adott ráadás nótával bú­csúzott Rákosmentétől.

Next

/
Thumbnails
Contents