Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)

2009-08-31 / 13. szám

Kultúra 20 Mm­___ Cigány Kisebbségi Napok Az önkormányzat igyekszik támogatni a helyi cigányság beilleszkedését 'S. Kiu Tamás A XVII. kerületi Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat kétna­pos bulit szervezett augusztus 19-én és 20- án a Bakancsos utcai Nyúldombon. A prog­ramsorozaton ismert és kevésbé ismert, többnyire roma elő­adók léptek fel: a Kaly Jag tánciskola növen­dékei, a Tolnai fiúk, a Megarom, a Jolly és a Románcok együtte­sek, valamint Sárközy József, „Pityu" zenész, Lolita és Luidzsi. A rendezvényt Riz Le­vente polgármester, Fohsz Tivadar és Hor­váth Tamás alpolgár­mesterek, valamint Bényi Zsolt, Kiss Lajos, Ruthner György és Bar­na Andor önkormány­zati képviselők támo­gatták. Vajda János, a szerve­zet elnöke a Hírhozó­nak elmondta, a médiá­ból is folyó rasszizmus egyelőre elkerüli a ke­rületet, igaz, súlyos, a cigánysággal kapcso­latba hozható ember­élet elleni bűncselek­mények sem fordultak elő itt. A kormányzó felső vezetőktől elvárja, hogy tegyenek rendet, a bűnösöket büntessék meg, és legyen már vé­ge a magyar-roma há­borúskodásnak, mert ennek így egészen biz­tosan nem lesz jó vége. Tisztában van azzal, hogy lenne mit tenni mind a magyarság, mind a cigányság ré­széről, a megbékélés je­gyében szervezik meg a kerületi Kisebbségi Napokat is minden év­ben, ezzel is elősegítve a cigányság elfogadta­tását. Vajda János úgy véli, helyes úton járnak, hiszen évről évre egyre több magyar látogatója van a Cigány Kisebbsé­gi Önkormányzat ha­gyományos kulturális programjainak. A Szent István-napi, szép számú nézősere­get vonzó eseményre ellátogatott Makai Ist­ván, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke és Riz Levente is. Rákosmente polgár- mestere köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az önkormányzat szíve­sen támogatta a ren­dezvényt, amely jó al­kalmat kínál arra, hogy romák és nem romák együtt szórakozzanak. Mások véleményével egyezően úgy látja, hogy a cigányság fel- emelkedése csak a ta­nuláson és a munkán alapulhat. Az önkor­mányzat a munkalehe­tőség biztosításában is igyekszik segíteni, a kerületben számos vá­rosüzemeltetési feladat pl. lakótelep-takarítás, vízelvezető árkok tisz­títása elvégzésénél dol­goznak romák is, akik­nek a munkájával meg vannak elégedve. Szabadtéri kiállítás a laborcz-házban 'S- Szakács Zsuzsa A B.L.Terem, a La- borcz Ferenc Szobrászművész Ala­pítvány és a Nemere Közhasznú Egyesület augusztus 18-án a rákoshegyi Bél Mátyás utcai, egykori La- borcz-ház udvarán rendezte meg negyedik szabadtéri szoborkiállí­tását. Benedek József és Laborcz Flóra művész­házaspár, mint házi­gazdák és egyben kiál­lítók látták vendégül a vendégeket, akik betöl­tötték a szabadtéri kiál­lítóterem szinte min­den szegletét. Benedek József szob­rászművész megnyitó­jában arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy minden­ki sétáljon kedve sze­rint és engedje, hogy az alkotások - amelyek egymás láthatóságát nem akadályozzák - megérintsék őket, majd rövid időn belül azt fogják tapasztalni, hogy a természetes kö­zegben elhelyezett szobrok mennyire másként hatnak, mint a túlzsúfolt kiállítóter­mekben, hisz ez az iga­zi életterük. A szobrá­szok általában emberi alakokat formálnak meg, a természeti for­mák beépítése a képző- művészetbe viszont magában hordozza azt a veszélyt, hogy minél jobban próbálják a ter­mészetet utánozni, an­nál jobban ki vannak téve annak, hogy az al­kotások végül gro­teszkké válnak. Szó esett az este folyamán arról, hogy sajnos ma­napság a köztéri szob­rászat leállt, így a terek üressé válnak, nem hordoznak értéket. Az udvari kiállító­teremben megcsodál­hattuk, mindjárt a ka­pun belépve ifjú Palkó József Szentecském cí­mű kőből faragott ma­donnáját, Laborcz Mo­nika Szökőár című al­kotását, amit sokan szívesen elképzeltek volna Rákosmente va­lamelyik közterületén. Laborcz Flóra Felhő­széke légiesen karcsú jelenlétével a lélek tö­rékenységét hordozta magán. Megtekinthet­tük Benedek József Táltos oszlopát, vala­mint a fákon, a füvön, a virágokon folyama­tosan mozgó fémcsö­vek fantasztikus fény­táncát. Jelen volt Kovács Gé­za Itt bújjatok át piro­sán kínálkozó fém­szobra, valamint Szabó Virág Csönd darabok című alkotása. A ház mögötti területen La­borcz Ferenc Vonulat 1970 című féltve őrzött művét is megcsodál­hatták az érdeklődők. A kiállításhoz és a hatodik kőszobrászati biennáléhoz későbbi időpontban szimpózi­um kapcsolódik majd A köztéri szobrászat aktuális problémái té­mával. A kiállítás támogatta a Nemzeti Civil alap, Rákosmente Önkor­mányzata és Kutasi Fe­renc.

Next

/
Thumbnails
Contents