Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-01-22 / 1. szám
Kultúra 24 ............. A magyar kultúra napja Kerten Kiállítás-megnyitó, ünnepi koncert és Bujtor István a Rákoskerti Művelődési Házban 'S- Kili Tamás E mlékezetes programmal készült a Rákoskert Művelődési Ház a magyar kultúra napja megünneplésére. Január 11-én került sor Károlyi Ernő rákoskerti festőművész „Az én Rákoskertem" című kiállításának megnyitójára, amelyen dr. Piláth Károly önkormányzati képviselő, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke mondott ünnepi köszöntőt. A tárlatot Salamon György festőművész nyitotta meg, közreműködött Nagy Sándor Endre klarinétművész és Sztankovics Béla gitárművész. Dr. Piláth Károly köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a magyar kultúra napja nem pirosbetűs ünnep, mégis hosszú évek óta felhívja a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, amelyeket méltán érezhetünk a magunkénak, ezért óriási feladatunk, hogy ezt a hatalmas értéket átmentsük az utókornak. Salamon György a kiállító művész méltatásában kiemelte, hogy Károlyi Ernő piktúrája eleven, zajos, őszinte és vidám, érdekes szimbiózisban él a mesterrel, aki egy visszafogott, halk szavú úriember. A festő legnagyobb erénye a képekből áradó sugárzó hő, ez a gyógyító, bágyasztó, de folyamatos felszólítás az élet folytatására. Károlyi Ernő világlátott ember, képein megjelenik Párizs, London, Velence, a hazai tájak közül pedig a Balaton és Rákoskert. Megfestette a platánsort is, ahol érzékelhető a fasor monumentalitása, a mélybe, a vasúthoz vezető út eleganciája. A fény uralja a képet, igazítja rendbe a fákat és tereli az ember tekintetét az alkotás középpontja felé, a színek emlékezetesek és emblematikusak. Vászonra vitte a Vida- dombot és a rákoskeresztúri Országzászlót is, ez utóbbi őszies, melankolikus színvilága remekül illik a témához. Károlyi Ernő felfedezi magának Rákoskertet, ezt a látszólag motívumhiányos kertvárost, amelynek egyik kapuja a Kucorgó, neve ráillik az egész településre. „Igen itt kucor- gunk mi rákoskerti festők, iparművészek, zenélők és verselők, szobrászok, autószerelők és asztalosok, és jobb időkre várunk. Itt ku- corgunk félálomban, kulturális hibemáltság- ban, és közben Károlyi Ernő megfesti helyettem Rákoskertet. Jó lesz igyekezni" - mondta Salamon György. A kiállítás-megnyitó után a Pál család adott ünnepi hangversenyt, közreműködött Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője, Pál Lajos, Pál Lajosné Jancsó Katalin, Pál Eszter, Karacs Gyula és Doór Róbert. A család zenei műsorában megszólaltak a Kárpát-medence népzenei gyöngyszemei, protestáns népénekek Maróthi György feldolgozásában, valamint egy Bartók-össze- állítás is. Az ünnepi program- sorozat január 18-án folytatódott Bujtor István Balázs Béla-díjas színművész és Bujtor Balázs hegedűművész „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj" című verses, zenés előadóestjével. A műsor az 1848-49-es szabadságharctól a II. világháborúig terjedő szakaszt öleli fel a magyar költők versei, a korhoz, illetve a hangulathoz illő zeneművek és eredeti dokumentum-felvételek segítségével. Az est folyamán felhangzott Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Babits Mihály, Radnóti Miklós, József Attila és Csanádi Imre egy-egy kiváló költeménye. Károlyi Ernő: Balaton Az év koncertje a Jazzpresszóban: KIB 'S. Horváth Tibor A KLB három jelentéktelennek tűnő betűje csalóka. Három név: Kaltenecker Zsolt - Lukács Péter - Borlai Gergő, akik együtt történelmet írnak a magyar kortárs zene világában. Kaltenecker-Borlai: virtuozitás felsőfokon. Lukács Peta: szférikus lebegés, felhők gomoly- gása, érzelmek vihara, Pink Floyd- és Depeche Mode-akkordok. A kortárs jazz legjobbjai közé sorolhatjuk őket világviszonylatban is. A Vigyázóban adott koncertjük örök élmény marad azoknak, akik ezen az estén ellátogattak a Jazz- presszóba, az ország egyik legnívósabb jazzklubjába. Százhúsz boldog ember távozott január 11- én késő este a művház- ból katarzissal telítődve, szótlanul. A zene a tudatalattinkat keresi és leli meg, ahol feloldja a hétköznapok görcsös, sokszor kisszerű félelmeit, és éteri szférákba repít. Ez akkor történhet meg a befogadóval, ha a zene és a művészek valódiak. Három világhírű művészt láthattunk és hallhattunk, akik, ha megszólalnak hétköznapi emberek, ha a hangszerük szólal meg a kezük alatt, akkor varázslók. Igaz, nem főznek egymásnak; nem mennek az őserdőbe sem, s így nem ír róluk a bulvársajtó. Ők „csak" művészek. A Pál család adott ünnepi koncertet
