Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)

2009-01-22 / 1. szám

Kultúra 24 ............. A magyar kultúra napja Kerten Kiállítás-megnyitó, ünnepi koncert és Bujtor István a Rákoskerti Művelődési Házban 'S- Kili Tamás E mlékezetes prog­rammal készült a Rákoskert Művelődési Ház a magyar kultúra napja megünneplésére. Január 11-én került sor Károlyi Ernő rákoskerti festőművész „Az én Rákoskertem" című ki­állításának megnyitójá­ra, amelyen dr. Piláth Károly önkormányzati képviselő, az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke mondott ünnepi köszöntőt. A tárlatot Salamon György festő­művész nyitotta meg, közreműködött Nagy Sándor Endre klarinét­művész és Sztankovics Béla gitárművész. Dr. Piláth Károly kö­szöntőjében hangsú­lyozta, hogy a magyar kultúra napja nem pirosbetűs ünnep, még­is hosszú évek óta fel­hívja a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi érté­kekre, amelyeket mél­tán érezhetünk a ma­gunkénak, ezért óriási feladatunk, hogy ezt a hatalmas értéket át­mentsük az utókornak. Salamon György a kiállító művész mélta­tásában kiemelte, hogy Károlyi Ernő piktúrája eleven, zajos, őszinte és vidám, érdekes szimbi­ózisban él a mesterrel, aki egy visszafogott, halk szavú úriember. A festő legnagyobb eré­nye a képekből áradó sugárzó hő, ez a gyó­gyító, bágyasztó, de fo­lyamatos felszólítás az élet folytatására. Káro­lyi Ernő világlátott em­ber, képein megjelenik Párizs, London, Velen­ce, a hazai tájak közül pedig a Balaton és Rákoskert. Megfestette a platánsort is, ahol ér­zékelhető a fasor mo­numentalitása, a mély­be, a vasúthoz vezető út eleganciája. A fény uralja a képet, igazítja rendbe a fákat és tereli az ember tekintetét az alkotás középpontja fe­lé, a színek emlékezete­sek és emblematikusak. Vászonra vitte a Vida- dombot és a rákoske­resztúri Országzászlót is, ez utóbbi őszies, melankolikus színvilá­ga remekül illik a témá­hoz. Károlyi Ernő felfe­dezi magának Rákos­kertet, ezt a látszólag motívumhiányos kert­várost, amelynek egyik kapuja a Kucorgó, neve ráillik az egész telepü­lésre. „Igen itt kucor- gunk mi rákoskerti fes­tők, iparművészek, ze­nélők és verselők, szob­rászok, autószerelők és asztalosok, és jobb időkre várunk. Itt ku- corgunk félálomban, kulturális hibemáltság- ban, és közben Károlyi Ernő megfesti helyet­tem Rákoskertet. Jó lesz igyekezni" - mondta Salamon György. A ki­állítás-megnyitó után a Pál család adott ünnepi hangversenyt, közre­működött Pál István Szalonna, a Magyar Ál­lami Népi Együttes ze­nekarvezetője, Pál La­jos, Pál Lajosné Jancsó Katalin, Pál Eszter, Karacs Gyula és Doór Róbert. A család zenei műsorában megszólal­tak a Kárpát-medence népzenei gyöngysze­mei, protestáns nép­énekek Maróthi György feldolgozásában, vala­mint egy Bartók-össze- állítás is. Az ünnepi program- sorozat január 18-án folytatódott Bujtor Ist­ván Balázs Béla-díjas színművész és Bujtor Balázs hegedűművész „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj" cí­mű verses, zenés elő­adóestjével. A műsor az 1848-49-es szabad­ságharctól a II. világhá­borúig terjedő szakaszt öleli fel a magyar köl­tők versei, a korhoz, il­letve a hangulathoz illő zeneművek és eredeti dokumentum-felvéte­lek segítségével. Az est folyamán felhangzott Petőfi Sándor, Arany Já­nos, Vörösmarty Mihály, Ady Endre, Babits Mi­hály, Radnóti Miklós, Jó­zsef Attila és Csanádi Im­re egy-egy kiváló költe­ménye. Károlyi Ernő: Balaton Az év koncertje a Jazzpresszóban: KIB 'S. Horváth Tibor A KLB három jelen­téktelennek tűnő betűje csalóka. Három név: Kaltenecker Zsolt - Lukács Péter - Borlai Ger­gő, akik együtt történel­met írnak a magyar kortárs zene világában. Kaltenecker-Borlai: virtuozitás felsőfokon. Lukács Peta: szférikus lebegés, felhők gomoly- gása, érzelmek vihara, Pink Floyd- és Depeche Mode-akkordok. A kortárs jazz leg­jobbjai közé sorolhatjuk őket világviszonylat­ban is. A Vigyázóban adott koncertjük örök élmény marad azok­nak, akik ezen az estén ellátogattak a Jazz- presszóba, az ország egyik legnívósabb jazz­klubjába. Százhúsz boldog em­ber távozott január 11- én késő este a művház- ból katarzissal telítődve, szótlanul. A zene a tudatalattin­kat keresi és leli meg, ahol feloldja a hétköz­napok görcsös, sokszor kisszerű félelmeit, és éteri szférákba repít. Ez akkor történhet meg a befogadóval, ha a zene és a művészek valódiak. Három világhírű mű­vészt láthattunk és hall­hattunk, akik, ha meg­szólalnak hétköznapi emberek, ha a hang­szerük szólal meg a ke­zük alatt, akkor varázs­lók. Igaz, nem főznek egymásnak; nem men­nek az őserdőbe sem, s így nem ír róluk a bul­vársajtó. Ők „csak" mű­vészek. A Pál család adott ünnepi koncertet

Next

/
Thumbnails
Contents