Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-04-09 / 6. szám
Hitélet Miserend és istentiszteleti rend nagyhéten Rákoskeresztúri Szent Kereszt templom: április 9-11 (nagycsütörtök nagypéntek nagyszombat) este fél 7-kor szentmise és liturgia; április 12-én és 13-án húsvét vasárnap és húsvét hétfőn délelőtt fél 11-kor és este fél 7-kor szentmise. Madárdombi Szent Pál-templom: április 9-én nagycsütörtökön este 9-kor szentmise; április 10- én nagypéntek délután 3-kor liturgia; április 11 nagyszombat éjszaka 11 -kor vigilia ünneplése. Április 12 és 13-án húsvét vasárnap és húsvét hétfőn délelőtt fél 8-kor és 9-kor szentmise. Rákosligeti református templom: április 9. nagycsütörtök 13.00 Liget sori Idősek Otthona: húsvétra készülő áhítat, 18.00 Nagycsütörtöki előkészítő alkalom, 19.00 Apák órája; április 10. nagypéntek 10.00 úrvacsorás ünnepi istentisztelet Szombathy Gyula szolgálatával, 18.00 istentisztelet; úrvacsorái előkészítő; április 11. nagyszombat 16.00 Nőszövetségi alkalom; úrvacsorái előkészítő; április 12. húsvétva- sárnap 8.30 úrvacsorás istentisztelet Szombathy Gyula szolgálatával, 10.00 úrvacsorás istentisztelet; április 13. húsvéthétfő 10.00 úrvacsorás istentisztelet Tóth Ágnes legátusunk szolgálatával. Rákoshegyi Kis Szt. Teréz Római Katolikus Plébánia: Nagycsütörtök: 18.00 szentmise, oltárfosz- tás, szentségimádás este 10 óráig. Nagypéntek: 17.45 keresztút, 18.30 a nagypénteki szertartások, szentségimádás este 9 óráig. Nagyszombat: 17.30 szertartások, 18.30 szentmise, 19.30 körül feltámadási körmenet. Rákoscsabai református gyülekezet: április 9. 18.00 Nagycsütörtöki előkészítő alkalom, Úrvacsora; április 10.10.00 Nagypénteki istentisztelet, 18.00 Nagypénteki esti istentisztelet, úrvacsora; április 12. 10.00 Húsvét vasárnapi istentisztelet, Úrvacsora, április 13.10.00 Húsvét hétfői istentisztelet, úrvacsora. Rákoskeresztúri Görög Katolikus Egyház: április 9. Nagycsütörtök 17.00 Bazil mise vecsernyével, 18.30 Kínszenvedési evangéliumok; április 10. Nagypéntek 7.00 Királyi imaórák, 18.00 Sírbatételi nagyvecsernye gyertyás körmenettel; április 11. Nagyszombat 9.00 Jeruzsálemi utrenye halottjainkért, 5. halottak szombatja, 19.00 Bazil Lit. olvasmányokkal,keresztelés,20.45 körmenet, 21.00 Feltámadási szertartás, pászkaszentelés; április 12. húsvétvasárnap 9.00— 10.00 Feltámadási szertartás, Liturgia, pászkaszentelés; Április 13. Húsvét hétfő 9.00-10.00 Utrenye- Liturgia; Április 14. Húsvét kedd 9.00 -10.00 Utrenye- Liturgia, 18.00-18.30 Vecsernye - Liturgia. Rákosligeti katolikus templom: Nagycsütörtök: 10.00 Krizmaszentelési mise: Szt. István-bazilikában, 18.00 esti mise az Utolsó vacsora emlékére. Nagypéntek: 8.00-17.00 egész napos Szentségimádás, 8.00-10.00 gyóntatás, 17.00 Keresztút, 18.00 az Úr szenvedésének ünneplése, 22.0024.00 virrasztás. Nagyszombat: 8.00-19.00 egész napos Szentségimádás, 8.00-10.00 gyóntatás, 18.00- 19.00 gyóntatás, 22.00 Vigília mise, feltámadási körmenet. Húsvét vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 mise, ételszentelés a 9 órás mise végén. Húsvét hétfő: 9.00,11.00,18.00 mise. Virágvasárnaptól Húsvétig A keleti egyház ünneplése A keleti egyház szertartásrendjében a hatodik pénteken már lezárul a nagyböjt, mivel az azt követő Lázárszombat és virágvasárnap egy külön kis szigetet alkotnak a nagyböjt és a még szentebb nagyheti napok között. Lázár szombatja elővételezi a feltámadás örömét, a vi- rágvasámap hozsannás örömkiáltozásaiban pedig a kínszenvedés gyötrelmei sejlenek fel. A nagyhét első három napján Krisztust mint Vőlegényt állítja szemünk elé a bizánci egyház. Bibliai alapja a tíz szűzről szóló példabeszéd, amelyet a nagykeddi előszenteltek liturgiájának evangéliumában olvasunk fel. A nagycsütörtöki Szent Bazil liturgiáján kerül sor a műró (szent olaj) és az antimenzion (ereklyekendő) megszentelésére. Nagycsütörtök este emlékezünk meg Jézus Krisztus kín- szenvedéseiről, egy különleges szertartás keretében, amelyben tizenkét evangéliumi szakaszt olvasunk fel. Ezután kerül sor a szent sír feldíszítésére, amelyre nagypéntek délután egy temetési körmenet után helyezzük a síri leplet, amely a halott Jézus testét ábrázolja. A nagyszombat reggeli istentiszteleten a szent sírra helyezett halotti lepel elé gyülekeznek a templomhajóban a hívek, és ott végzik a siratóéneket. Egyház- községünkben Jézus sírjánál név szerint megemlékezünk elhunyt szüléinkről, testvéreinkről, közösségünk alapítóiról és jótevőiről, akik már odaát ünnepük Krisztus feltámadását. Nagyszombat este a Nagy Szent Bazil-litur- gia keretében ősi szokás szerint a keresztség szentségét is ünnepli a közösség. Szombaton este kerül sor a feltámadási szertartásra, amely körmenettel kezdődik, majd a templomban folytatódik, benne a Damaszkuszi Szent János híres húsvéti kánonjával. Ezen a szertartáson csendül fel először csodálatos húsvéti énekünk: „Föltámadt Krisztus halottaiból, legyőzte halállal a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozott." A korábban említett feszültség igazából csak ekkor oldódik fel teljes egészében, a feltámadás kitörő örömében, amelynek végső kifejlete a húsvét- vasámapi szent liturgián a pászkaszentelés. A mi életadó Pászkánk Krisztus, aki átment a halálból az életre. Hitünk legnagyobb ünnepén így biztatjuk egymást: „Tisztítsuk meg érzékeinket, és meglátjuk a feltámadás megközelíthetetlen fényében tündöklő Krisztust, és tisztán halljuk, midőn mondja: Örvendjetek! - kik az ő győzelmét énekeljük." Mosolygó Marcell paróchus Miért van Pászkaszentelés? H úsvétvasárnap a görög katolikus egyház a pap révén megáldja a hívek ételeit, hogy a hosszú böjti időszak után megszentelt ételeket vehessünk magunkhoz. Különösen fontos jelképe van: a húsvéti báránynak (sonka, kolbász) Jézus Krisztus az Isten Báránya, aki vérével szabadít meg a bűn halálától; a pászkának (kalácsnak), sárgatúrónak (szilka), tojásnak, tormának, bornak stb. Hiszen úton vagyunk, életünk egy zarándoklat. Hozzuk el kosárban, tálcán eledeleinket, hogy érezzük meg, Isten ajándéka az élet, s az élethez szükséges táplálék is! Mindenkit bátorítok arra, hogy merje vállalni zarándok voltunkat azzal, hogy másokkal együtt megszenteltetjük húsvéti eledelünket. Nagy- szüleink, őseink odaát- ról bizonyára örülnek majd, ha nem feledkezünk el erről az ősi szokásunkról, s ezzel is megvalljuk egyházunkhoz való tartozásunkat! Mosolygó Marcell paróchus
