Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)

2008-11-06 / 18. szám

Rákosmente méltósággal emlékezett '56 bőseire

Hámori József akadémikus volt az ünnepi szónok

'S. Km Tamás

A

z 1956-os forradalom és szabadság- harc 52. évfordulója tiszteletére a Rákoskeresztúri Kegyeleti Emlékparkban tartottak koszorúzási ünnepséget október 23-án. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Riz Levente polgármester, Gy. Németh Erzsébet és Alexa György országgyűlési képviselők, vezető ön- kormányzati tisztségviselők és képviselők, a kerület díszpolgárai, valamint a székelyföldi Gyergyószentmiklós és Bereck települések ön- kormányzati vezetői. Közreműködött a RÁZENE Fúvószenekara Dely Csaba, és a Balassi Bálint gimnázium énekkara Bartha Lajos vezetésével.

Ünnepi beszédében Hámori József akadémikus hangsúlyozta: 1956 forradalma és a nyomában kibontakozó fegyveres harc bebizonyította, hogy a magyar társadalom nemes célokért még reménytelen helyzetben, magára hagyot- tan is képes akár a legnagyobb áldozatra is. A harcokban részt vett az egész magyar nép. Megrendítő és csodálatos volt a felkelt nép emberséges, bölcs és megkülönböztetni kész magatartása, amellyel csupán a leigázó idegen hatalom és a honi hóhér-különítményesek ellen fordult. A forradalom 13 napja történelmi jelentőségű volt - tette hozzá. Szabadságharcunk az egész világon megrendítette a kommunista ideológiát, és a magyar forradalom

melletti kiállást a tisztesség mércéjévé tette.

Hámori József beszéde után az önkormányzat, pártok, civil szervezetek, iskolák rótták le kegyeletüket, és helyezték el koszorúikat az emlékmű talapzatánál.

Az ünnepi program a Vigyázó Sándor Művelődési Házban folytatódott, ahol átadták az 1956-os emlékplaketteket, amelyet az önkormányzat az '56-os forradalom és szabadság- harc idején a nemzet szolgálatában és a haza védelmében szerzett helyi érdemek elismeréseként alapított. Idén az emlékplakettet Lassan

György és posztumusz elismerésként Szomor Béla kapta meg.

Lassan György alig múlt 20 éves, amikor kitört a forradalom. Október 23-án részt vett a Magyar Rádió ostromában. Október 24-én csatlakozott a Corvin- köziekhez, és harcostársaival együtt több orosz tankot tett harcképtelenné. Később csatlakozott a Práter utcai forradalmi bázishoz, ahol az alakulat egyik parancsnokává választották. Társaival kitörtek november 8-án az ostromlott fővárosból, hogy csatlakozzanak a dunántúli forradalmárokhoz. A Vértes-hegységben csaptak össze a szovjet páncélosok támogatásával érkező gyalogsággal. A hatalmas túlerő ellenére hősiesen harcoltak, és sikerült áttörniük az ellenséges vonalon. November 4-e után úgy döntött a család, hogy elhagyják az országot. Emigrációs éveit először Ausztráliában, majd az Egyesült Államokban töltötte, ahol ma is él. Az 1956-os menekültek egyik szervező egyéniségeként a kintlévők nemzeti együvé tartozásának erősítését, életcéljának tekinti. 1990-ben Pon- grátz Gergellyel megalakították az ’56-os Magyarok Világszövetségét, amely összefogja az '56-os forradalom és szabadságharc nyugaton élő résztvevőit. Külföldön élve is megmaradt igaz hazafinak, és rendkívüli áldozatokat is vállalva támogatja 1956 tiszta szellemiségének megőrzését. Az emlékplakettet - Ács József alkotását -, és a vele járó oklevelet Ra- dicsné Gébele Katalin, Lassan György unokahúga vette át Riz Levente polgármestertől.

A posztumusz kitüntetett Szomor Béla társaival 1956. október 25-én szervezte meg Rákoscsabán a Nemzetőrséget. Mint egységparancsnok november 4- én részt vett a Szabadság sugárút és Péceli út sarkán lezajlott fegyveres harcokban. A rendet, a biztonságot tartották fenn az utolsó pillanatig. 1956 decemberében sikeresen átjutott a határon, majd Új-Zé- landon telepedett le, ahol rövid betegség után 1967-ben hunyt el. Az emlékplakettet leánya, Szomor Andrea Ildikó vette át a polgármestertől.

Az ünnepi műsorban közreműködött Koncz Gábor Kossuth-díjas, érdemes, Jászai-díjas színművész, valamint az Auer vonósnégyes.

Az állófogadáson Riz Levente hangsúlyozta, hogy a magyarság a legnehezebb helyzetből is képes talpra állni, ezért is nagyszerű nemzet a magyar. Az ötvenhatosok tudtak élni a szabadsággal, nem csak a láncot vetették le, és nem csak a szobrot döntötték le, hanem építkezésbe fogtak, megszervezték az életet, az ország működött. Ez az a szabadság ami nem csupán valamitől el kíván szabadulni, hanem tartalma, célja van. Kitüntetettjeink is ilyen emberek, akik vert helyzetből talpra álltak, akik élni tudtak a szabadsággal - hangsúlyozta Riz Levente.

A kerület vezetői együtt koszorúztak