Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-03-13 / 4. szám
Helytörténet 2008. MÁRCIUS 13. hagyá el elég gyorsan a szőlőkerteket s tüstént nem rendezhette magát, az ellenséges lovasságtól nagyon meg lón szorítva, de a derék parancsnok, Okolicsányinak csakhamar sikerült a tömeget rendezni és egy a 7-dik hadtestből Asbóth osztályához rendelt hatfontos üteg védelme alatt kevés veszteséggel visszavonulhatott s nyugodt határozott magatartásával a lovasság üldözésétől megmenekült. April 21-kn reggel a császári táborban élénk mozgás volt észrevehető és csakhamar jelentékeny csapatokat láttunk előnyomulni, általános rohamra készülődvén. Állomásaink azonban már jobban biztosítva voltak, Asbóth ezredes nyílt szárny pontján a maglódi magaslatok két kiálló szögleténél, Csaba és Ecser felé erődítvényt építtetett a szőlőkertekben vadászárkokat húzatván, - az ellenség délelőtti 11 órakor két ágyúlövés távolságra előttünk állott. Nagyszerű látvány volt, a mint a ragyogó napfényben, a gyalog csapatok, ágyútelepek és lovasság mindinkább előbbre jöttek, egynémelyikünk remegett a leendő tüzes harcz kimeneteléért. Aulich tábornok parancsot adott, hogy ha a helyzetek meg nem tarthatók, Isaszegre vonuljunk vissza. Ekkor az osztrák hadsereg tüstént megállóit s két egész óráig maradt csendesen helyén. Délutáni 1 órakor az ellenség visszament táborába, s másnap reggel táborunkba jövő pesti lakosok jelenték, hogy Windischgraetz az éjjel elvonult." Az említett halottakat a Keresztúr melletti erdő szélén temették el. Stromski hadnagyot pedig Pécelen helyezték örök nyugalomra. Az 1910-es években egy keresztúri asztaltársaság közreműködésével a 48-as hősök maradványait áthelyezték a jelenlegi emlékkertbe. Kerületünk lakossága így méltó helyen tud évenként megemlékezni a régi idők hőseiről, a magyar szabadságharcról. Rákoscsaba határában nem voltak harcok, az írott forrásokban szereplő honvédek emlékét Tömpe Emőke alkotása őrzi az utókor számára. Dr. Dombóvári Antal helytörténész Kép a tavalyi megemlékezésről 11 2008: VigyáziMiinlékév Akadémiai ülés és kiállítás a család tiszteletére 's. Kiu Tamás A Vigyázó Ferenc- emlékév első eseményeként diavetítéssel egybekötött előadást szervezett a Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság az Erdős Renée Házban február 16-án. Fejér Gyula, a társaság vezetőségi tagja köszöntötte a zömmel kerületi művészekből álló közönséget, átadva a szót Tóth Péter hely- történésznek, aki nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy röviden összefoglalja a Podmaniczky -Vigyázó családdal kapcsolatos tudnivalókat, a családi kapcsolatokat, és ismertesse a hagyatékokat. Elmondta, hogy gróf Vigyázó Sándor minden vagyonát fiára, Ferencre hagyta, de arra az esetre, ha fia törvényes utód nélkül halna meg, úgy végrendelkezett, hogy teljes vagyona „gróf Vigyázó Ferenc és Ferenc-féle Alapítvány" gyanánt a Magyar Tudományos Akadémiára szálljon. Gróf Vigyázó Ferenc 1923- ban kelt végrendelete szerint vagyonának egy része a rákoskeresztúri kastély és a felső kertben lévő új családi kripta fenntartására fordítandó, továbbá az éves jövedelem nyolc százalékát három település (Rákoskeresztúr, Ve- csés és Tiszaföldvár) szegényei között osz- szák szét, negyven százaléka pedig „a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori bölcs belátása szerint fordítandó magyar nemzeti célokra". Az 1965-ben barbár módon helyenként robbantással lebontott monumentális Tóth Péter helytörténész mauzóleumról csak külső felvétel maradt az utókor számára, a diavetítésen azonban megcsodálhattuk az épület tervrajzait, és az enyészetté vált belső freskókat is. Mint ismeretes, az épület kriptájába temetett Podmaniczky és Vigyázó család tagjainak maradványai soha nem kerültek elő. Az Akadémia mai is úgy érzi, sokkal tartozik a Podmaniczky-Vigyázó családnak, ezért a XVII. kerületi önkormányzattal közösen született megállapodás értelmében a 2008-as évet a 80 évvel ezelőtt elhunyt Vigyázó Ferenc emlékének tisztelegve emlékévvé nyilvánították. Ennek keretében április 14-én akadémiai emlékülés lesz, ezzel egy időben kamarakiállítás nyílik az MTA épületében, ahol a Podmaniczky-Vigyázó család hátra maradt tárgyi emlékeit mutatják be, remélhetőleg többek közt azokat a kódexeket is, amelyek legrégebbi darabja 1450-ből származik. Szintén megállapodás született arról is, hogy a különböző kiállítóhelyeken található képző- és iparművészeti alkotások, tárgyi emlékek digitalizált formában kerüljenek DVD-re, amelynek finanszírozására a szükséges pénz úgy tűnik már rendelkezésre áll. Tóth Péter végezetül bejelentette, hogy fővárosi és saját forrás igénybevételével ön- kormányzatunk a Pod- maniczky-Vigyázó család egykori nyugvóhelyét méltó környezetbe kívánja helyezni. Terveik szerint a mauzóleum megmaradt alapjait, falrészeit konzerválják, környékén kegyeleti parkot alakítanak ki, a Pod- maniczky-kastély - Bakancsos utca - Gyökér utca által határolt területet pedig teljes egészében parkosítva adják át a közösség számára.
