Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-02-26 / 3. szám
Kultúra 2008. FEBRUAR 26. 13 DesignkiállfUs a Csigaházbai Fiatal kerületi művészek munkái Rákoscsabán HŰBB Könyv az Oscar-díjról Óriási médiaérdeklődés közepette rendezik meg minden évben az Oscar-díjkiosztást Los Angelesben. Az Academy Awards nyolcvanadik születésnapja alkalmából írt könyvet Bokor Pál A siker neve Oscar címmel. A Csekovszky Árpád Művelődési Házban február 1-jén megrendezett könyvbemutatón a szerzővel Horváth Tibor filmesztéta beszélgetett. 'S. Szakács Zsuzsa A Rákoscsabai Közösségi Házban kerületünk fiatal művészeinek nyílt izgalmas designkiállítása február 8- án. Flaisz Gergő házigazdaként köszöntötte a szép számban megjelent vendégeket, köztük Ács József szobrászművészt, Csekovszky Árpádné Edit asszonyt, díszpolgárunk özvegyét, majd felkérte Dunai Mónikát, Rákoscsaba önkormányzati képviselőjét, nyissa meg a tárlatot. A képviselő asszony hangsúlyozta, sok művész választja lakóhelyének Rákosmentét, így kerületünk a művészetek otthonává válhat. A most kiállító fiataloknak ezzel a bemutatkozási lehetőséggel kívánunk gratulálni tehetségükhöz. Fachet Imola fotóművész képein a törékeny pillanatot, az elmúlást és öröklétet zárta a fotós feszes keretei közé. B. Szetlik Ildikó iparművész kiállított ezüst ékszerei egyszerű, letisztult formavilágukkal váltak kihívóvá. Kovács Marianna textilművész kislányruhái üdék, kedvesek, szívesen hordhatók. Somlai Alexandra tervezőgrafikus a Képzőművészeti Egyetem Arculattervének díjnyertes pályázati tervét mutatta be, amely azóta már megvalósult. Szalui Szilvia tervezőgrafikus Templom, Rákos című képeivel hívta fel a figyelmet. Vitárius Nikoletta grafikusművész kiállított rézkarcai elemző művészt sejtetnek. Zsám- bokréty Dóra textilművész kettős szöveteiben az ősi szövés művészetét folytatja Csend dmű alkotásában és a Möbiusz szalagban. Szetlik Péter fotóművész kreativitásának, úgy látszik, ezúttal semmi nem tudott határt szabni. Világító testei, amelyek felfűzött színes ceruzákból, illetve négy- szögletes reszelőbői készültek, igen nagy sikert arattak. A kiállítást Mecseki Hargita szobrász- és festőművész, valamint Ku- kucska János grafikusművész rendezte. Az alkotások február 29-ig tekinthetők meg. 'S. Kili Tamás B okor Pál, az MTI hajdani washingtoni tudósítója bennfentes körökben szerzett tapasztalatait meséli el a könyvben, így a szerény érdeklődésre számot tartó író-olvasó találkozón számos olyan érdekesség is elhangzott, amelyekről talán csak a vájt fülűek tudnak. Bokor Pál elmondta, hogy könyvében valós képet kívánt festeni az Oscar-díjról és a háttérben zajló eseményekről, részletesen bemutatva mind a külföldiek, mind a magyarok szerepét az elmúlt 80 év távlatában. Szóba került például az is, hogy a jelölésig vezető út nem mentes a politikától és a manipulációtól sem. Olykor befolyásos emberek nevetségessé tették magukat, csakhogy üdvöskéjük nyerjen, ezért aztán nincs mit csodálkozni azon sem, hogy kiváló művészek sohasem örülhettek a kis szobrocskának, míg mások érdemtelenül őrzik a vitrinjükben. Bár többször is eljutott a jelölésig, mégsem kapott rendezői díjat például Ingmar Bergman és Alfred Hitchcock, soha nem kaptak díjat olyan színészóriások sem, mint Richard Burton, Ava Gardner és Greta Garbo. A kötetlen beszélgetés során kevésbé ismert dolgok derültek ki a magyar díjazottakról is, hiszen a köztudatban csupán két magyar Oscar-díjas él: Szabó István és Rófusz Ferenc. Valójában azonban húsz szobornak van magyar, vagy magyar származású tulajdonosa. Márciusi bemutató a Gnzunban! Az éjszaka a nappal anyja - dráma két részben "2S. Horváth Tibor M árcius 8-án lesz a bemutatója Ears Norén Az éjszaka a nappal anyja című drámájának a Gőzön Gyula Kamaraszínházban. A svéd darab, amelyet a fiatal Berzsenyi Bellaagh Adám rendezett az emberi gyengeségről és nemtörődömségről szól. A rendező Svédországban született 1986- ban magyar szülők gyermekeként. Gyerekkorában sok időt töltött Magyarországon, itt végezte el az általános iskolát. Tizenkét éves volt, amikor elhatározta, hogy a filmmel és a színházzal szeretne foglalkozni, és hogy rendező lesz. Első magyarországi rendezéséről így vall Berzsenyi Bellaagh Ádám: Mi az, ami összetart minket egy kapcsolatban, ahol már látszólag nincs semmi remény? Mit választunk, a családi fészek poklát, vagy az elszakadást, ahol azonban a magány borzalma fenyeget? Az éjszaka a nappal anyja, ez a sötét, komplex északi dráma számomra az emberi összetartásról, a küzdelemről, a kitartásról szól. Ebben a darabban mindenki azért küzd, hogy megőrizzen egy világot, a család világát, amely nélkül nem képes létezni. Bármilyen szörnyű is ez a világ, kiszakadni belőle egyet jelent a megsemmisüléssel. A harcról szeretnék mesélni, minden fájdalmával és nehézségével, de legfőképpen a szeretetről, és annak hiányáról. Bokor Pál és Horváth Tibor
