Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)

2008-12-22 / 21. szám

200«. DECEMBER 22. Kultúra 17 Könnyű nrkülcsöh a Gnznnban Nino Manfredi és Nino Marino komédiáját Quintus Komád rendezte meg Ts. Horváth Tibor D ecember 6-án mu­tatták be a Gózon Gyula Kamaraszínház­ban Könnyű erkölcsök címmel az olasz szí­nészt irtás Nino Manfre­di és Nino Marino ko­médiáját Quintus Kon- rád rendezésében. Az örökzöld témaválasztás férfi és nő viszonyáról és a.z antagonizmuso- kon nyugszik, legyen az rossz szomszédi vi­szonyból fakadó, kultu­ráltsági különbségen nyugvó, habitusbeli vagy életvitel szerinti. Az áldozat szerepét ezútt al is a férfinak (Lux Adám) kell felvállalnia, akit traumatikusan ki­szakítottak alvása máso­dik szakaszából, fellob- bantva benne az ellenál- hatatlan gyilkolási ked­vet. Egy értelmiségi pol­gár éjszaka pihen, ha hagyják; egy prostituált­nak (Fehér Anna) vi­szont ekkor indul a munkanap, s annak zá­rultával hazatérte után már nem arra koncent­rál, hogyan tegye be ma­ga után az ajtót. Itt kez­dődik a baj, ugyanis az álmából felvert szom­széd általában erősen frusztrált állapotban jön fel lakótársához, hogy felvázolja nonszensz élethelyzetét. A düh azonban elpárolog az idő múltával, s átadja helyét az érdeklődés­nek. Lehet dolga egy írónak egy örömlánnyal hatvan percnél hosz- szabb ideig? Mindössze kellő nyitottság kell a másik iránt, őszinteség és szabad párkapcsolati vegyértékek. írónk már odáig is elmegy, hogy félresiklott műfordítói múltjáról lerántsa a lep­let, s bevallja, hogy mindössze kritikusnak volt jó, majd onanizá- ciós történetecskék for­gatókönyvírójaként ke­reste kenyerét. Ars poe­ticája a következő: "Min­den férfi arról álmodik, hogy megvált egy utca­lányt, de megrontani egy apácát sokkal izgal­masabb." A kifejezetten szí­nészbarát darabban Ar­mando beszél a brechti elidegenedésből fakadó emocionális attitűdtől való eltávolodásról, Flaubert "Bovaryzmu- sáról", a bergmani te­matikáról, az exegézis- ről és a nukleáris holo­caust fenyegető rémé­ről, Anna pedig valami­kor issza a szavait, más­kor a vacak lemezját­szóját indítja újra jobb belsővel. A két figura egymástól fényévnyire lévő karaktere kiváló humorforrást jelent, mi­közben annak is druk­kolhatunk, hogy ennek dacára egymásra lelje­nek, hiszen rossz szing- linek lenni értelmiségi­ként és szexiparosként is. A darab erőssége, hogy nem akarja meg­magyarázni a női ka­rakter társadalmilag megvetett helyzetét, csupán egy olyan fog­lalkozásként ábrázolja, amelyet Armando úr­nak el kell fogadnia. Mindkét ember keresi saját magát ezen az el­veszett világon, mind­addig, amíg a morális különbségeknek és fenntartásoknak már nem lesz jelentőségük a viszonyukban. A szerzők szerint "az igazi szüzesség nem a szűzhártyában lakozik, hanem a lélek érintetlen­ségében", így a prostitu­ált is lehet a maga mód­ján ártatlan és szerethe­tő. A két szereplő gyen­geségét, ballépéseit és korlátáikat humorba ágyazva tárja elénk a da­rab, úgy, hogy nem rejti véka alá erényeiket sem. Az előadást legköze­lebb január 7-én tekint­hetik meg a Gózonban 18 órától. Oltárok és stációk 'S. Munkatársunktól R endhagyó volt a katolikus nagymi­se Rákosligeten decem­ber 14-én: istentisztelet­be foglalt kiállítás-meg­nyitót szerveztek Me­cseki Hargita szobrász- művész vallásos témá­jú alkotásaiból. A mű­vészt a mély emberi ér­zések és tragédiák, a harmónia és szépség, illetve a hit témái fog­lalkoztatják több évti­zedes pályáján. Oltárok és Stációk címmel ko­rábban Újpesten, majd Százhalombattán, s most kerületünkben először Ligeten állította ki jellegzetes, különbö­ző anyagok társításával készített szobrait és ol­tárképeit. A kiállítás bizonyítja, hogy a templom nem­csak szakrális és közös­ségi tér lehet, hanem műalkotások számára is meghitt otthont tud ad­ni. Remélik a szervezők, hogy ezzel hagyományt teremthetnek, és egyhá­zi ünnepek alkalmával helyet kaphatnak majd a templomban más rákosmenti művészek alkotásai is. Mecseki Hargita a szentmisében két ének­kel is közreműködött: Ave Mariát és egy angol nyelvű spirituálét éne­kelt, Bolyosné Pető Ildikó kísérte orgonán. Ezután Rózsahegyi Pé­ter egyházközségi kép­viselő, a kiállítás egyik szervezője rövid meg­nyitó keretében a mű­vésznőt és munkáit mu­tatta be a jelenlévőknek. A képzőművészet és hit összekapcsolódása segíti az adventi elmé­lyülést - hangsúlyozta beszédében. Adventi "S. Kili Tamás S chéjfer Anna kerami­kus alkotásaiból nyílt adventi tárlat a Vi­gyázó Sándor Művelő­dési Ház Ballonyi Galé­riáján december 9-én. A megnyitón Hajnal Csilla igazgatóhelyettes mutatta be a művészt. Schéffer Anna grafi­kusnak készült. Kun Éva keramikus iparművész szakmai vezetésével kezdte el a keramikus pályát. Az adventi kiállítás három fő motívuma az idő, a természet és az ember ábrázolása. A tárgyak időtlensé­gét a raku technikával igyekszik kifejezni. Ez kiállítás egy japán égetési eljá­rás a XVI-XVII. szá­zadból. Schéffer Anna kiállí­tásának fontos elemei a maszkok, amelyeket a test, a lélek és a szel­lemnek megfelelő egy­ségekből épít fel, azt próbálja üzenni velük, hogy részei és nem urai vagyunk a termé­szetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents