Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-12-22 / 21. szám
NKORMÁNYZAT Drasztikus kormányzati megszorítás sújtja az önkormányzatot Folytatás az 1. oldalról > A költségvetési koncepció tárgyalásakor Riz Levente polgármester tájékoztatta a képviselőtestületet: a parlamenti MSZP-SZDSZ többség a költségvetés megszavazásával 2009-ben az ön- kormányzatok állami támogatását 150 milliárdos megvonással a 2001-2002-es szintre csökkentette. Rákosmente önkormányzatának költség- vetéséből 2008-2009 folyamán több mint 1 milliárd forintot von ki a kormány. Ezeket a pénzeket a kerületi bölcsődéktől, óvodáktól, iskoláktól, szociális intézményektől, okmányirodáktól veszik el, miközben ezen intézmények működtetését továbbra is államilag előírt kötelező önkormányzati feladatként deklarálják. 2009-ben nemcsak reálértékben, hanem nominálisan is csökken az önkormányzati intézmények finanszírozása. Több szociális normatíva egyszerűen megszűnik, pl. a támogató szolgálatoké. Ráadásul az infláció, az energiaáremelések tovább növelik a kerület kiadásait. Kötelező feladat, de forrást nem adnak hozzá Az e tárgykörben készült testületi előterjesztés idézte az önkormányzatokról szóló törvényt: "a törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról." Ilyen önkormányzatoknak megállapított kötelező feladat például az oktatás vagy a szociális ellátás, amelyhez törvénysértő módon ma az állam nem biztosítja a szükséges anyagi feltételeket - a kiadások maximum 40%-kát állja az állami normatíva, a többit helyben kell kigazdálkodni. Ennek tarthatatlanságára az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet rámutatva arra, hogy a biztosított támogatás és a fenntartási költségek alakulása nincs összhangban. Spórolnak az iskolás gyerekeken A legnagyobb a visszavágás az oktatás területén történik. Riz Levente polgármester mindezt az elsős kisdiákok után járó állami norma- tíva-csökkentésen keresztül mutatta be: Egy első osztályos tanuló után járó állami alaptámogatás (Ft/tanuló/év) Ev Támogatás 2002 187.000 Ft 2006 204.000 Ft 2008 145.700 Ft 2009 140.000 Ft Ahol tartani kéne, azaz a 2006. évi támogatás inflációkövető értéke 2009-ben 243.000 Ft A táblázat bemutatja, hogy az elsős gyermekek 2009-es állami támogatásának legalább a 243 ezer forintot kellene elérnie, ehelyett az a 2002-es szint alá süly- lyedt, 140 ezer forintra. A kerületvezetés szerint a kormány a kisgyermekeken spórol. Riz Levente szóbeli kiegészítésében utalt arra: az MSZP-SZDSZ parlamenti többség 2002-ben duplájára emelte fel a miniszterek és államtitkárok fizetését. A Fidesz javasolta az állami vezetők bérének 2002-es szintre történő visszacsökkenté- sét, a kormány ezt nem akarja, ugyanakkor a bölcsődéseknél, óvodásoknál, és iskolásoknál minden gond nélkül megcsinálja. - mondta arra utalva, hogy a jövő évtől az oktatási normatí- vák alacsonyabbak, mint a hat évvel ezelőttiek. A kerületi előterjesztés egyértelműen kimondja: az újabb drasztikus forráskivonás olyan helyzetet teremt, amelyben az önkormányzatok túlnyomó része az intézményeik működtetéséhez szükséges pénzt egyszerűen képtelen lesz előteremteni. Ez pedig az oktatás-nevelés színvonalának csökkenésén túl, in- tézménybezárásokhoz és tömeges elbocsátásokhoz vezethet. Az egyéb bevételek is csökkenhetnek A kormányzat szerint a normatívák csökkenését az önkormányzatok bevételeinek növekedése ellensúlyozhatja - ezt az érintettek azonban cáfolják. A kerületi helyhatóságok legjelentősebb forrása a Főváros által beszedett iparűzési adók megosztásából, és a kerület által kivetett építmény és telekadók, valamint a gépjármű adókból származik. Ezek növekedése a gazdasági válság idején szinte kizárt: a gazdasági visszaesés várhatóan csökkenteni fogja a vállalkozások teljesítményét, azaz az adó alapját, így a várható bevételeket is. Ez újabb mínuszokat jelenthet a kerületnek. Ráadásul a fővárosi iparűzési adó bevételek felosztása a 2006 telén elfogadott törvényi szabályozás okán rendkívül kedvezőtlen kerületünk számára, évente 5%-kai csökken a fővároson belüli részesedése Rákosmentének. A kormányhoz és országgyűlési képviselőnkhöz fnrdolt a testület A képviselőtestület a fentiek miatt december 11-én úgy döntött: felterjesztési jogánál fogva a magyar kormányhoz fordul azzal a kéréssel, hogy biztosítsa az ön- kormányzatoknak az oktatási, szociális feladatok ellátásához szükséges anyagi forrásokat. A testület a Fidesz és a KDNP-MIÉP frakció javaslatára arról is döntött, hogy a felkéri Alexa Györgyöt, a kerület országgyűlési képviselőjét, hogy a helyi érdeket képviselve a családokat, közszolgákat, nyugdíjasokat, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat sújtó költségvetést ne szavazza meg. A testület felhívása eredménytelen volt: Rákosmente országgyűlési képviselője, Alexa György igennel szavazott a költségvetésre 2008. december 15-én a Parlamentben. Kerületi intézkedések a válság kezelésére A képviselőtestület decemberi ülésén a polgár- mester javaslatára elfogadott két előterjesztést, amely a válságot próbálja helyi szinten a lehetőségekhez képest kezelni. Áz egyik határozat szerint az önkormányzat 2009-ben létrehoz egy 350 milliós szociális válságkezelő tartalékot, amelyből a válság által leginkább sújtott családokat, szegény sorsúa- kat, nyugdíjasokat, közszolgákat kívánják támogatni. Egy másik döntés a helyi vállalkozóknak és munkanélkülieknek kíván segíteni. Az önkormányzat létrehozza a kerületi Foglalkoztatási Alapot, melyből az a kerületi székhelyű vállalkozás részesülhet, aki kerületi állandó lakhelyű regisztrált munka- nélkülit vesz fel dolgozni. A pályázatot 2009 tavaszán írják ki, a képviselők 30 milliós keretösszeget hagytak jóvá a finanszírozáshoz.
