Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-12-11 / 20. szám
2008. DECEMBER 11. Zöldoldal 11 Rákosmente vonzereje a jó levegő Beszélgetés Bibék Zsuzsannával, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezetőjével A tél beálltával kerületünket is érintő légszeny- nyezettségi kérdésekről, a nemrég elfogadott új szmogszabályozásról, valamint Budapest egyik, Rákos-patak völgyében elterülő szellőzőfolyosójáról beszélgetünk Bibók Zsuzsannával, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetfejlesztési főosztályvezetőjével. ■Js. Szakács Zsuzsa R ákosmen te jellemzően kertvárosi település, ez azt is jelenti, hogy az itt lakóknak nincs annyi okuk a levegő tisztaságát érintő panaszra, mint a belső kerületekben élőknek?- Én is itt élek születésem óta Rákosligeten, személyes tapasztalatom alapján is állíthatom, hogy kerületünk levegője jó, minőségét alapvetően a közlekedés mértéke és módja, a lakosság fűtési, tüzelési szokásai (ősszel az avar égetése is), az ipar okozta szennyezés és a felkavarodó szennyeződések határozzák meg. Az elmúlt években a fő közlekedési utak mentén - Pesti út, Péceli út, Ferihegyi út, Bakancsos út, stb. - sajnos térségünkben is jelentősen megnőtt a légszennyezettség, ezzel komoly problémát okozva az út mentén lakóknak. Ezzel együtt a helyzet még mindig kedvezőbb itt, mint a belvárosban. Rákosmente jó levegőjét annak is köszönheti, hogy itt nem folynak komolyabb légszennyezettséggel járó ipari tevékenységek. Sokan nem is gondolnák, hogy a városközpontban, a Pesti út két oldalán elhelyezkedő lakótelep távfűtése környezetvédelmi szempontból a legjobb megoldás, hiszen az épületekből közvetlenül nem kerül ki füstgáz a levegőbe.- Az ott élők szerint abnormálisán magas árat fizetnek ezért, pedig alig pár száz méterre van a hőközpont, amely kiszolgálja a lakótelepet. A következő évek talán erre is hoznak majd megoldást. Mi az, amire különösen fel kell hívni a lakosság figyelmét a fűtéssel kapcsolatban?- A téli időszakban az emelkedő gázárak miatt sajnos várható, hogy egyre többen fognak a vegyestüzelésre áttérni, ami nagyon megemelheti a légszennyezettsé- gi mutatókat, s a helyzetet súlyosbítja, ha a nagy hidegben nem, vagy csak alig fúj a szél. Az ilyen meteorológiai helyzetben kialakuló szmog az egészséges emberek szervezetére is egyértelműen hatással van. Szmoghelyzet esetén nincs más lehetőség, meg kell győzni a lakókat, hogy ezekben a napokban saját érdekükben, ahol lehet fútsenek gázzal. Ilyenkor nem tehetünk mást, mint bízunk abban, hogy elég olyan információ eljut a lakossághoz, amely meggyőzi őket, hogy időszakosan használják a kissé drágább, de kisebb szennyezést okozó fűtést.- A nemrég elfogadott új szmogszabályozás mit jelent az önkormányzatoknak?- Október végén lépett hatályba az a miniszteri rendelet, amely a szálló porra (PM10) tájékoztatási és riasztási küszöbértéket határoz meg. A rendelet szerint a szmogriadót akkor kell elrendelni, ha két egymást követő napon is 200 százalék fölött alakul a szálló por mennyisége és a meteorológiai előrejelzés szerint változás nem várható. Konkrét intézkedésekről nem rendelkezik az új szabály, azt az önkormányzatoknak kell településre szabottan összeállítaniuk. A riasztási kötelezettség bevezetése viszont rábírhatja az önkormányzatokat, hogy tegyenek légszennyezettséget csökkentő intézkedéseke: korszerűsítsék a lakossági fűtést, építsenek elterelő utakat, területrendezési terveknél vegyék figyelembe a stratégiai zajtérképet. Sok jó külföldi példa van már erre. A levegőszennyezettség csökkent például Londonban és Stockholmban a dugódíj, különféle behajtási korlátozások, zónák kialakítása után. A tehergépjárművek behajtási tilalalmára itt Budapesten is van már számos példa. Ezeket a korlátozó intézkedéseket az önkormányzatok kezdeményezhetik, de a táblákat csak a hatóság teheti ki. Németországban például környezetvédelmi zónákat alakítottak ki, amelyet Budapest is tervez az elkövetkező években.- Ha az új intézkedések alapján javulna a lakosság egészségi állapota, akkor valószínű, hogy az ezzel kapcsolatos kiadások is csökkennének, és ha az erről szóló információk eljut-, nának a lakossághoz, talán a kömyezettudatosság is erősödne. így a levegőtisztaság védelmében tett korlátozó intézkedéseket is jobban elfogadnák. A Rákos-patak- A szálló por számos szennyező anyagot tartalmaz, lehet ez korom, nehézfém, illetve egyéb szerves anyag, sajnos sokszor megfeledkeznek erről, pedig az utakra rakodó port akár takarítással, locsolással is csökkenteni lehetne. A magas porszennye- zettség káros hatásai igen sokfélék. A legtöbb légszennyezőanyag irritálja a légzőszerveket, erősíti az allergiás tüneteket. A kisméretű porrészecske le tud jutni a tüdőhólyagokba, és innen bekerül a vérrendszerbe. A tüdő szövetében gyulladást idézhet elő, a vérbe jutott szennyezőanyag az arra hajlamos egyéneknél elősegíti a vérrögképző-' dést, embóliát, trombózist okozhat. A hosszú időn keresztül belélegzett magas szállóportartalmú levegőből a szervezetbe felhalmozódnak az általa beszállított szennyezőanyagok és ezek későbbiekben okozhatnak megbetegedéseket.- A Rákos-patak völgye szellőzőfolyosóként működik, így kiemelt szerepe van a városrész friss levegőjének biztosításában. Régóta szeretnék az ott lakók, hogy ne csak kutyasétáltatásra lehessen használni a patakpartot, hanem valamilyen szabadidős tevékenységre is, mennyire leltet a patakvölgyön változtatni?- Csak olyan tevékenységeket lenne szabad engedélyezni ezen a jelenleg beépítetlen területen, amely nem zárja el a környező településrészeket a pataktól. A fejlesztések során kiemelten figyelembe kell venni a környezetvédelmi érdekeket.
