Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-11-06 / 18. szám
20 Kultúra Rákflsmenti művész iraki gyökerekkel „Szaddam idejében sem volt túl rózsás a helyzet, de az akkori terror helyébe a horror lépett" Rabié M. Hadié, az iraki Babilon városából származó keramikus iparművész évek óta vezet művészeti szakkört a Vigyázó Sándor Művelődési Ház pincéjében, ahol kicsiket és nagyokat tanítgat az agyagformázás, mintázás, mázazás és a korongozás titkaira. Itt kereste fel a Hírhozó a kerületben is jól ismert képzőművészt. 'S, Kiu Tamás A Tigris és Eufrátesz folyók mellékéről, a civilizáció bölcsőjéből, hogy került Magyarországra?- Tizenkilenc éves koromig éltem Babilonban. Közel negyven évvel ezelőtt kerültem Budapestre egy ösztöndíj jóvoltából. Ennek köszönhetően 1974-ben lettem a Magyar Ipar- művészeti Főiskola szi- likáttervező szakának hallgatója. Csekovszky Árpád volt a mesterem, akitől nem csak a művészeti praktikákat, a szakma iránti szerete- tet és alázatot lehetett megtanulni, hanem emberséget is. Felkészített bennünket a művészember mindennapi gondjaira, az érvényesülésre. Annyira érdekelt az agyaggal kapcsolatos tudomány, hogy a főiskola elvégzése után beiratkoztam a veszprémi Vegyipari Egyetem szilikátkémia tanszékére, itt szereztem műszaki doktorátust. Két évet tanítottam Irakban a bagdadi Szépművészeti Főiskolán, majd visszatérve Magyarországra önálló keramikusként dolgoztam. 1984-től a Kézműipari Szakközépiskola tanáraként folytattam a munkát, innen vonultam nyugdíjba 2007-ben.- Mikor járt utoljára Irakban ?- Hosszú évtizedek óta nem voltam otthon, ahol még él egy nővérem. Manapság nagyon nehéz és kilátástalan az élet arrafelé. Szaddam idejében sem volt túl rózsás a helyzet, de az akkori terror helyébe a horror lépett. Az irakiak most már semmi mást nem akarnak, csak békét és biztonságot. Tulajdonképpen a társadalom egyik szegmense sem működik, nincs hadsereg, rendőrség és közigazgatás, aminek következményeként a vallási alapon kialakult konfliktusok tovább bonyolítják a helyzetet. Sokan azt szeretnék, ha a külföldi katonák elhagynák Irakot, de szerintem akkor még rosszabb lenne a helyzet. Egyelőre nem készülünk a hazautazásra, de ha majd egyszer béke lesz, a három gyerekemet mindenképpen szeretném elvinni a szülői házhoz, ahol felhőtlen gyerekkoromat töltöttem.- Mekkora pusztítást okoztak 4-5000 ezer éves, valaha volt virágzó kultúrájukban az utóbbi évtizedek háborúi?- Ma még fel sem mérhető az a kár, amit a háború okozott Irakban, gyakorlatilag az egész ország romhalmazzá vált. Amikor gyerekként Babilon ősi maradványai között rúgtuk a port, nem is sejtettük, milyen óriási értékek fekszenek ott, még a föld alatt is. Ne feledjük: Számárrá és Ninive városát is beleértve, ezen a környéken találták fel a kereket és az írást, Mezopotámiában égettek először agyagból téglákat, Babilon pedig a múltban a világ legfontosabb városa volt. Ma már ott tartunk, hogy az állami irányítás gyakorlatilag összeomlott, semminek sincs gazdája, a külföldi katonák szuvenírként, téglánként hordják szét a műemléképületek romjait, az ottani emberek pedig úgy segítenek magukon, ahogy tudnak. A régi emlékműveket építőanyagnak használják, a kincseket pedig kiássák a földből és eladják külföldre.- A történettudomány nem egységes abban kérdésben, hogy az emberiség ma ismert legősibb, írásbeliséggel is rendelkező kultúrája, a sumer vajon őshonos, vagy bevándorolt lehetett-e ezen a területen. Innen már csak egy ugrás az a sokak által felállított elmélet, miszerint a magyarság eredete ehhez a földhöz köthető. Vannak-e ennek nyomai Mezopotámiában?- Sajnos nem ismerem a sumer nyelvet, és azt sem tudom mi ebből az igazság, de az biztos, hogy vannak érdekességek, amelyek talán alátámaszthatják ezt a teóriát. Természetesen ezek a felfedezések is csak akkor jönnek elő, ha az ember itt él Magyarországon, és megismeri a magyar szavak jelentését. Példaként említhetném azt a két folyót, amelyek a Tigrisbe öm- lenek, az egyik neve Felsőmegyer, a másiké pedig Alsómegyer. Szerintem ez nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy a Kút nevű településen megszámlálhatatlan mennyiségű kút található. Magyarországon őshonos kutyafajta a kuvasz, de Irakban is annak tekintik, a neve is ugyanaz és külső jegyeiben teljesen megegyezik a magyaréval.
