Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)

2008-11-06 / 18. szám

Egészségügy vezető az Egészségház élén Dr. Kalman Sándor a várható orvoshiány miatt aggódik ■<&. Kiu Tamás S zeptembertől új vezetője van a XVII. kerületi Egész­ségháznak dr. Kálmán Sándor személyében, aki egyben a kő­bányai járóbeteg-intézmény irányítását is ellátja. Az orvos­igazgató a Bajcsy-Zsilinszky Kórház orvos-szakmai vezető­je, valamint hozzá tartozik a kórház két krónikus betegellá­tó részlege is. Dr. Kálmán Sándor a Hírho­zónak elmondta, hogy ezeket a munkákat korábban három ember végezte, a közelmúlt törvényi változása viszont úgy rendelkezett, hogy az egész­ségügyi intézmények orvos­szakmai vezetését egy kézbe kell összpontosítani. Ez előse­gíti annak a megoldását, hogy a járóbeteg-ellátás és a fekvő­beteg intézmények közötti pár­huzamosságok megszűnjenek, kiküszöböljék a feleslegesen megismételt vizsgálatokat és a munkavégzés azonos szakmai elvek szerint történjen.- Milyen tervekkel vette át az Egészségház vezetését?- Korábban számos olyan di­agnosztikus és gyógyító tevé­kenység történt a fekvőbeteg intézetekben, amelyeknek nem feltétlenül ott kellett történnie, mert járóbeteg-ellátás kereté­ben is megoldható. Ezt felis­merve a közelmúltban több olyan egészségpolitikai intéz­kedés történt, amely ezt az ál­lapotot célozta megszüntetni, azonban véleményem szerint ezek az intézkedések nem a kellő sorrendben történtek. Az alapellátás és a szakorvosi ellá­tás kellő fejlesztését megelőző­en került sor a kórházi ágy szá­mok csökkentésére, illetve a teljesítésivolumen-korlátozási intézkedésekre. Az így kiala­kult helyzet időnként fenn­akadásokat okoz a szakrende­lőkben, ezért a járóbeteg-ellá­tás fejlesztését tartom az egyik legfőbb feladatomnak. Ezt kell olyan szintre emelni, hogy sze­mélyi és tárgyi feltételeiben és szakmailag is alkalmassá vál­jon a megfelelő gyógyító mun­kára. Ezzel mindenki jól jár. A gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy bizonyos kórké­pek esetén sokkal sikeresebb az ambuláns ellátás, mert a be­teg személyre szabott gyógy­szeres beállítása a megszokott otthoni és munkahelyi környe­zetében, a napi szokásos tevé­kenységéhez igazítva történik. Járóbeteg-ellátás keretében azonban nem csak bizonyos belgyógyászati kórképek keze­lése, hanem számos operatív jellegű beavatkozás is elvégez­hető, mint pl. a sebészet, nő­gyógyászat és urológia terüle­tén is számos példát lehetne említeni.- Az orvos-beteg kapcsolat te­kintetében mire Iielyezi a legna­gyobb hangsúlyt?- Határozottan ki merem je­lenteni, hogy ebben a kapcso­latban a problémák és félreér­tések jelentős része a nem meg­felelő kommunikáció hiányá­ból fakad. Ezért tartom külö­nösen fontosnak, hogy a bete­gek és az egészségügyi dolgo­zók közötti kommunikáció tar­talmilag és minőségében meg­felelő legyen. Az orvos-beteg kapcsolat nem az orvosnál, ha­nem a portán, és a betegirányí­tóknál kezdődik, és innentől kezdve mindenkinek, aki az adott intézményben dolgozik, alapvető kötelessége kell hogy legyen a beteggel való zavarta­lan kommunikáció biztosítása. Ez azonban bizonyos fokú nyi­tottságot vár el a betegektől is, próbáljon és merjen magyará­zatot kérni arra, hogy ha vala­mit nem ért.- Érződik-e a Bajcsyban, illetve a XVII. kerületi Szakrendelőben a lassan már országos problémává duzzadó orvoshiány?- Eddig ez csak vidéken volt érezhető, de most már sajnos Budapesten is. Konkrétan Rákosmentén egyelőre nem beszélhetünk krónikus orvos­hiányról, mert minden esetben tudjuk biztosítani a folyamatos ellátást, esetenként úgy, hogy kórházi orvosok járnak ki ren­delni a kerületi intézménybe. Ennek azonban a szakrendelő és a kórházi munka összehan­golása szempontjából komoly szakmai jelentősége is van. Ha ugyanaz a szakmai vezetés irá­nyítja a dolgozót a járóbeteg-, illetve fekvőbeteg-ellátásban, akkor az egy folyamatosságot mindenképpen biztosít. Az or­szág komoly összegeket áldoz orvosképzésre, ezzel nincs is különösebb gond. A megtar­tással van baj. Azok a fiatal, 35- 40 év alatti szakorvosok, akik a legkorszerűbb tudás birtoká­ban vannak, megfelelő nyelvis­merettel rendelkeznek, nagyon kapósak az unióban és a tenge­rentúl is. Csak hogy érezhető legyen a különbség, Magyaror­szágon egy kezdő orvos nettó havi jövedelme nem éri el a 100 ezer forintot sem. Németor­szágban, ennek a nyolc-tízsze­resét kapja kézhez a friss diplo­más, ami óriási különbség. Tudjuk, hogy mások a lehető­ségek, ennél valamivel keve­sebbel is beérnék a magyar or­vosok, mert a pénzen kívül más szempontokat is mérlegel­ni kell. Személyes tapasztala­tom, hogy többségük igen ne­héz szívvel kezd új életet egy idegen országban. Egy külföldi munkavállalás nem csak a pénzről szól, hiszen a családi, baráti kört is fel kell adni, de ez már az a nagyságrend, amiért vállalják a nehézségeket. Az egészséges táplálkozás a legjobb gyógyszer V ilágszerte kutatá­sok igazolják, hogy az egészséges, tartalmas és hosszú élet titka a helyes táp­lálkozás. Ezzel szem­ben a betegségek korai kialakulása és króni­kus betegségek jelent­kezése szoros össze­függést mutat a helyte­len táplálkozással, szá­mos esetben pedig közvetlenül erre vezet­hető vissza. A nemzet­közi egészségügyi szervezetek, így az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) is felhívja a figyelmet, hogy a krónikus beteg­ségek (rák, cukorbe­tegség, szív és érrend­szeri megbetegedések) gyakorisága lényege­sen csökkenthető, ha kevesebb telített zsírt, finomított cukrot vagy fagyasztott ételt fo­gyasztunk. Ugyanak­kor a friss, helyben ter­mesztett, szezonális zöldségek, gyümöl­csök, a teljes értékű ga­bonafélék, valamint a hal fokozott fogyasztá­sa, továbbá a hiányzó tápanyagok ellenőrzött és teljes értékű étrend­kiegészítőkkel történő pótlása lényegesen csökkenti a krónikus megbetegedések kiala­kulásának a kockáza­tát. Ha a helyes táplál­kozás rendszeres test­mozgással, pihenéssel, szeretettel és a stressz csökkenésével párosul, idősebb korban is élet­erősek és egészségesek maradunk. Dr. Vadas Miklósáé Katalin táplálkozási és életmód tanácsadó

Next

/
Thumbnails
Contents