Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)

2008-10-22 / 17. szám

Kultúra Jankovics Marcell Rákoskerten A művészettörténész A négy évszak szimbolikája című könyvét Hollós János mutatta be Jankovics Marcell: A bankármentalitás rengeteget ártott a hazai rajzfilmkészítésnek Horváth Tibor O któber első vasár­napján a „Beszélő könyvek" sorozat kere­tében érkezett kerüle­tünkbe Jankovics Marcell rendező, művészettör­ténész, hogy a 3+1 - A négy évszak szimboli­kája című új könyvéről beszélgessen Hollós Já­nos újságíróval. A beszélgetés kezde­tén Jankovics Marcell a rajzfilmkészítés anyagi vonzatúról beszélt. „A hollywoodi rajzfilmek 15-20 millió dollárból készülnek, az utóbbi év­tizedben nagyon felsró­folták a költségeket. A probléma abban rejlik, hogy a befektetők minél hamarabb szeretnék rá­tenni a kezüket a profit­ra, ám ez a folyamat a rajzfilmkészítésnél las­sabb, mint más filmek­nél. A Magyar Televízi­óban is azért állt le a Magyar népmesék megrendelése, mert las­san jött vissza belőle a pénz. Ez a bankármen­talitás rengeteget ártott a hazai rajzfilmkészítés­nek." Első nagy sikerét Jankovics a Gusztáv-so- rozattal aratta: „23 éves srácként hatalmas él­mény volt, hogy celeb lehettem gatyaletolás nélkül". A hatvanas és hetvenes években rend­szeresen játszották a mozik kísérőfilmként a népszerű rajzfilmepizó- dokat.l980-ban azon­ban Gombár József, a MOKÉP vezérigazgató­ja és a KISZ KB korifeu­sa levetette a kísérőrajz­filmeket a mozik műso­ráról, nem tudni, miért. A következő témakör az aktuális könyv tartal­mához igazodva a szimbólumrendszerek világa volt. „A művé­szek szimbolikus nyel­vezetet használnak, még akkor is, ha nem szimbolisták." Az em­beri agy felépítése rasz- szokra való tekintet nél­kül hasonló, ez a ma­gyarázata a szimbólu­mok hasonló jelentésé­nek. Az ember, amikor két lábra állt, akkor emelte fel a tekintetét a csillagok felé, s jött rá arra, hogy a jövő tervez­hető, mert ráérzett a ter­mészet ritmusára. En­nek másik következmé­nye a beszéd elsajátítása volt. „Nem véletlen, hogy csak a madarak képesek emberi hango­kat utánozni, illetve egyedüli állatként a csil­lagok szerint tájékozód­nak." A szerző szerint a négy évszak valójában 3+1 évszak, mert az egyik nagyon elüt a má­sik háromtól. Régebben a telet nem is számítot­ták az évszakok közé a terméketlensége miatt. Irodalmi példaként em­lítette Jankovics Dumas A három testőr című re­gényét, amely négy em­berről szól, e sorok írója pedig hozzátenné még Dosztojevszkij remek­művét, a Karamazov testvéreket is. „Ha a négy évszak azonos sú­lyú lenne, akkor nem hordozná magában a fejlődés csíráját." A mű­vészettörténész vitatja Spiró György drámael­méletét, amely szerint azért három és öt felvo- násosak a színdarabok, mert ezek a számok nem statikusak, így le­hetőség nyílik a kimoz­dulásra. Jankovics értel­mezésében a három rendkívül stabil szám, lásd a Szentháromsá­got, illetve profán pél­daként a suszterszéket. „A Szentháromságban is ott van a negyedik: Szűz Mária, aki a közép­kori katolikus művészet középpontjában állt. A katolikus hívek számá­ra a Szentlélek nem sokat mond, az Atya nagyon távoli, Jézus kézzelfog­ható személy, de mégis mindenki Szűz Máriá­hoz imádkozik. A sze­rethető vallás elenged­hetetlen kelléke a Nő." Az író úgy látja, hogy a rendszerezettség és a minden irányba kiterje­dő figyelem nem fér meg a modern civilizá­cióval. „A specializáló­dás korát éljük. A mai ember úgy használja a technikai eszközöket, hogy fogalma sincs azok működéséről, az a- lapismereteket kezdi el­felejteni." Jankovicsot viszont pontosan ez foglalkoztatja, ezt akarja megismertetni az olva­sóival. „A baj ott tör­tént, amikor elfelejtet­tük a múltunkat. A vi­lág szakbarbarizálódása óriási veszélyeket rejt magában." Ezzel kap­csolatban egy USA-ban végzett felmérésre hívta fel figyelmünket, amely szerint a lakosság 42 százaléka nem tudta, hogy a Föld kering a Nap körül. „Ezért kell a nyitottságunkat meg­őrizni a múlt felé, mert ha ez nincs meg, szét­esünk!" Jankovics úgy véli, hogy sajnos ebben is át lehet esni a ló túlol­dalára, ahogy teszik ezt a „parthus magyarok", akik azt hiszik, hogy el akarják orozni előlük a múltat. Egy adott nyelv ősi eredetére a szavak stilizációja alapján lehet következtetni, ez alap­ján a szerző nyelvész barátja szerint két ősi nyelv létezik Európá­ban: a baszk és a ma­gyar. A jó hangulatú be­szélgetést követően Jan­kovics Marcell dedikál­ta az eddig megjelent könyveit.

Next

/
Thumbnails
Contents