Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-10-22 / 17. szám
Kultúra A cimbalom magyar nagykövete Herencsár Viktória évek óta küzd azért, hogy hazánkban is legyen művészeti cimbalomoktatás "Í&. Szakács Zsuzsa H erencsár „ Viktória, Rákosmente világhírű cimbalomművésze augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetését vehette át a Szépművészeti Múzeumban, amihez még gratulálni sem volt idő, mert nem sokkal ezután elutazott Dél-Ameriká- ba; Argentína és Uruguay magyar kolóniája hívta koncertezni - az alapítók még Trianon után vándoroltak ki hazánk elcsatolt területeiről, majd az 1930-as évek arisztokráciája is ott talált új otthonra -, ahol természetesen előadásokat is tartott, többek között Buenos Airesben, hogy minél többen megismerjék szeretett hangszerét, a cimbalmot. Madárdombi otthonában gratuláltunk megérdemelt kitüntetéséhez, de a bőröndök még ott állnak a nappaliban, hisz tegnap jött meg Lengyelországból, de a hónap végén már Finnországba repül, mint a Besztercebányai Művészeti Akadémia vendég docense, valamint a Cimbalom Világ- szövetség elnöke, hogy egy konferencián vegyen részt. Helsinkiben, a Balti Cimbalom Kongresszuson cimbalomtörténeti előadásokat és hangszerbemutatókat is tart. Kérdésemre, hogy hány koncertet fog adni, keserűen elneveti magát, a válaszából kiderül, hogy senkit nem talált, aki fedezte volna hangszerének a kiszállítási költségét, majd hosszan mesél a cimbalom eredetéről, hogy Ázsiából származik, de a XV. században már minden európai országban ismerték, főleg templomokban, pengetve, illetve ütve játszottak rajta.- A Monarchia idején Magyarországon az 1870-es években vált ismertté a pedálos cimbalom, ami már igazi magyar hangszernek számított. Pár év múlva elindult a cimbalomszak a Zenedében, de a II. világháború után mindent irtottak, ami magyar volt, de sajnos Magyar- országon ma is eléggé periférikusán kezelik a cimbalmot, nem úgy a világban, ahol a népzene mellett a komolyzenében és a jazzben is fontos szerep van.- Mikor ismerkedett meg a cimbalommal?- Édesanyám gyerekkori álma volt a zenetanulás, nővérem, aki négy évvel volt idősebb nálam, a rádió gyermekkórusában énekelt, majd beíratták Tarjáni Tóth Ida zenetanárhoz cimbalmozni, hisz még nem voltak előítéletek a hangszer iránt. Akkor Zuglóban éltünk, karácsonykor, háromévesen leültem a nővérem cimbalmához, nagyanyám - aki Nagykikindán született, ezért a magyaron kívül szerbül és svábul is tudott - énekelni kezdett, én pedig hallás után, hibátlanul kísértem a hangszeren. Másfél év múlva már kilencvennyolc dalt tudtam, de addigra a kottaolvasás is ment. Hatévesen a Zeneakadémián Kodály Zoltán előtt játszottam, majd tizennyolc évesen Kocsis Zoltánnal és Berkes Kálmánnal koncerteztem.- Négyévesen már zeneiskolába járt Ádám Jenőhöz, Czövek Ernához, Kodály Zoltántól is sok segítséget kapott, majd a Lővey Klára Gimnáziumban Andor Ilona zenepedagógus volt mestere, aztán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetanári szakán, szolfézstanári és énektanári szakán kitüntetéssel végzett, még sem Magyar- országon tanítjá a cimbalom művészetét.- A főiskola elvégzése után énektanárként alkalmaztak 1979-ig, cimbalmot - egy mai napig tartó rossz beidegződés miatt - nem taníthattam, de játszani játszottam népzenei együttesekkel, a rádió szólistájaként, és a mai napig az Operaház cimbalmosa vagyok. Majdnem tizenöt év telt el, hogy abbahagytam az énektanítást, amikor a zuglói Szent István Zeneiskolába elhívtak cimbalmot tanítani, 1997-ben pedig az a megtiszteltetés ért, hogy a Besztercebányai Művészeti Akadémia rektora személyesen jött el Magyarországra, hogy felkérjen, legyek a művészképző klasszikus cimbalom tanszakának a vezetője. Azóta is mint vendég docens tanítok, de munkámat olyannyira megbecsülik, hogy mindig tiszteletben tartják azt, hogy én elsősorban koncertező művész vagyok, és ha lehetőségem nyílik, hogy világhírű muzsikusokkal koncertezzem, soha nem gördítenek akadályt.- Nem Magyarországon kellene tanítania a tehetséges fiatalokat az ön tudásával?- Higgye el, hosszú évek óta próbálkozom, hogy itthon is legyen művészeti cimbalomoktatás, de folyton falakba ütközöm. Még ma is sokszor merev elutasítással találkozom, mert a cimbalom szó pejoratív értelemmel telítődött nálunk, ami nem alkalmas klasszikus vagy modem zene interpretálására. Az az általános gondolkodás, hogy a cimbalommal csak magyar nótát, illetve romazenét lehet játszani. Ez olyannyira hibás feltételezés, hogy 1866-ban már Paganinit és más klasszikus átiratokat is játszottak cimbalmon Magyarországon. Négy évi munkám van abban, hogy végre 1991-ben, Pécsett létrejött a Cimbalom Világ- kongresszus, ahol a Cimbalom Világszövetség elnökévé választottak. A kétévente összeülő kongresszuson egymás hagyományait, elfeledett, ismeretlen kéziratokat mutatunk be és mindent megteszünk, hogy erősítsük a cimbalom helyét a zenei világban.- Hét éve lakik itt Rákoshegyen a családjával, azóta számtalan sikeres koncertjét hallhattuk a helyi művelődési házakban, iskolákban, hol fog fellépni legközelebb?- November közepén két kerületi iskolába fogom elvinni a cimbalmot (a Mórába és a Gregorba), ahol nem csak engem hallgathatnak a gyerekek, hanem ki is próbálhatják majd a hangszert, és annak mindig nagy sikere van. De az idén még játszom a Duna Palotában, illetve Prágában, és már vége is az évnek.
