Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)

2008-10-22 / 17. szám

Hitélet 14 Örökös reformációra van szükság Szombathy Gyula nyugalmazott református lelkész Luther Márton tételeiről ■Jä. Szakács Zsuzsa S zombathy Gyula nyugalmazott refor­mátus lelkész rákoscsa­bai otthonában fogadta a Hírhozó munkatársát a hét végén, hogy meg­ossza gondolatait az ol­vasókkal - a közelgő évforduló alkalmából Luther Márton witten­bergi plébános 1517. október 31-én, a vár­templomra kifüggesz­tett kilencvenöt pontjá­ról, amelyben a valódi bűnbánatról, a pénzen vásárolt bűnbocsánat­ról nyilatkozott, ezzel természetesen kihívva korának tudósait a bú­csú ereje és értéke felett való vitára. „Érdekes, hogy Lu­ther kilencvenöt tétele nagyon rövid idő alatt elterjedt Európában, általános volt az öröm, hogy végre valaki nyíl­tan síkra szállt az igaz­ságért, amely valójá­ban egy félreértés volt, a búcsúcédulák vásár­lása ugyanis nem men­tesített a bűnbánat alól, a köznép gondolkodá­sa azonban összemosta a bűnbánatot és a ve- zeklést. De még a ha­lottak bűnét is meg le­hetett váltani néhány ezüsttel, ezzel soha nem látott pénzforrás tárult fel. így lépett Is­ten ingyenvaló kegyel­mének helyébe az em­beri kapzsiság, a Krisz­tus érdemébe vetett hit helyébe pedig a pénz. A földi és a földöntúli élet boldogságát, a lel­kiismeret békességét nem érheti el az ember önző biztosítékokkal. Ha lenne is olyan, az hamis lenne. Luther­nek tulajdonítják a kö­vetkező mondást is: „Amint a pénz a ládá­ban csörren, lelked rögtön a mennybe röp­pen" - kezdte a nagy reformátorról szóló fej­tegetését a Szombathy lelkész úr. A középkor utolsó éveiben az ún. rene­szánsz pápák életmód­ja inkább hasonlított a világi fejedelmekéhez, mint Krisztus földi helytartóihoz. Nagyon eltávolodtak attól a lel­kiségtől, ami az aposto­lok, s közvetlen utóda­ik életét jellemezte. A fényűzésük odaveze­tett, hogy egyre több adót róttak ki a hívekre, és minden ügyintézés­ért nagy béreket köve­teltek. Mai nyelvhasz­nálattal élve: eluralko­dott a korrupció - fo­galmazott a lelkész úr. A kilencvenöt pont az akkori „deformált" egyház ellen íródott a Krisztus szerinti élő egyház érdekében. A reformáció megfogal­mazása szerint az egy­háznak „örökös refor­mációra" van szüksé­ge, ez azonban elma­radt az azt követő ké­sőbbi századokban. A reformáció egyházai is letértek arról a bibliai útról, amit örökségkép­pen kaptak az atyáktól. Az érdeklődés közép­pontjába a hit általi megigazulás helyett a vallásos ember került. Az egyház élete újból deformálódott, elvesz­tette lendületét, külde­tését. A XX. században nem Isten országa, a túlvilág, hanem a föl­dön túli bolygók élete érdekelte az embereket, miként keletkezett a föld, a mindenség, ma­ga az élet. Napjainkban nem vezetnek keresztes háborúkat a Szentföld­re, nem küldenek em­bereket máglyahalálba, de a XX. században fel­fedezték és kipróbálták az atombomba pusztító erejét, s a két világhá­borúban és a haláltá­borokban milliók hal­tak meg. Jelszóként hangzott: egyik ember annyi mint a másik, s közben a börtönök megteltek ártatlanok­kal - mutatott rá a kö­zelmúlt gyarlóságaira Szombathy Gyula. Luther idejében az egyház a szellemtudo­mányokhoz állt köze­lebb, a huszadik szá­zadban a természettu­dományok javára vál­tozott ez az összeha­sonlítás. A tudósok ar­ra a felismerésre jutot­tak, hogy ami tudomá­nyosan bizonyítható, az a jó. Közben azt kér­dezték, hol van az a határ, amit nem sza­bad átlépni, ha az em­beri életet nem akarjuk veszélyeztetni. S most az egyházat is kérdik: ti a biblia alapján mit válaszoltok erre a kér­désre, vagy Isten nél­kül megtalálható ez a határ? Az egyház egyedüli és legna­gyobb kincse az evan­gélium, amit hirdet. Ha az egyház a biblia alapján keresi napja­inkban is a felmerült kérdésekre a választ, maga is megújul, mint a reformáció századá­ban. Mert az egyház­nak örökké reformá­lódnia kell. S ha ezt te­szi, hit által megújul, s az élet irányába segít­heti azt a világot, amelyben maga is ben­ne él - fejezte be Szombathy Gyula lel­kész úr Luther Márton 491 évvel ezelőtt író­dott tételeinek magya­rázatát a ma élő ember szemével látva. Hasznos információk A Rákoskeresztúri Új Köztemető nyitva tartása: Október 24-30. 7.00- 18.00 Október 31.-November 2. 7.00-20.00 November 3-tól vissza­áll a normál nyitva tartás: 7.30-17.00 Nyitott Biblia napja O któber 11-én zsú­folásig megtelt a Rákoshegyi Reformá­tus Gyülekezet imater­me a gyermekes csalá­dokkal. Hornyok Julian­na, a gyülekezet lelki- pásztora az egész szombat délutánt ki­töltő programot szer­vezett a kerületi ön- kormányzat támogatá­sával. A gyerekek kö­tetlen, játékos módon ismerkedhettek a Bib­liával, vendégül látták a Pasaréti Református Színtársulatot, az ő előadásukkal ért véget a nap. A gyerekek szüleik segítségével értették meg Isten igéjét „Az egyház legnagyobb kincse az evangélium”

Next

/
Thumbnails
Contents