Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-10-09 / 16. szám
14 K TAT A S cfávAoxá Teller Edére emlékeztek A tudós tudományos és közéleti munkásságának megismertetése volt a cél Egy látványos fizikai kísérlet 'S, Kili Tamás T eller Ede születésének 100. évfordulója alkalmából a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium tanulói és fizikatanárai érdekes kísérleti bemutatókból és előadásokból álló megemlékezést tartottak a Gőzön Gyula Kamaraszínházban szeptember 26-án. A Balassiban néhány éve kezdődött el az a folyamat, ami az érték- megőrzést tűzte ki célul, amelynek bizonyítékaként a szaktantermeket jeles személyiségekről nevezik el. Az ünnepség első eseményeként a fizika oktatására szolgáló teremnek, amely eddig a 10-es számot viselte, mostantól Teller Ede terem lett a neve. A névadó ünnepségen Piláth Károly önkormányzati képviselő, az iskola tanára a centenáriumi rendezvény céljáról beszélt. Az volt a törekvésük, hogy a fiatalokkal megismertessék Teller Ede tudományos és közéleti munkásságát, segítsenek megértetni a cselekedetei mögött lévő indítékokat. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar származású tudós sokak szemében mindmáig ellentmondásosan megítélt személye méltó helyére kerüljön. A Teller Centenárium arra is alkalmat ad, hogy az iskolák, a tanulók figyelmét ismét jobban ráirányíthassák a fizikára. Az a nem titkolt törekvésük, hogy a fiatalok a fizikában ne kötelezően előírt, megtanulandó, unalmas képlethalmazt lássák, hanem ismerjék fel a fizika - és különösen a modern fizika - hasznát és szükségességét a mindennapi életben. A szaktanterem névadója nemcsak a fizika területén felmutatott példátlan teljesítménye okán állítható példaképül fiataljaink elé, hanem azért is, mert idős kora ellenére ragyogó példa arra, hogyan beszéljünk tisztán, világosan magyarul - hangsúlyozta Piláth Károly. A centenáriumi rendezvény a Gózon Gyula Kamaraszínházban folytatódott, ahol a Balassi ötszáz tanulója mellett, más kerületi iskolákból mintegy százhúsz diák vett részt a neves tudós nevével fémjelzett megemlékezésen. Az előadásokon megjelent a Magyar Nukleáris Társaság titkára is. A program egyszerű fizikai kísérletek látványos bemutatójával indult. Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszéki mérnöke mindent megtett, hogy mindenkivel megszerettesse a fizikát. Már az első mondata óriási derültséget keltett, amikor azt ecsetelte, hogy a fizika a legfontosabb tantárgy. A részt vevők akkor még nem lepődtek meg túlságosan, amikor Härtlein Károly egy műanyag szívószálból pillanatok alatt sípot és furulyát fabrikált. A hangszóró nélküli zenehallgatásnál azonban már mindenkinek tátva maradt a szája, ahonnan már csak egy ugrás volt az egyszerű - két tekercs rézdrótból és egy mágnesből álló - transzformátor működési elvének gyakorlati bemutatása. A folyékony nitrogén alkalmazásával bemutatott kísérletsorozatot már hatalmas ováció fogadta. A gyerekek nem győztek ámulni, amint a teljesen felfújt léggömb néhány másodperc alatt papír zsebkendő- nyi alakúra töpörödött, majd a kéz melegétől ismét visszanyerte eredeti gömbölyded formáját. A programsorozat befejezéseként Teller Ede életútját, munkásságát Radnai Gyula fizikus, az ELTE egyetemi docense ismertette. Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten, az elemi iskolát magánúton végezte el, majd a Budapesti Magyar Királyi Középiskolai tanárképzőbe járt. Bár 1925-ben beiratkozott a budapesti József Műegyetem kémia szakára, 1926-ban elhagyta Magyarországot, kémiát tanult Karlsruhében. 1928-ban átiratkozott a müncheni egyetem fizika szakára. 1930-ban doktorált fizikából, majd a németországi Göttingenben kapott kutatói állást. Hitler hatalomra kerülése után Dániában próbált szerencsét, majd George Gamow orosz fizikus meghívására 1935-ben az Egyesült Államokba utazott. Szoros baráti és munkakapcsolatot ápolt Gamow- val, akivel közös kutatásaik során számtalan elmélet született. Az 1941-es Pearl Harbor-i támadás után Amerika is belépett a háborúba, Teller akkoriban Chicagóban, az első atomreaktor megépítésénél dolgozott. A reaktor sikeres beindítása után 1942-ben meghívást kapott a Manhattan-tervbe, amely az atombomba megalkotására kapott megbízást. A háború után a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársa, majd igazgatója, 1975-től a Stanford E- gyetem Hoover intézetének kutatója. A kémia és fizika terén elért eredményei elismeréseként számos hazai és külföldi díjban részesült, Amerikában Kennedy elnöktől vehette át a Fermi-díjat. Itthon Magyar Köztársasági Érdemrendet kapott, és a Magyarság Hírnevéért kitüntetésben részesült, az Orbán- kormány idején az első Corvin-lánc birtokosainak egyike lett. 2003- ban hunyt el Kaliforniában.
