Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-09-25 / 15. szám
2008. SZEPTEMBER 25. Kultúra 15 Mirk Tivadar emlékkiállítása Születésének 100. évfordulóján a Csekóban mutatták be a híres jelmeztervező munkáit 's. Szakács Zsuzsa S zeptember 9-én Márk Tivadar jelmeztervező, kerületünk díszpolgára születésének 100. évfordulójának tiszteletére nyílt emlék- kiállítás a Csekovszky Művelődési Házban, aki életében igen fontosnak tartotta az alábbi gondolatokat: „Az operai tervezés a mintha művészete, a naturalizmus tilos, rengeteget lehet, és kell is csalni. A csalás három területen a legfontosabb, egyrészt a korhűséget csupán é- reztetni, de nem másolni kell, másrészt a ruhának a színpadon kell mutatnia és nem kézben, harmadrészt pedig meg kell szépíteni a színpadra lépőket, függetlenül eredeti testi adottságuktól." Zordai Hajnal, a Nemzeti Színház vezető jelmeztervezője nyitotta meg a tárlatot: „Tivadar bácsi igazi álmodozó volt, de mindig legendás fegyelemmel dolgozott, teljesen beleásta magát egy-egy tervezésbe, rengeteget hallgatta a zenét, olvasta a darabot, búvárkodott a könyvtárakban, múzeumokban, sőt, mindenkivel az éppen aktuális tervezéséről beszélgetett." Vázlatfüzetében mindig több variációban megrajzolta a figurákat, jelmezbábokat is készített, hogy a rendező lássa az anyagot, ismerje meg a technikát. Kerekes András kalauzolta végig a vendégeket keresztapja munkái között „A ruhának a színpadon kell mutatnia, nem a kézben” Seregi László Spartacus híres jelmeze előtt Márk Tivadar 2003 szeptemberében, 95 évesen hunyt el, jelmeztervezőként monumentális életművet hagyott maga után. Megbecsült alakja volt a színházi szférának, az Operaház örökös tagja, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, a Mestermű- vész-díj tulajdonosa. Négyezer tervét őrzi az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Az Operaház és az Erkel Színház még jelenleg is számos olyan darabot játszik, amelyekben megcsodálhatok a mester .színpompás, finom munkái, vagy a tervei alapján készült jelmezek. Közülük a legfontosabb talán a Bohémélet, a Don Pasquale, a Titus kegyelme, a Don Carlos, a Bahcsiszeráji szökőkút, a Térzene, a Spartacus, a Sylvia, A csodálatos mandarin. A bemutató előtt fél évvel, az Operaház varrodáiban kezdődött el a munka, az „aranykezű lányoknál", ahogy Márk Tivadar hívta őket. Ekkor megjelent az elmaradhatatlan tál süteménnyel, leült közéjük és elkezdett mesélni, mire elfogyott a sütemény mindenki mindent tudott a darabról, sőt a kor művészet- történetéről is. A főpróbára pedig elhívta az összes munkást, hogy saját szemükkel lássák, hogyan elevenedett meg a holt anyag a kezük alatt - emlékezett vissza a közös munkára Zordai Hajnal, aki 13 évig, mint jelmezfestő dolgozott Márk Tivadar mellett, és első alkalommal kapta meg a művészről elnevezett emlékplakettet. A rákosligeti művelődési házban az öt éve elhunyt művész keresztfia, Kerekes András kalauzolta végig a vendégeket, a kiállított gyönyörű jelmezek és a papírra álmodott tervek között. A vendégek körében nagy sikert aratott az est folyamán Ókovács Szilveszter által vezetett pódiumbeszélgetés, amelyen egykori pályatársak - Ágay Karola operaénekesnő, Bánffy György színművész, Seregi László koreográfus és Zordai Hajnal - anekdotáztak Márk Tivadarról, A rendezvényt Rákosmente alpolgármesterei támogatták. HIRDETÉSFELVÉTEL a -BA A PISTI ÚT 290. ALATT IS
