Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-09-11 / 14. szám
Hitélet Gyuri atya a Szent Jobb őrzője lett „A keresztényeknek arra kell törekedniük, hogy az emberek találjanak egymásra" "J&. Kiu Tamás A ugusztus 31-én ünnepi szentmise keretében iktatta be tisztségébe Erdő Péter bíboros Snell György címzetes apátot, a budapesti Szent István- bazilika új plébánosát, a plébánia tizenötödik lelkipásztorát. Gyuri atya, aki augusztus 1- jén vette át a székes- egyház lelkipásztori feladatait, 1949-ben született Kiskirálysá- gon. Tanulmányait követően Egerben szentelték pappá 1972-ben, az Esztergom-Buda- pesti Főegyházmegyébe az 1993-as egyház- megyei határrendezés során került. Snell György plébános harminchárom éven át szolgálta az Urat Rákoskeresztúron, elévülhetetlen érdemeket szerzett a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium elindításában, és a Madárdombon épült Szent Pál római katolikus templom felépítésében. A Szent István-bazilika parókiáján Riz Levente polgármester meglátogatta Gyuri atyát szeptember 4-én. A polgármester Rákosmente köszönetének, hálájának jeléül, a XVII. kerületben végzett áldozatos munkáját megköszönve emléklapot és egy domborművet adott át Snell Györgynek, amelyet Kiss György szobrászművész készített. A ceremónia után a bazilika első embere készségesen válaszolt a Hírhozó kérdéseire.- Mit tudhatunk áthelyezésének előzményeiről?- Valamikor együtt voltunk kispapok Erdő Péter bíborossal, jó barátság alakult ki közöttünk, aztán néhány évig nem is láttuk egymást. Amikor főpásztorom lett, mint minden papját, engem is felhívott telefonon. Már akkor azt kérdezte, hogy nem szeret- nék-e egy belvárosi plébániára kerülni, amire azt válaszoltam határozottan, hogy nem, hiszen akkor már huszonnyolcadik évemet töltöttem a XVII. kerületben. Elmondtam neki, hogy nekem az otthonom Keresztúr, a híveim a családom, s nekem a szívem közepe Rákoskeresztúr. Hozzátettem, hogy bár nem akarok elmenni Rákosmentéről, engedelmességet fogadtam a mindenkori főpásztoromnak, és ha muszáj menni, akkor természetesen én szó nélkül megyek. Azt gondoltam ezzel az ügy le is van zárva, mígnem ez év májusában a bíboros arra kért, hogy legyek a Szent István-bazilika lelki- pásztora.- A harminchárom éves rákoskeresztúri szolgálat milyen szerepet játszott az életében?- Óriásit. Ott voltam fiatal és ott öregedtem meg. Csak tettem a dolgomat, amiben sok kiváló ember segített, és szerintem egy jó egyházközséget termett ez a harminchárom év.- Beiktatásával nem csak a Szent István-bazilika plébánosa, hanem a Szent Jobb első számú őre is lett egyben. Mit jelent ez az ön számára?- Ez valóban hatalmas megtiszteltetés, felemelő érzés, hiszen a legnagyobb nemzeti ereklyénk kulcsait is én őrzöm. Amikor augusztus 20-án a könyörgő körmenetre készültünk, az a megtiszteltetés ért, hogy a kezemben foghattam ’a Szent Jobbot, amikor a kápolnában elhelyezett tartójából kiemeltük. Megrendítő volt, különösen arra tekintettel, hogy milyen viszontagságos utat kellett beutaznia, amíg végleges helyét megtalálta a Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnájában.- Mint az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság igazgatója hogy látja a katolikus iskolák helyzetét?- Tudomásom szerint mintegy 2,7 milliárd forinttal tartozik a magyar állam az egyházi intézményeknek, és nem tudni megkapják- e valaha. Szerencsére a XVII. kerületi Pál Apostol Általános Iskola és Gimnázium a diákok létszámát tekintve nagy iskolának számít, és minél nagyobb egy iskola, annál könnyebb fenntartani. Egyelőre nem látom közvetlen veszélyben a további működését. A kisebb létszámú iskolák helyzete sokkal rosszabb, a kiegészítő támogatásunk egy részét azokhoz kell átcsoportosítani.- Az egyre erősebben globalizálódó, materialista világ milyen kihívások elé állítja a keresztény egyházakat?- Ahol komoly hit van, azt a globalizáció sem tudja tönkretenni. Magyarországon sajnos nem így történt, mert azt hiszem kevés olyan volt kommunista ország van, ahol ilyen jól sikerült a hitet kiölni, és ezt már soha sem lehet helyreállítani. Nálunk a rendszerváltás után felnőtt nemzedék sajnos liberális eszmékkel volt traktálva. A liberalizmus az első számú kiölője a hitnek, hiszen ők azt vallják, hogy én vagyok a legfontosabb, a többi más nem számít, kereszténység viszont azt mondja, hogy Isten, embertársaim, és csak ezek után jövök én. A liberalizmusnak az a módja, ami Magyarországon domináns erővé vált, más országokban nem tudott ilyen tért nyerni. Nem tudom miért, de sajnos úgy tűnik, hogy a magyar ember vevő ezekre az eszmékre. A keresztényeknek arra kell törekedniük, hogy az emberek találjanak egymásra, ismerkedjenek, alkossanak imaközösségeket, alakítsák ki baráti társaságukat. A közösségnek ugyanis óriási megtartó ereje van a hitben is. Fizikailag lehetséges egyedül élni, de kereszténynek lenni csak közösségben lehet, mert a szeretet csak egy szó marad, ha nem irányul senkire sem. Riz Levente polgármester emléklappal és egy domborművel fejezte ki kerületünk köszönetét a plébános úrnak
