Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-08-28 / 13. szám
Rákoskert 75 éves 18 Augusztus 16-án kerületünk adott otthont a „Kert" Nevű Települések Szent István-na- pi Ünnepének abból az alkalomból, hogy Rákoskert idén 75 éves. A nagyszabású rendezvényen kilenc település/település- rész vett részt. Varga Orsolya ____ D ebrecen írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel Debrecen neve a Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben Debrezun alakban. Kétszer is az ország fővárosa volt, itt mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását is. A XVII-XVIII. században a hosszan elnyúló telkek hátsó részén szőlő- és gyümölcskertek voltak. A lakosság növekedésével egyre kisebb területre szorultak vissza a kertek, és az újabb utcák nyitásával lassan beépültek, így a város árkán túl létesítettek megfelelő területet a szőlők, gyümölcsösök és veteményesek számára. így alakultak ki a várost övező kertsé- gek. Csapó- és a Homokker a XX. század elejéret teljesen beépült. Csapókért A Csapó utcai kapun kívül lévő kertnek is említették. 1675-ben osztották fel szőlő és gyümölcsös céljára a homokdombos területet. Ma már belterületnek számít. Homokkert A Homokkert a XVII. század közepén keletkezett a város déli részén. Régebbi neve Szent Anna-i, vagy boldogfalvi kívüli kert volt. Erdőkertes A terület évszázadokig legnagyobb részben a Váci Püspökség, kismértékben a veresegyKertek története Összeállítás a kilenc település históriájából házi gazdák birtoka volt. 1956-ban a település Erdőkertes néven önálló községgé alakult. A település 1928-ban épített római katolikus temploma Budapest környékén az egyetlen, tiszta Bauhaus stílusban épített templom. Erdőkertes természeti értéke a Reveteki láp, amelynek tőzegpáfrá- nyos-rostostövű sásos rekettyés fűzlápját 2003- ban fedezték fel, és kérték a terület védetté nyilvánítását. Érsekvadkert Az Érsek előtag a helység egykori birtokosára, az esztergomi érsekre utal. 1227-ben az oklevelek az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik. A római katolikus plébánia 1223-ban nyérmező-major, Esz- tergom-Tábor, és Szent István városrészekből szerveződött össze. Itt található Esztergom repülőtere is. Később harcászati lőteret alakítottak itt ki a Monarchia számára. Az 1890-es években az üveggyárat a katonai kincstár vette át, és átalakították katonai táborrá. Az épületeket raktárnak, barakknak használták. 1938- ban a Szent István jubileumi év alkalmával a terület összefoglalóan az Esztergom-Szentist- vánváros nevet kapta, majd Esztergom-Kert- városra változtatták nevét. A városrész határában van a megye egyetlen látogatható barlang• Érsekvadkert re alapozták a szesz- gyártást. Gazdag állat- és növényvilág népesítette be a vidéket, de a vadászok legkiváltképp a fácánok sokasága miatt kedvelték. 1910 körül lóvonta- tású iparvágányok hálózták be a területet, A mai néven jegyzett Fácánkert 1936. október 1- jén Simonmajor és Fá- cánkert-puszta egyesítésével jött létre. Rákoskert A mai Rákoskert területe Rákoscsabához tartozott valószínűleg már az Árpád-kortól kezdve. 1312-től majdnem a török hódoltság végéig a ——Erdőkertes Esztergom-Kertváros v ‘•'1 Budapest-Rákoskert DebrecerrCsapókert-Homokkert 'v\r Fácánkert u I k Szolnok-Kertváros XT Soltvadkert l > már fennállt, a mostani templom azonban csak 1743- ban épült. A lakosok hitelszövetkezetet tartottak fenn és két gőzmalom is működött, amelynek nyomán a mostani malomipar fejlődött ki. EsztergomKertváros A mai Esztergom-Kertváros Nixbrót-dűlő, Keja, a Sátorkőpusztai- barlang. Fácáokert A Tolna megyei település az ősidők óta lakott volt. Az egykori Fácánkert- puszta a grófi kastély köré települt, amelyet 1904-1907 között építtetett Festetich gróf. Főként ipari növényeket termeltek a birtokon erSzéchyek, közben 1535- től három évig Werbőczy István is birtokolta a falut. A törökök elleni felszabadító harcokban, annyi más magyar település sorsában osztozva Rákoscsaba is elnéptelenedett. 1715-től a Laffert bárói családé lett a falu. Az új tulajdonos a felvidékről szlovákokkal telepítették újra a községet, akik új arculatot adtak a falunak. A legendák szerint a sokak által látogatott és híres Kucorgó csárdában az alföldi betyárok, köztük Rózsa Sándor is gyakran megfordult. A terület tulajdonosa, Schell báróné az 1920-30-as fordulóján elhatározta, hogy a mai Rákoskert helyén fekvő birtokot felparcellázza és a kialakított házhelyeket eladja. A vasútállomás helyére Füredi Ferenc tett javaslatot, ahol megépülése után, 1933 végétől megállt a vonat. Soltvadkert A várost 1900-tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők- mezők egykori gazdag állatvilágára utal. A borászok és borbarátok által alakított Krämer Fü- löp Borlovagrend tagjai a hagyományok ápolásán túl a vadkerti borok jó hírének öregbítését vallják szívügyüknek. Az egyik legszebb középület a volt Lukács kúria, a mai városháza, amely az 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. SzolnokKertváros A terület már az őskortól lakott volt. 1075-ben említik először I. Géza garamszentbenedeki alapítólevelében, Zou- nok alakban. Nevét feltehetőleg ispánjáról kapta. 1562-ben itt épült fel az ország első állandó Ti- sza-hídja. Itt másolták az egyetlen Magyarországon készült török kódexet. A városban sóhivatal és harmincadhivatal működött, az Aranybulla rendelkezésénél fogva a török hódoltságig az ország egyik fősóraktára itt volt. Szolnok-Kertváros területe a Tisza bal partján helyezkedik el, közvetlenül az árvízvédelmi töltés szomszédságában. Mély fekvésű terület, mely csak az ármentesítés után, a XX. században épült be.
