Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-06-26 / 11. szám
Kultúra 24 Rázene Fesztivál 18. alkalommal A zenekar az ünnepi hangversenyen viselte először új zsinóros formaruháját A Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Rákosmenti Zenebarátok Egyesülete jóvoltából idén 18. alkalommal rendezték meg a Rázene Fesztivált június 12-15. között. A programsorozat fővédnöke Riz Levente polgár- mester, védnöke R. Szabó István, a Rázene elnöke, a fesztiváligazgató Dely Csaba volt. "a. Kili Tamás A négynapos rendezvénysorozat a Dózsa Művelődési Házban kezdődött június 12-én, ahol a Rázene Városi Fúvószenekar Nagykorúak lettünk címmel adott ünnepi hangversenyt. A koncert előtt Riz Levente Kodály Zoltán szavaival köszöntötte a nagyérdeműt. „A zene lelki táplálék, ami semmivel sem pótolható. Aki nélküle él, az lelki vérszegénységben él és hal." A zene nagyon fontos dolog, de ennél is fontosabb, hogy vannak, akik nem csak művelik, hanem tanítják és tanulják a zenét. A polgármester hangsúlyozta, hogy büszke azokra a pedagógusokra, akik tanítványaikat, mint csiszolatlan gyémántokat nap mint nap álhata- tosan alakítgatják, hogy aztán az iskolából kilépve konzervatóriumban folytathassák zenei tanulmányaikat. A nagykorúvá érett Rázene Városi Fúvószenekar az ünnepi hangversenyen viselte először új, zsinó- ros formaruháját, amelyet jelképesen Rákosmente Önkormányzatának ajándékaként Riz Levente adott át Dely Csabának és R. Szabó Istvánnak. Az együttes új zászlaját - amelyet Ács Az együttes új zászlót kapott József szobrászművész tervezett -, Fejér Gyula önkormányzati képviselő, a Rázene fúvósa mutatta be a közönségnek. Riz Levente oklevelet adott át azoknak az ifjú tehetségeknek és felkészítő tanáraiknak, akik kerületi, fővárosi, vagy országos megmérettetéseken eredményesen szerepeltek. A fesztivál második napján az Újlak utcai Általános Iskola előtt felállított fesztiválsátorban a budapesti román Cerbul de Aur Néptáncegyüttes teremtett forró hangulatot, utánuk Nagy Manuéla és Tasi Dániel versenytáncosok következtek. A „Polgár-Mester" együttes a szokásos repertoárral jelentkezett, továbbra is előnyben részesítve a rockzene slágereit. Utánuk a Seventen Bigband lépett színpadra Szász Zsolt vezetésével, egy egészen más stílust reprezentálva. A harmadik napon többek között a Bartók Béla Gyermekkar, a Fröhlicher Kreis Néptáncegyüttes, a Pic- colino Fúvószenekar és a Mazsola Mazsorett- csoport, az Almássy „Gonoszok" Tánc- együttes, valamint a Keresztúri Szlovák Asszonykórus és Tánccsoport lépett fel. A Rázene Fesztivál a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Katolikus Templomban ért véget, ahol a négynapos rendezvénysorozat méltó zárásaként a Rotunda Énekegyüttes és a Latin Combo előadásában láthattuk Ramirez: Kreol mise című darabját. Lóránt Zsuzsanna kiállítása Ráknshngynn Kili Tamás L óránt Zsuzsanna Mun- kácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílt életműkiállítás az Erdős Renée Házban május 31-én. A tárlatot - Hódos Mária művészettörténész bevezetője után - Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg, közreműködött a Kicsinyek Kórusa (Czimra Gyula Általános Iskola) Virág Zsuzsa karnagy vezetésével. A tárlaton bemutatott darabok is igazolják, hogy a művész legkedveltebb anyaga a fa, ugyanakkor számos nagyszerű alkotás született kőből, bronzból, terrakottából és újabban alabástromból. Lóránt Zsuzsanna minden művének saját története van, modelljei is általában hozzá közel álló emberek, de szívesen ábrázol regényalakokat is. Alkotásain lágy vonalvezetést és aprólékos, a hímzés öltéseire emlékeztető, finom bevéséseket használ. Műfordító, irodalomszerető képzőművész, ezért munkájában gyakran merít irodalmi alkotásokból. Fő művei a nagy Proust- regény figuráinak szobrai. Olykor megfigyelhető a szobrok arcának hasonlatossága készítőjükhöz, ennek jó példája az Iluska tante, a Fordulat éve és az Amikor virágba borultak az almafák című alkotások, amelyek már tisztán saját élettörténetek. Lóránt Zsuzsanna 1946-ban született, 1971-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát Somogyi József tanítványaként. 1976-ban volt első önálló kiállítása Budapesten, több mint harminc alkalommal mutatkozott be hazánkban, valamint Bagdadban, Berlinben, Kairóban és Utrechtben. Lóránt Zsuzsanna a Hírhozónak elmondta, hogy alkotásaiban másolja a valóságot, arra teszi a hangsúlyt, ami a legjobban kíváncsivá teszi egy személlyel kapcsolatban.- Milyen anyaggal dolgozik a legszívesebben?- Legrégebben a fával dolgozom, az alabástrom viszonylag új vonulat. Nem könnyen beszerezhető anyagról van szó, a figurák pedig annyira kicsik, hogy az alakok megformálásánál inkább csak egy- egy gesztust próbálok ábrázolni, ami jellegzetessé teszi a figurát.- Az irodalom iránti vonzódása mennyire meghatározó a művészeti munkásságában?- Szívesen olvasok, és nagyon sok ponton azonosultam bizonyos regényekkel és bizonyos szerzőkkel.
