Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)

2008-06-26 / 11. szám

Kultúra 24 Rázene Fesztivál 18. alkalommal A zenekar az ünnepi hangversenyen viselte először új zsinóros formaruháját A Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény Rákosmenti Zenebarátok Egyesülete jóvoltából idén 18. alkalommal rendezték meg a Rázene Fesztivált június 12-15. között. A programsorozat fővédnöke Riz Levente polgár- mester, védnöke R. Szabó István, a Rázene el­nöke, a fesztiváligazgató Dely Csaba volt. "a. Kili Tamás A négynapos ren­dezvénysorozat a Dózsa Művelődési Házban kezdődött jú­nius 12-én, ahol a Ráze­ne Városi Fúvószene­kar Nagykorúak let­tünk címmel adott ün­nepi hangversenyt. A koncert előtt Riz Le­vente Kodály Zoltán sza­vaival köszöntötte a nagyérdeműt. „A zene lelki táplálék, ami sem­mivel sem pótolható. Aki nélküle él, az lelki vérszegénységben él és hal." A zene nagyon fontos dolog, de ennél is fontosabb, hogy van­nak, akik nem csak mű­velik, hanem tanítják és tanulják a zenét. A pol­gármester hangsúlyoz­ta, hogy büszke azokra a pedagógusokra, akik tanítványaikat, mint csi­szolatlan gyémántokat nap mint nap álhata- tosan alakítgatják, hogy aztán az iskolából kilép­ve konzervatóriumban folytathassák zenei ta­nulmányaikat. A nagy­korúvá érett Rázene Vá­rosi Fúvószenekar az ünnepi hangversenyen viselte először új, zsinó- ros formaruháját, ame­lyet jelképesen Rákos­mente Önkormányzatá­nak ajándékaként Riz Levente adott át Dely Csabának és R. Szabó Ist­vánnak. Az együttes új zászlaját - amelyet Ács Az együttes új zászlót kapott József szobrászművész tervezett -, Fejér Gyula önkormányzati képvi­selő, a Rázene fúvósa mutatta be a közönség­nek. Riz Levente okle­velet adott át azoknak az ifjú tehetségeknek és felkészítő tanáraiknak, akik kerületi, fővárosi, vagy országos megmé­rettetéseken eredmé­nyesen szerepeltek. A fesztivál második napján az Újlak utcai Általános Iskola előtt felállított fesztiválsá­torban a budapesti ro­mán Cerbul de Aur Néptáncegyüttes te­remtett forró hangula­tot, utánuk Nagy Manu­éla és Tasi Dániel ver­senytáncosok következ­tek. A „Polgár-Mester" együttes a szokásos re­pertoárral jelentkezett, továbbra is előnyben részesítve a rockzene slágereit. Utánuk a Seventen Bigband lé­pett színpadra Szász Zsolt vezetésével, egy egészen más stílust rep­rezentálva. A harmadik napon többek között a Bartók Béla Gyermekkar, a Fröhlicher Kreis Nép­táncegyüttes, a Pic- colino Fúvószenekar és a Mazsola Mazsorett- csoport, az Almássy „Gonoszok" Tánc- együttes, valamint a Keresztúri Szlovák Asszonykórus és Tánc­csoport lépett fel. A Rázene Fesztivál a Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Katoli­kus Templomban ért véget, ahol a négyna­pos rendezvénysorozat méltó zárásaként a Ro­tunda Énekegyüttes és a Latin Combo előadá­sában láthattuk Rami­rez: Kreol mise című darabját. Lóránt Zsuzsanna kiállítása Ráknshngynn Kili Tamás L óránt Zsuzsanna Mun- kácsy-díjas szobrászmű­vész alkotásaiból nyílt életmű­kiállítás az Erdős Renée Ház­ban május 31-én. A tárlatot - Hódos Mária művészettörté­nész bevezetője után - Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg, közreműködött a Kicsi­nyek Kórusa (Czimra Gyula Általános Iskola) Virág Zsuzsa karnagy vezetésével. A tárlaton bemutatott dara­bok is igazolják, hogy a mű­vész legkedveltebb anyaga a fa, ugyanakkor számos nagy­szerű alkotás született kőből, bronzból, terrakottából és újabban alabástromból. Ló­ránt Zsuzsanna minden mű­vének saját története van, mo­delljei is általában hozzá közel álló emberek, de szívesen áb­rázol regényalakokat is. Alko­tásain lágy vonalvezetést és aprólékos, a hímzés öltéseire emlékeztető, finom bevésése­ket használ. Műfordító, iroda­lomszerető képzőművész, ezért munkájában gyakran merít irodalmi alkotásokból. Fő művei a nagy Proust- regény figuráinak szobrai. Olykor megfigyelhető a szob­rok arcának hasonlatossága készítőjükhöz, ennek jó példá­ja az Iluska tante, a Fordulat éve és az Amikor virágba bo­rultak az almafák című alkotá­sok, amelyek már tisztán saját élettörténetek. Lóránt Zsuzsanna 1946-ban született, 1971-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát Somogyi József tanítványa­ként. 1976-ban volt első önálló kiállítása Budapesten, több mint harminc alkalommal mutatkozott be hazánkban, valamint Bagdadban, Berlin­ben, Kairóban és Utrechtben. Lóránt Zsuzsanna a Hírho­zónak elmondta, hogy alkotá­saiban másolja a valóságot, ar­ra teszi a hangsúlyt, ami a leg­jobban kíváncsivá teszi egy személlyel kapcsolatban.- Milyen anyaggal dolgozik a legszívesebben?- Legrégebben a fával dolgo­zom, az alabástrom viszony­lag új vonulat. Nem könnyen beszerezhető anyagról van szó, a figurák pedig annyira kicsik, hogy az alakok megfor­málásánál inkább csak egy- egy gesztust próbálok ábrá­zolni, ami jellegzetessé teszi a figurát.- Az irodalom iránti vonzó­dása mennyire meghatározó a művészeti munkásságában?- Szívesen olvasok, és na­gyon sok ponton azonosultam bizonyos regényekkel és bizo­nyos szerzőkkel.

Next

/
Thumbnails
Contents