Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)

2008-06-05 / 10. szám

22 Kultúra cfávAoxé­Reneszánszból sosem elág Művészeti Szalon Rákosligeten Domonkosné Krusnyák Magdolna Mátyás korát mutatta be "Ja. Szakács Zsuzsa A rákosligeti Cse- kovszky Árpád Művelődési Házban folytatódott a Művésze­ti Szalon 2008 címmel meghirdetett előadás- sorozat, amelynek kere­tén belül május 20-án Mátyás király korának képzőművészeti emlé­kei címmel Domonkosné Krusnyák Magdolna vetí­tett képes előadásán ve­hettek részt az érdeklő­dők. A művészettörténész asszony - aki tanulmá­nyait a Magyar Képző- művészeti Főiskolán, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte - és családja rég­óta jelentős szerepet tölt be Rákosmente képző- művészeti életében. Édesapja, Krusnyák Ká­roly (1889-1960) festő­művészként a Nemzeti Szalon alapító tagja volt és a Benczúr Társaság el­nöke, fia Domonkos Lász­ló és menye Bán Mária ma is a kerületi művé­szeti élet ismert és elis­mert alkotói. Ez az este Mátyás ki­rályról és a reneszánsz­ról szólt, így az első ve­tített képen a vajdahu­nyadi várat láthattuk, amelynek a Hunyadi család biztosított örök hírnevet. Hunyad vára a mai időkre is sokat megőrzött hajdani pompájából, valamikor Magyarország területén szebbnél szebb várak álltak, ebből a Hunyadi­aknak huszonnyolc volt a birtokában. A városli­geti Vajdahunyad vár ennek a másolata, Alpár Ignác építész készítette az 1896-os millenniumi ünnepségek tiszteletére. A következő képen Buda vára tárult a sze­münk elé, Mátyás kora­beli tornyokkal megtűz­delve, amelyből ma már csak a Budavári Nagy- boldogasszony-temp- lom (ismertebb nevén a Mátyás-templom), a Mária-Magdolna-tem- plomnak a tornya, vala­mint a Hilton szálló ká­vézójában, a Domonkos templom gótikus ma­radványai láthatóak. Mátyás király kedvelt tartózkodási helye volt Visegrád, aminek kö­szönhetően jelentős építkezések zajlottak ebben az időszakban, ekkor készült el a palo­ta híres díszudvara a gótikus kerengővei és a reneszánsz erkélyfolyo­sóval, amelynek re­konstrukciója jelenleg is tart. A díszudvar - ahol négy királyt teljes lovaskíséretével el tud­tak helyezni - közepén állt a híres Herkules kút, jelenleg a múze­umban folyik az eredeti részek helyreállítása. A két épületegyüttes kö­zött, egy felső teraszon állt a Szent György ká­polna, amelynek színes mázas tetőcserepei már messziről láthatóak vol­tak. Mátyás címerét a kútkáva közepén a 30- as években találták meg, és 1941-ben rakták össze a restaurátorok. Az előadás alatt még sok érdekes történetet hallhattunk, szó esett angyalfejekről, majoli­ka padlóról, brokát kár­pitokról, dombormű­vesre hímzett miseru­hákról, és arról, ami Mátyás királyt és a re­neszánsz kort idézte. Szalóki Ági és Cipity Lőrinc Rákoskerten Szakács Zsuzsa _________ S zalók i Ági énekesnő már jó ismerősként érkezett a Rákoskerti Művelődési Házba má­jus 18-án, hisz két hó­nappal ezelőtt nőnapi ajándékként nyújtotta át Karády Katalin leg­szebb dalait az idősebb korosztálynak. És most, akkori ígéretéhez híven ismét eljött, hogy bemu­tassa óvodás és kisisko­lás korú gyerekeknek, valamint szüleiknek ké­szült Cipity Lőrinc című lemezét, amelyet 2007- ben Fonogram-díjjal tüntettek ki, és még ab­ban az évben az év gye­rekalbuma címet is el­nyerte. Fohsz Tivadar al­polgármester, Hatvani Zoltán és Fenke Ferenc képviselők a helyi ér­deklődő fiatal korosz- Szalóki Ági Cipity Lőrinc című lemezét mutatta be Rákoskerten zőtéren helyet foglaló gyereksereget. Elmesél­te, hogy amikor ő kicsi volt, szülei sokat mesél­ték neki Nemes Nagy Ágnes Mit beszél a ten- gelice? játékos, kedves versét, amely egy kis­madárról szólt, akinek neve Cipity Lőrinc. És máris eljutottunk a kon­cert névadójához, Ci­pity Lőrinchez, de rajta kívül még hallhattuk Petőfi Sándor, József Atti­la, Weöres Sándor és Kányádi Sándor egy-egy megzenésített versét a hallgatóság nagy-nagy örömére. Szalóki Ági elmondá­sa szerint édesanyja ro­ma származású, édes­apja félig sváb, félig magyar: „tehát így let­tem én tipikusan ma­gyar" - mondta nevet­ve az énekesnő. Ezen a vidám, jókedvű vasár­nap délelőttön a verse­ken és meséken kívül még hallhattunk ma­gyar és cigány népdal- feldolgozásokat, vala­mint saját szerzemé­nyeket, amelyek hol reaggie, hol bossa nova stílusban szólaltak meg a fiatal Zeneakadémiát, illetve Jazz Főiskolát végzett zenészek Lamm Dávid gitár, Dés András ütőhangszerek és Kovács Zoltán nagy­bőgő - nagyszerű kísé­retében. tálynak - nem csak a nagycsaládosoknak - ingyenes belépőt bizto­sítottak a jelentkezés sorrendjében. Az énekesnő, miután színpadra lépett, nagy örömmel köszöntötte a , zsúfolásig megtelt né-

Next

/
Thumbnails
Contents