Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-04-24 / 7. szám
Sport 16 2008 perc az olimpiáért a Sugár suliban „A kijutás az olimpiára már önmagában hatalmas élmény" ts. Horváth Tibor A Szabadság Sugárút Általános Iskola egyhetes rendezvénysorozatot tartott 2008 perc az olimpiáért címmel április 14- 18. között. Az olimpiai lángot Riz Levente polgármester gyújtotta meg. Április 14-én Kovács István ökölvívó, Atlanta aranyérmese volt a vendég, aki tizennégy évesen kezdett versenyszerűen bokszolni. Nyolc évvel később már a barcelonai ötkarikás játékokon öklözött és a bronzéremig jutott. Koko szerint az olimpia az emberiség legcsodálatosabb találmánya. Nem érezte úgy, hogy bármiről is le kellett volna mondania, csak köszönettel tartozik a sportnak. A közgazdász diplomás sportoló a boksztól a mai napig nem szakadt el, műsort vezet a Sportklubon, és beszélgetős műsora megy „Esti mese" címmel a Lánchíd Rádióban. Másnap Magyar Zoltán látogatott el az iskolába. A „Magyar vándor" feltalálója kilencévesen kezdett tornázni. A világversenyekre 7-8 órás napi edzéssel készült. A haránthelyzeti vándorlás, ami a Magyar vándor lényege, óriási erőfeszítést igényelt, mert az akkori szeren hatalmasat kellett lengeni, hogy be ne verje az ember a lábát a kápába. Kétszeres olimpiai, háromszoros világ- és Európa-bajnokunk szívében is külön helyet foglal el az olimpia. Az 1976-os montreali o- limpiai arany megválvábbtanulást, hiszen az élsportot nem lehet sokáig űzni. Kovács Antal saját szakdolgozatát egy edzőtáborban írta meg... A negyedik napon a labdarúgásé volt a főszerep. Április 17-én kora délután élő legendák érkeztek a Sugár suli tornatermébe: Fenyvesi Máté, Kű Lajos és Varga Zoltán. Kű Lajos el volt ragadtatva a 2008 perc megszervezésétől. Hangsúlyozta, hogy az ő gyermekkorában még mindenki imádta a focit, élete két legfontosabb színtere a templom és a grund volt. Kű Lajos nevéhez fűződik a Kárpát-medencei Összmagyar Az olimpiai lángot Riz Levente polgármester gyújtotta meg toztatta az életét. A lólengés koronázatlan királya az aranyérmek rejtelmébe is beavatta a közönséget: minden érem ezüstből készül, az aranyérmen arany- a bronzérmen bronzfújás van. Kétszeres olimpiai bajnokunk állatorvosként dolgozott húsz éven át. Jelenleg a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke és marketingvezetője. Április 16-án Kovács Antal olimpiai bajnok és Hadfi Dániel Európa- bajnok cselgáncsozó volt a vendég. Barcelona bajnoka tízévesen kezdett dzsúdózni és kétszer ennyi volt, amikor kijutott az 1992-es olimpiára. Az itteni diadal hitet és tartást adott neki a hétköznapokban. „Szerencse is kellett a sikerhez, hiszen Hajtás Bertalannak ugyanez nem adatott meg, holott ő legalább annyira megérdemelte volna." A magyar cselgáncs 10. Európa-bajnoki címét begyűjtő Hadfi Dániel szerint is óriási lemondással jár az ilyen szintű sportolás. 26 éves élsportolónk is fontosnak tartja a toA rendezvénysorozat végén lufikat eregettek Bajnokság útnak indítása. „így legalább nekünk sportolóknak sikerült egyesíteni Szent István országát. Mi nem csupán futballistákat nevelünk, hanem patriótákat, nemzetféltő embereket." - tette hozzá. A legnagyobb élménye magyar válogatottként a románok elleni meccs volt Bukarestben 1972-ben, ahol 62 ezer hazai szurkoló várta, hogy végre legyőzzék a magyar válogatottat. Sosem felejti el, amikor egy erdélyi küldöttség lépett be az öltözőjükbe a mérkőzés előtt, és lelkűkre kötötte, hogy ne kapjanak ki, máskülönben nem lesz maradásuk az ottani magyaroknak. Az eredmény: megvertük a románokat. Miután Kű 1974- ben elhagyta az országot. A Népszabadság azt hazudta 1978-ban, hogy börtönben ül, de hamar kiderült az igazság, ugyanis abban az évben az FC Bruges BEK-döntőt játszott a Liverpool ellen, amelyben Kű is játszott. Kű szerint három dolog nélkülözhetetlen egy jó játékosnál: alázat, lelkesedés és a játék szeretete. Varga Zoltán tragikusnak látta a magyar foci jelenét. „A világ elfutott mellettünk és nem csak a labdarúgásban. Elpuhult a magyar társadalom, hiányzik a győzni akarás az emberekből." A legfontosabb útravaló a gyerekek számára, hogy legyen életcéljuk, a sportban pedig a győzelemre és a továbbjutásra kell összpontosítani. A Ferencváros hajdani labdarúgója szerint „Magyarországon harminc éve nosztalgiázunk csak a fociról." Fenyvesi Máté olimpiai bajnok labdarúgónk legemlékezetesebb emlékeként a WK megnyerését őrzi a Ferencváros játékosaként a Juventus ellen 1965-ben, amikor is az ő fejese döntött Torinóban. Mottója a következő volt: „Akarni kell, és akkor az Isten is megsegít." Az ötnapos sportünnepet április 18-án Schmitt Pál látogatása zárta le, aki megígérte, hogy messzire viszi ennek a fantasztikus rákoscsabai kezdeményezésnek a hírét az országban.
