Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)

2008-03-27 / 5. szám

Március 1 5. Koszorúzási ünnepségek március 15-én „A XIX. század szabadsághősei szolgálni szerettek volna, és nem uralkodni" ts. Horváth Tibor A z 1848-49-es for­radalom és sza­badságharc a modern parlamentáris Magyar- ország megszületésé­nek napja. Március 15- e jelkép: az elvesztett szabadság visszaszer­zésének, a kivívott sza­badság megőrzésének, a magyar nemzet egy­ségének, a haza és a ha­ladás melletti egyidejű elkötelezettségének a szimbóluma. A Hónvédsíroknál megtartott ünnepségen megjelent Alexa György (MSZP) és Pesti Imre (Fi­desz) országgyűlési képviselők, Riz Levente polgármester, valamint az önkormányzat tiszt­ségviselői és képviselői. Az ünnepi beszédet a rendezvény díszvendé­ge, Tőkéczki László törté­nész, egyetemi docens tartotta. „1848-49 fon­tosságát az adja, hogy az, ami a mai Magyar- országon történik, sok A Honvédsíroknál emlékezett Rákosmente a szabadságharc 160. évfordulójára szempontból megvilá- gítódik az akkori hősök életében. 160 évvel ez­előtt a szabadságharc magyar résztvevői nem anyagi javakért küzdöt­tek. Erkölcsi alapokon akarták megváltoztatni a világot. Olyan embe­rek kívántak közterhe­ket viselni, akiknek ko­rábban csak előjogaik voltak. Ennek a generá­ciónak a tagjai és utóda­ik a hatalmat, közszol­Az ünnep eló'tt lévő' estén, március 14-én Rákoscsabán úgy tűnt, mindenki részese akar lenni, a szűnni nem akaró eső ellenére az 1848^49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezésnek. A Rákoscsabai Polgári Kör tagjai, valamint a Szabadság Sugárúti Általános Iskola diákjai és nevelői színvonalas, ünnepi műsort állították össze, a Kossuth-szobornál beszédet mondott Horváth Tamás alpolgármester, majd koszorút helyeztek el a megjelent szervezetek képviselői. gálatnak felfogván, nem meggazdagodásra használták. 1896-ban hazánkban létrehozták a magyar tanárképzés központját, az Eötvös József Kollégiumot a következő jelszóval: A szellem szabadon szol­gál. Ez is hűen mutatja, hogy a XIX. század sza­badsághősei szolgálni szerettek volna, és nem uralkodni. 160 évvel ezelőtt Magyarorsz;ág bebizonyította azt, hogy a szellem szintjén Európa vagyunk. Elő­deink felismerték azt, hogy a közösség szol­gálata mindenki szá­mára kötelezettséget je­lent." A történész hangsúlyozta, 1848-49 nagy érdeme, hogy ak­kor hozta el számunkra a nemzeti öntudatot, amikor már felbomló­ban volt a régi, hagyo­mánytisztelő világ. „Ez a forradalmunk azért tud eleven maradni, mert a máról szól, min­dig van üzenete az utó­korhoz. Olyan világban képtelenség együtt élni, ahol nincs közös emlé­kezet, nincs értékrend, ahol az együttélési köte­lezettségek megder­mednek, ahol a másik sorsa nem érdekel min­ket. Emlékezet nélkül olyan az ember, mint a fa gyökér nélkül. Az ilyen embert borzasztó elődei voltak." Az ün­nepi beszéd után koszo­rút helyezett el az ön- kormányzat nevében Riz Levente polgármes­ter, Dombóvári Csaba, Fohsz Tivadar és Horváth Tamás alpolgármeste­rek. Őket követte Alexa György és Pesti Imre, országgyűlési képvise­lők és Tőkéczki László. A koszorúzást a kerüle­ti kisebbségek, a politi­kai pártok és a civil szervezetek képviselői folytatták. Az ünnepi műsor a Dózsa Műve­lődési Házban folytató­dott, ahol a kiváló zené­szekből álló Misztrál együttes adott felejthe­tetlen koncertet. Az A Rákosligeti Polgári Kör március 14-én a Hősök terén, a nemzeti lobogónál tartotta az 1848/1849. évi forradalom és szabadságharc 160. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezést. Ünnepi beszédet mondott Mátéfy Anna, a XVII. kerületért Egyesület elnöke, majd az emlékezés virá­gait és koszorúit Riz Levente polgármester, Alexa György országgyűlési képviselő, Dombóvári Csaba, Fohsz Tivadar, Horváth Tamás alpolgármesterek, valamint a megjelent szervezetek képviselői és Rákosliget polgárai helyezték el. könnyű manipulálni és becsapni." Tőkéczki László a következő so­rokkal zárta ünnepi gondolatait: „Jegyezzük meg á 160 évvel ezelőtti evidenciát! Ma már nem evidencia a szabá­lyok betartása, a szoli­daritás, mert az önér­dek lett a legfontosabb. 1848-49-ben pedig az volt, és boldog lehet az a nép, amelynek ilyen 1997-ben alakult zene­kar hazai és külföldi költők verseit zenésíti meg sajátos és egyéni hangon. Dalaikban öt­vöződik a történelem, a hagyomány és a külön­leges, gyökereiben ma­gyar és modem dallam­világ. Zenei munkássá­gukért 2006-ban Bartók Béla-díjat, 2008-ban pe­dig Balassi Bálint-em- lékérmet kaptak.

Next

/
Thumbnails
Contents