Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-03-27 / 5. szám
Március 1 5. Koszorúzási ünnepségek március 15-én „A XIX. század szabadsághősei szolgálni szerettek volna, és nem uralkodni" ts. Horváth Tibor A z 1848-49-es forradalom és szabadságharc a modern parlamentáris Magyar- ország megszületésének napja. Március 15- e jelkép: az elvesztett szabadság visszaszerzésének, a kivívott szabadság megőrzésének, a magyar nemzet egységének, a haza és a haladás melletti egyidejű elkötelezettségének a szimbóluma. A Hónvédsíroknál megtartott ünnepségen megjelent Alexa György (MSZP) és Pesti Imre (Fidesz) országgyűlési képviselők, Riz Levente polgármester, valamint az önkormányzat tisztségviselői és képviselői. Az ünnepi beszédet a rendezvény díszvendége, Tőkéczki László történész, egyetemi docens tartotta. „1848-49 fontosságát az adja, hogy az, ami a mai Magyar- országon történik, sok A Honvédsíroknál emlékezett Rákosmente a szabadságharc 160. évfordulójára szempontból megvilá- gítódik az akkori hősök életében. 160 évvel ezelőtt a szabadságharc magyar résztvevői nem anyagi javakért küzdöttek. Erkölcsi alapokon akarták megváltoztatni a világot. Olyan emberek kívántak közterheket viselni, akiknek korábban csak előjogaik voltak. Ennek a generációnak a tagjai és utódaik a hatalmat, közszolAz ünnep eló'tt lévő' estén, március 14-én Rákoscsabán úgy tűnt, mindenki részese akar lenni, a szűnni nem akaró eső ellenére az 1848^49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezésnek. A Rákoscsabai Polgári Kör tagjai, valamint a Szabadság Sugárúti Általános Iskola diákjai és nevelői színvonalas, ünnepi műsort állították össze, a Kossuth-szobornál beszédet mondott Horváth Tamás alpolgármester, majd koszorút helyeztek el a megjelent szervezetek képviselői. gálatnak felfogván, nem meggazdagodásra használták. 1896-ban hazánkban létrehozták a magyar tanárképzés központját, az Eötvös József Kollégiumot a következő jelszóval: A szellem szabadon szolgál. Ez is hűen mutatja, hogy a XIX. század szabadsághősei szolgálni szerettek volna, és nem uralkodni. 160 évvel ezelőtt Magyarorsz;ág bebizonyította azt, hogy a szellem szintjén Európa vagyunk. Elődeink felismerték azt, hogy a közösség szolgálata mindenki számára kötelezettséget jelent." A történész hangsúlyozta, 1848-49 nagy érdeme, hogy akkor hozta el számunkra a nemzeti öntudatot, amikor már felbomlóban volt a régi, hagyománytisztelő világ. „Ez a forradalmunk azért tud eleven maradni, mert a máról szól, mindig van üzenete az utókorhoz. Olyan világban képtelenség együtt élni, ahol nincs közös emlékezet, nincs értékrend, ahol az együttélési kötelezettségek megdermednek, ahol a másik sorsa nem érdekel minket. Emlékezet nélkül olyan az ember, mint a fa gyökér nélkül. Az ilyen embert borzasztó elődei voltak." Az ünnepi beszéd után koszorút helyezett el az ön- kormányzat nevében Riz Levente polgármester, Dombóvári Csaba, Fohsz Tivadar és Horváth Tamás alpolgármesterek. Őket követte Alexa György és Pesti Imre, országgyűlési képviselők és Tőkéczki László. A koszorúzást a kerületi kisebbségek, a politikai pártok és a civil szervezetek képviselői folytatták. Az ünnepi műsor a Dózsa Művelődési Házban folytatódott, ahol a kiváló zenészekből álló Misztrál együttes adott felejthetetlen koncertet. Az A Rákosligeti Polgári Kör március 14-én a Hősök terén, a nemzeti lobogónál tartotta az 1848/1849. évi forradalom és szabadságharc 160. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezést. Ünnepi beszédet mondott Mátéfy Anna, a XVII. kerületért Egyesület elnöke, majd az emlékezés virágait és koszorúit Riz Levente polgármester, Alexa György országgyűlési képviselő, Dombóvári Csaba, Fohsz Tivadar, Horváth Tamás alpolgármesterek, valamint a megjelent szervezetek képviselői és Rákosliget polgárai helyezték el. könnyű manipulálni és becsapni." Tőkéczki László a következő sorokkal zárta ünnepi gondolatait: „Jegyezzük meg á 160 évvel ezelőtti evidenciát! Ma már nem evidencia a szabályok betartása, a szolidaritás, mert az önérdek lett a legfontosabb. 1848-49-ben pedig az volt, és boldog lehet az a nép, amelynek ilyen 1997-ben alakult zenekar hazai és külföldi költők verseit zenésíti meg sajátos és egyéni hangon. Dalaikban ötvöződik a történelem, a hagyomány és a különleges, gyökereiben magyar és modem dallamvilág. Zenei munkásságukért 2006-ban Bartók Béla-díjat, 2008-ban pedig Balassi Bálint-em- lékérmet kaptak.
