Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-10-25 / 17. szám
1956 „Tiszta voltál és szabad, nem adtad egykönnyen magad” is. Horváth Tibor 1956 világesemény volt. Ami 51 évvel ezelőtt hazánkban és hazánkkal történt, arról a világon mindenhol tudomást szereztek. A Magyarországról kialakult XX. századi képet 1956 hatalmas mértékben formálta. Az elmúlt század egyetlen magyar vonatkozású világtörténelmi eseménye 1956. Magyarország és a világ A forradalom előtt Magyarország imázsa Nyugaton nem volt túlságosan kedvező. A háború után a külföldiek szemében a magyarok Hitler szövetségesei voltak, majd a szovjet megszállást követően, a kommunista rendszer felépítésében is lelkesen segédkeztek. Mindezt azonban 1956 csodálatos forradalma megváltoztatta, amelyhez nem tapadt a gyanúja sem annak a nacionalizmusnak, amellyel a magyarokat korábban - mindig eltúlozva - vádolták. Az '56-ot követő kádári megtorlás nagy nemzetközi felháborodást keltett. Nyugaton ez a tizenhárom nap kiemelte Magyarországot a szürke szocialista blokkból. Az „ötvenhatos vízió” Az október 23-a környékén megfogalmazott követelések egyértelműen fogalmazták meg, mit akar társadalmunk. Mindenekelőtt a Rákosi-rendszer lebontását, az ország függetlenségét, nemzeti tradícióinak ápolását, a demokratikus szabadság- jogok tiszteletben tartását és többpártrendszert. 1956 minden bizonynyal az utolsó „romantikus" forradalom volt, hevületében, heroizmu- sában, retorikájában, i- dealizmusában és tisztaságában. Rövid lefolyása megóvta a forradalmárokat a széthúzástól. 1956 októberében „jókais hősök" léptek a történelem színpadára: a Nép, az Utca Gyermeke, a Miniszter- elnök és a Bíboros feszült neki a Gonosznak. Olyan szereplők ők, akik másutt rég távoztak a köztudatból, de nálunk újra megmutatták csodálatos arcukat, szemben az ellenség förtelmes ábrázatával. 1956 Rákosmentén Elsőként - a kerületi osztály vezetőjének vallomása szerint - a felkelők nyitottak tüzet a XVII. kerületben is. Október 23-án este egy 40- 50 fős csoport fegyvert és a vörös csillag levételét követelte a kerületi osztály épületénél. Amikor Guba László rendőr ezredes kiment a csoporthoz, egy fő rálőtt. A rendőrök tüzet nyitottak, melynek következtében a fegyverét használó személy meghalt. A csoport távozását követően, újabb támadástól tartva a kerületi osztály állománya a szolgálati helyét elhagyta. A tüntetők által elfoglalt kerületi rendőr- kapitányság épületét október 27-én a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia 50 hallgatója visz- szafoglalta. A rendőrök egy része október 27-én civil ruhában visszament, és a fegyvert a lőszerrel együtt a pártbizottság épületébe szállította, ahol később a Kiegészítő Parancsoksággal együttműködve „megbízható" tartalékos tisztekből nemzetőrséget szerveztek. A kerületi Nemzeti Bizottság kezdeményezésére október 29-e után szervezték meg a kerületi nemzetőrséget, ekkor a rendőrséget is lefegyverezték. A kerületi rendőrkapitányság épületében elhelyezett parancsnokság élére Hegedűs Mihály honvédőrmester került. Október 30-án a nemzetőrség megszállta a kapitányság épületét. A Nemzeti Bizottság a kapitányság tevékenységét felfüggesztette, a fegyvereik átadása után a rendőrök elhagyták az épületet. A kerületi nemzetőrség hat alegységből állt. ■ Rákosliget: 35 fő, parancsnok Szendrő Károly ■ Rákoskeresztúr: 55 fő, par. Semsei Ede Rákoshegy: 60 fő, par. Koppány Ottó Rákoscsaba: 70 fő, par. Szomor Béla Rákoscsaba-Wangel telep: 35 fő, par. András Károly ■ Rákoskert: 25 fő, par. Talián Pál A csoportok a fegyvereket a kerületi nemzetőr parancsnokságtól, illetve a cinkotai tüzér és a nagytarcsai műszaki laktanyákból kapták. Fegyverekhez jutottak még a rákoscsabai tüzérállásokból, a mozgó honvédségi alakulatoktól és a szökött katonáktól is. A csoportok élelmezését az Egyesült Vegyiművek konyhája biztosította. A nemzetőr alegységek feladata volt a középületek biztosítása, járőrszolgálat teljesítése, a szovjet csapatok mozgásának felderítése, illetve kisebb szovjet alegységek megtámadása, lefegyverzése. Kerületünkben 300 nemzetőr igazolványt osztottak ki. November 4-e után a nemzetőrök Rákoscsabán csaptak össze a szovjet csapatokkal. Ezen a helyen egy tiszt és három szovjet katona halt meg. November 17- én Rákoscsaba állomás előtt a síneket felszedték és egy vonat kisiklott. Forrás: Dr. Horváth Miklós, Tulipán Éva: In memóriám 1956 (Zrínyi kiadó Bp. 2006) Köszönettel tartozunk prof. Horváth Miklós hadtörténésznek a segítőkészségéért. Sztálin szobra a Blaha Lujza téren Az 1956-os forradalom és szabadságharc \j
