Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)

2007-11-22 / 19. szám

tünkben ez a feladat, or­szágos összehasonlítás­ban is mintaszerűen lett megoldva. Minden in­tézményben ott vannak a megfelelő végzettség­gel rendelkező szakem­berek, fejlesztőpedagó­gusok, és ma már az in­tézményben kint lévő is­kolapszichológusok is segítik ezt a munkát. A téma fontosságának megfelelően, ezt sem le­hetett gyorsan megbe­szélni. Tekintettel arra, hogy az Oktatási Bizott­ság tagjainak másnap vissza kellett utazniuk, így a téma megbeszélé­sét nem lehetett addig le­zárni, amíg a megfelelő javaslat meg nem szüle­tett. A megbeszélés hiva­talosan, este 11 órakor ért véget, de még hajna­lig folytatódtak a viták. A megállapodás értel­mében az igazgatók nyi­latkozatot tettek: minden iskola a jövőben fogad ta­nulási problémás, vala­mint sajátos nevelési igé­nyű tanulót, ennek kerü­leti elosztását az önkor­mányzat fogja koordinál­ni. Ezért, az igazgatók ar­ról nyilatkoztak, hogy milyen problémás esete­ket tud az intézményük elvállalni. Most már az önkormányzaton múlik a végrehajtás szabályo­zása és elrendelése, a le­hetőségek megteremtése. Pedagógiai programok Másnap újabb témával folytatódott a megbeszé­lés. A törvényváltozások következtében az isko­lák december 31-ig mó­dosítják pedagógiai programjukat. A prog­ram módosítására a kompetenciaalapú és a „nem szakrendszerű" oktatás bevezetése miatt lesz szükség. Ez utóbbi esetében az alapos előké­szítés hiányáról, és a be­vezetés folyamán felme­rülő és megoldandó problémákról Jurecz Emil, a kompetenciaala­pú oktatás szakmai és Minden kérdést részletesen megbeszéltek érdekében. További nagy gondot jelent a kompetenciaalapú okta­tás bevezetésében az esz­közrendszer hiánya. Rö­viden megfogalmazva egy új pedagógiai kultú­rát kell kialakítani, amelynek szükségessé­gét érezzük, de a megfe­lelő feltételek még mesz- sze nem adottak. Tanárok és diákok elismerése törvényi előírásairól Berecz Árpádné tartott előadást. Hogy ezek mennyire kardinális kér­dések azt az is igazolja, hogy a IX. Országos Szakértői Konferencia ál­talános iskolai szekciójá­nak vezetője Bella Tibor is e két témát választotta megtárgyalásra, és kérte fel Jurecz Emil szakértőt, vitaindító előadásra. Valós indokok Összegzésként megálla­pítható, hogy az 5-6. osz­tályos nem szakrendsze­rű oktatás bevezetésének indokai valósak. Sajnos, a gyermekek egy jelen­tős része 15-16 éves korá­ra elfelejt értőn olvasni és logikusan gondolkodni. A tanulók alacsony szin­tű szövegértéséért azon­ban nem csak a helytelen pedagógiai gyakorlat a felelős, mert ez függ az olvasási szokások átala­kulásától, a családi min­táktól, a média hatásától, a tanulók között kiala­kult értékítélettől, stb. Ez a probléma igen mély gyökerű, s az okok, a je­lentős, társadalomszintű értékszemlélet-változás- ban keresendők. A kör­nyezeti tényezők negatív hatása miatt azonban ne­künk, pedagógusoknak kell módszereinkben változtatni, és a válaszo­kat megtalálni e súlyos problémákra. A pedagó­giai munkában a válto­zás lényege, hogy az is­meretátadás és a képes­ségfejlesztés helyes ará­nyát találjuk meg. A probléma megértéséhez tudni kell, hogy nem csak Magyarország küzd a közoktatás válsá­gával, mert ez világmé­retű jelenség. Látni kell azonban azt, hogy ha az általános iskolák e fel­adatot előkészítetlen és állandóan módosuló ér­telmezés mellett kell, hogy bevezessék, az el­képzelés eredményessé­ge minden esetre meg­kérdőjelezhető lesz. Pél­da rá a „nem szakrend­szerű" oktatáshoz elren­delt 120 órás továbbkép­zés. A törvény értelmé­ben ezeket az órákat fel­sős tanár csak akkor tart­hatja meg 5-6. osztály­ban, ha ehhez elvégez egy 120 órás tanfolya­mot. E tanfolyamok olyan tananyagot tartal­maznak, amelyek jelen­tős részéből a pedagógu­sok már vizsgáztak, s ke­vés a konkrét módszer­tan, amely szükséges lenne. így csak azt érték el, hogy országos szin­ten, a felsős tanárok úgy érzik, hogy diplomájuk leértékelődött. A beveze­tésben óriási gond lesz a „nem szakrendszerű" tanítási időkeret nehe­zen értelmezhető beépí­tése, a 120 órás képzések tartalma, a kompetencia­mérések értékelése, fel- használása. E témakör­ben még számos további kérdéssel, sokat kell fog­lalkoznunk. A kompetenciaalapú oktatás esetében sem könnyebb a helyzet. En­nek bevezetése az intéz­ményekben a pedagógu­sok megnyerése nélkül nehezen fog végbe men­ni, de az is világossá vált, hogy a tanárok részéről komoly attitűdváltás szükséges. Lényeges fel­adata lesz minden intéz­ménynek a változások jó kezelése, ehhez célszerű lesz az intézmény irányí­tóinak a vezetés munká­ját összehangolni, és ko­moly stratégiai tervet ki­dolgozni a megvalósítás A továbbiakban beszél­tünk még a tehetséggon­dozásról, és az abban ki­váló eredményt elért pe­dagógusok és tanulók el­ismeréséről (budapesti vonatkozásban egyedül­álló, hogy kerületünkben az önkormányzat nem­csak erkölcsileg hanem anyagilag is elismeri munkájukat), továbbá az intézményekben kötele­zően bevezetendő köz­ponti elektronikus admi­nisztrációs rendszerről (az adatokat milyen üte­mezéssel, ki vigye be a rendszerbe, és hogyan működtessük). Ismét megállapítható, hogy sok és jó munkát végeztek a kerület okta­tási vezetői. Nagyon eredményes volt ez a konferencia és sok tanul­sággal zárult. Igazi eré­nye az volt, hogy együtt tudtak dolgozni a kü­lönböző szinten lévő ok­tatásirányítók, a fenntar­tó, az oktatási csoport vezetője és az intéz­ményvezetők. (A szerzők iskolaigazgatók) Bella Tibor ismerteti az összefoglalót az országos konferencián

Next

/
Thumbnails
Contents