Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-11-22 / 19. szám
tünkben ez a feladat, országos összehasonlításban is mintaszerűen lett megoldva. Minden intézményben ott vannak a megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek, fejlesztőpedagógusok, és ma már az intézményben kint lévő iskolapszichológusok is segítik ezt a munkát. A téma fontosságának megfelelően, ezt sem lehetett gyorsan megbeszélni. Tekintettel arra, hogy az Oktatási Bizottság tagjainak másnap vissza kellett utazniuk, így a téma megbeszélését nem lehetett addig lezárni, amíg a megfelelő javaslat meg nem született. A megbeszélés hivatalosan, este 11 órakor ért véget, de még hajnalig folytatódtak a viták. A megállapodás értelmében az igazgatók nyilatkozatot tettek: minden iskola a jövőben fogad tanulási problémás, valamint sajátos nevelési igényű tanulót, ennek kerületi elosztását az önkormányzat fogja koordinálni. Ezért, az igazgatók arról nyilatkoztak, hogy milyen problémás eseteket tud az intézményük elvállalni. Most már az önkormányzaton múlik a végrehajtás szabályozása és elrendelése, a lehetőségek megteremtése. Pedagógiai programok Másnap újabb témával folytatódott a megbeszélés. A törvényváltozások következtében az iskolák december 31-ig módosítják pedagógiai programjukat. A program módosítására a kompetenciaalapú és a „nem szakrendszerű" oktatás bevezetése miatt lesz szükség. Ez utóbbi esetében az alapos előkészítés hiányáról, és a bevezetés folyamán felmerülő és megoldandó problémákról Jurecz Emil, a kompetenciaalapú oktatás szakmai és Minden kérdést részletesen megbeszéltek érdekében. További nagy gondot jelent a kompetenciaalapú oktatás bevezetésében az eszközrendszer hiánya. Röviden megfogalmazva egy új pedagógiai kultúrát kell kialakítani, amelynek szükségességét érezzük, de a megfelelő feltételek még mesz- sze nem adottak. Tanárok és diákok elismerése törvényi előírásairól Berecz Árpádné tartott előadást. Hogy ezek mennyire kardinális kérdések azt az is igazolja, hogy a IX. Országos Szakértői Konferencia általános iskolai szekciójának vezetője Bella Tibor is e két témát választotta megtárgyalásra, és kérte fel Jurecz Emil szakértőt, vitaindító előadásra. Valós indokok Összegzésként megállapítható, hogy az 5-6. osztályos nem szakrendszerű oktatás bevezetésének indokai valósak. Sajnos, a gyermekek egy jelentős része 15-16 éves korára elfelejt értőn olvasni és logikusan gondolkodni. A tanulók alacsony szintű szövegértéséért azonban nem csak a helytelen pedagógiai gyakorlat a felelős, mert ez függ az olvasási szokások átalakulásától, a családi mintáktól, a média hatásától, a tanulók között kialakult értékítélettől, stb. Ez a probléma igen mély gyökerű, s az okok, a jelentős, társadalomszintű értékszemlélet-változás- ban keresendők. A környezeti tényezők negatív hatása miatt azonban nekünk, pedagógusoknak kell módszereinkben változtatni, és a válaszokat megtalálni e súlyos problémákra. A pedagógiai munkában a változás lényege, hogy az ismeretátadás és a képességfejlesztés helyes arányát találjuk meg. A probléma megértéséhez tudni kell, hogy nem csak Magyarország küzd a közoktatás válságával, mert ez világméretű jelenség. Látni kell azonban azt, hogy ha az általános iskolák e feladatot előkészítetlen és állandóan módosuló értelmezés mellett kell, hogy bevezessék, az elképzelés eredményessége minden esetre megkérdőjelezhető lesz. Példa rá a „nem szakrendszerű" oktatáshoz elrendelt 120 órás továbbképzés. A törvény értelmében ezeket az órákat felsős tanár csak akkor tarthatja meg 5-6. osztályban, ha ehhez elvégez egy 120 órás tanfolyamot. E tanfolyamok olyan tananyagot tartalmaznak, amelyek jelentős részéből a pedagógusok már vizsgáztak, s kevés a konkrét módszertan, amely szükséges lenne. így csak azt érték el, hogy országos szinten, a felsős tanárok úgy érzik, hogy diplomájuk leértékelődött. A bevezetésben óriási gond lesz a „nem szakrendszerű" tanítási időkeret nehezen értelmezhető beépítése, a 120 órás képzések tartalma, a kompetenciamérések értékelése, fel- használása. E témakörben még számos további kérdéssel, sokat kell foglalkoznunk. A kompetenciaalapú oktatás esetében sem könnyebb a helyzet. Ennek bevezetése az intézményekben a pedagógusok megnyerése nélkül nehezen fog végbe menni, de az is világossá vált, hogy a tanárok részéről komoly attitűdváltás szükséges. Lényeges feladata lesz minden intézménynek a változások jó kezelése, ehhez célszerű lesz az intézmény irányítóinak a vezetés munkáját összehangolni, és komoly stratégiai tervet kidolgozni a megvalósítás A továbbiakban beszéltünk még a tehetséggondozásról, és az abban kiváló eredményt elért pedagógusok és tanulók elismeréséről (budapesti vonatkozásban egyedülálló, hogy kerületünkben az önkormányzat nemcsak erkölcsileg hanem anyagilag is elismeri munkájukat), továbbá az intézményekben kötelezően bevezetendő központi elektronikus adminisztrációs rendszerről (az adatokat milyen ütemezéssel, ki vigye be a rendszerbe, és hogyan működtessük). Ismét megállapítható, hogy sok és jó munkát végeztek a kerület oktatási vezetői. Nagyon eredményes volt ez a konferencia és sok tanulsággal zárult. Igazi erénye az volt, hogy együtt tudtak dolgozni a különböző szinten lévő oktatásirányítók, a fenntartó, az oktatási csoport vezetője és az intézményvezetők. (A szerzők iskolaigazgatók) Bella Tibor ismerteti az összefoglalót az országos konferencián
