Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-09-27 / 15. szám
Helytörténet 2007. SZEPTEMBER 27. ____ 3 5 Gráf Vigyázó Sándor öröksége A család minden vagyonát az Akadémiára hagyta •■mm nak a gazdasági kifejtett szorgalmáért régi nemesi előneve megtartása mellett magyar grófi címet, valamint örökös főrendházi tagságot adományozott. Gróf Vigyázó Sándor 1864-ben találkozott az akkor még férjnél levő, sokat betegeskedő aszódi báró Podmaniczky Zsuzsannával. Kapcsolatuk a gyakori levélváltás mellett elmélyült, 1864-ben eljegyezték egymást, majd Podmaniczky Zsuzsanna válása után a két család egyesült, 1873-ban létrejött a Vigyázó-Pod- maniczky házasság. Podmaniczky Zsuzsanna három gyermekkel ajándékozta meg férjét - egy leánynyal és két fiúval. Vigyázó Jozefa Antónia (1868-1912) még a házasságkötés előtt született, származását 1881-ben törvényesítették. 1874-ben született Vigyázó Ferenc, majd 1875-ben ifj. Vigyázó Sándor. A kisebbik fiú 1894-ben vakbél gyulladásban meghalt. Vigyázó Ferenc, mint a grófi család utolsó férfi tagja sohasem nősült meg. A családi birtokok ügyeit intézte. Érzékeny idegrendsze-. rű volt, a rengeteg munka kikészítette, s kedélybetegségben szenvedett. Az életét beárnyékoló tragédiák miatt vagyona és élete teher volt számára. 1912-ben meghalt nővére, 1921-ben édesapja, 1923-ban pedig édesanyja, s teljesen egyedül maradt. 1919- ben a vöröskatonák elhurcolták és börtönbe zárták. Ezek a sorscsapások végképp aláásták egyébként is gyenge egészségét. 1926-ban édesanyja első házasságából származó féltestvérei, valamint nővérének férje is pert indított ellene, mivel vagyonát korábban megírt végrendeletében - édesapja kívánalma szerint - a Magyar Tudományos Akadémiára kívánta hagyni: Vigyázó Sándor végrendelete 1919-ből: „...ha fiam va- gyonomról nem rendelkeznék és törvényes leszármazó hátrahagyása nélkül halna el: rendelem, hogy összes vagyonom ... a Magyar Tudományos Akadémiára szálljon. (...) Még annak a kornak vagyok szülöttje, melyben Széchenyi István és munkatársai lerakták a mai Magyarország alapjait. Rendíthetetlen meggyőződésem, hogy az európai színvonalon álló s emellett minden ízében magyar kultúra Magyarország és a magyar nemzet fennmaradásának legbiztosabb záloga. Ez okból a fenti eshetőségre egész vagyonomat a magyar nemzeti kultúra szolgálatába kívánom állítani, mely célt első magyar tudományos intézetünk útján vélem leginkább elérhetőnek..." 1928-ban öngyilkos lett, s vele együtt a grófi család férfiágon kihalt. Vigyázó Ferenc kb. 20 millió pengős vagyonát a végrendelete szerint az Akadémia kapta meg. A Magyar Tudományos Akadémia 25 ezer hold földet, négy kastélyt, két budapesti bérházat, egymillió pengő készpénzt és másfél millió pengő értékpapírt kapott. Ezek mellett több százezer pengőnyi ékszer, műkincs, muzeális bútor és egy 17 ezer kötetes könyvtár is az intézményé lett. Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének megalapítását gróf Vigyázó Sándor végrendelete tette lehetővé, aki 1919-ben a Magyar Tudományos Akadémiára hagyományozta Vácrátéton lévő ingatlanát, amely egy kastélyból, gazdasági épületekből és egy húszhektáros parkból állt 'S. Munkatársunktól A Vigyázó család Veszprémből származott, nevük korábban Wächter volt. Egyik ősük, Wächter Gergely 16671-ben kapta meg a nemesi címet. Családjuk az évek során jól boldogult, gazdálkodással, kölcsöríügyle- tekkel, serfőzéssel, jelzálogok lekötésével és kiváló házasságaikkal jelentősen növelték földbirtokaikat és vagyonukat. Birtokaik növekedésével a politikai pályán is előre léptek, főszolgabírói, táblabírói, királyi udvarnoki címet is betöltötték a család tagjai. Nevüket Wächter Pál (1716-1803) magyarosította Vigyázóra. A család egyik legmegbecsültebb tagja Vigyázó Sándor (1825-1921) lett, aki 1885-ben királyi ka- marási rangot, majd tíz Az MTA korabeli képe év múlva, 1895. június 25-én Bécsben a legmagasabb kitüntetést kapta meg I. Ferenc József osztrák császár és magyar királytól. Az uralkodó bojár Vigyázó Sándornak, valamint feleségétől, aszódi báró Podmaniczky Zsuzsannától származó Ferenc fiának és Jozefa lányá
