Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-09-27 / 15. szám
Kultúra 2007. SZEPTEMBER 27. 15 Fényképek a világ tetejéről Erőss Zsolt hegymászó fotóiból nyűik kiállítás október 5-én Rákoscsabán 'Js.Szabó Anikó E rőss Zsolt hegymászó 2007-es expedíciójáról, és az október 5- én nyíló fotókiállításáról tartottak sajtótájékoztatót a Rákoscsabái Közösségi Házban szeptember 20-án. Az 1968-as, Csíkszeredái születésű sportoló '81-ben ismerkedett meg a sziklamászással, és az elmúlt két évtizedben számos nagyszerű eredményt és sikeres expedíciót tud maga mögött. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2002 legjobb magyar sportolói díját, Miniszteri Elismerő Oklevelet a 2006-ban elért sportteljesítményéért, valamint számos emléklapot és díszoklevelet. A sajtótájékoztatón Pájer Ildikó igazgató elmondta: a kiállításon az expedíciók során készült harminc kép mellett öt panorámafotót is láthat majd a közönség. A tárlatmegnyitót egy másik fotós-hegymászó, Szendrő Szabolcs tartja majd. Műsor helyett pedig Erőss Zsolt élménybeszámoló előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A sajtótájékoztatón kötetlen beszélgetés során a hegymászásról, az emberi tűrőképességről, az expedíciókról faggatták Erőss Zsoltot. A sportoló elmondta, hogy már 1994-ben „hópárduc" lett, azaz öt hétezres hegyet megmászott. 1999-ben sikerült a Földön található 14 közül az első nyolcezres csúcsot leküzdeni, amit azóta további öt követett. Míg idén a K2-es hegycsúcs volt az egyik expedíció célja, jövőre valószínűleg Nepálba indul a csapat. Erőss célja, hogy évente két csúcs megmászásával a következő hat éven belül elmondhassa: mind a 14 nyolcezres csúcsról megnézte a kilátást. Kiderült, az oxigénhiányos levegő miatt az akklimatizálódás egy adottság, amire nem mindenki képes. Erőss és csapata ugyanis mindig oxigénpalack nélkül veszi be a csúcsokat, egy fejlámpával, hegymászó szemüvegben és egy húszkilós hátizsáknyi felszereléssel. A védőszemüveg elengedhetetlen, hiszen öt-hatezer méteres magasságban gyakran a- dódik hóvihar, ahol a szél néha 150-200 km/h erősséggel fúj. A hegymászó beszámolt élete legveszélyesebb kalandjáról is, amikor egy lavina elől az utolsó pillanatban be tudott ugrani egy üregbe, ez volt az egyetlen esélye a túlélésre. Erőss Zsolt átlagosan fél évet tölt itthon néhány hónapig Afrika, Ázsia vagy Amerika hegyeit mássza, télen pedig Ausztriában hegyivezető és síoktató. Akiben felébredt a kíváncsiság a sportág és a különleges élménybeszámoló iránt, október 5-én 18 órakor látogasson el a Rákoscsabai Közösségi Házban nyíló kiállításra, majd az azt követő előadásra. A gyönyörű fotókat magyarázó előadás-sorozat október második feléig tart, a kiállítás október 27-ig tekinthető meg. Magyarság a hivatásunk Csengéi Ágota interjúkötete ár. Csókay Andrással Folytatás az 1. oldalról > Dr. Csókay András krisztusi gondolattal nyitotta az estet, amely szerint az a nemzet, aki meghason- lik önmagával, elpusztul, és aggodalmát fejezte ki a magyarság jövője felől, lévén, ha tovább folytatódik a jelenlegi „trend", 200 év múlva meghal az utolsó magyar, 400 év múlva pedig az utolsó európai. Az ország fennmaradásának titkát hasonlóképp látja saját megtéréséhez, ébredéséhez, amelyről nyíltan és őszintén beszélt hallgatóságának az idegsebész. Véleménye szerint, az „embereket jobbá kell szeretni" (Böjté Csaba), s ha az alapokon sikerült javítani - ehhez semmi köze politikának, gazdasági helyzetnek - feltámad az ország. Ha helyreáll az Isten-kapcsolat, előbb-utóbb helyreáll minden. Csókay doktor hisz abban, hogy ez nem csak az egyes ember életében, hanem az egész nemzet esetében is így működik. A könyvbemutatón arra is felhívta a figyelmet, hogy csak az Istentől vezérelt hazaszeretet jó, s mindig ügyelnünk kell rá, nehogy felcseréljük az Isten, Család, Haza sorrendet. Hozzátette, ugyanilyen fontosnak tartja az óvatos kritikát, Dr. Csókay András mert aki elítéli az embereket, az elfelejti szeretni őket, utalt Teréz anya egyik híres mondatára. A főorvos buzdított mindenkit, hogy vállalja a személyes kommunikációt. Véleménye szerint „földi sugárzású TV- adóvá" kell válni, amelyen keresztül elhitetjük a többiekkel, hogy „szeretve vannak", nem pedig erőszakosan keresztülverni az egyébként jobbító szándékú akaratot, mert az nem hozhat feltámadást a magyaroknak. Záró gondolataiban kiemelte, a hit és a tudás, a szellem együtt járásának lényegességét, hiszen a tudomány is Istentől való. Végül elmondta, minden műtét előtt rövid imában kéri Isten segítségét, hogy kollégáival együtt tudásuk legjavát nyújthassák az operáció során, ennek kapcsán kiegészítette a hit és szellem kettősét egy harmadik nélkülözhetetlen elemmel, a szakmai profizmussal, amelyet nem lehet imádsággal pótolni.
