Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-05-24 / 9. szám
Közélet - Kultúra 20 Elfisziir járt kerületünkben Büjte Csaba „...jót tenni, irgalmasnak lenni másokhoz, ez Istenhez tesz hasonlóvá minket" Folytatás az l. oldalról > Hollós János újságíró első kérdése az erdélyi magatartásmodellekre irányult. Vendégünk három fő formáját tapasztalta meg ezeknek. Az első a sajnálatos önpusztítás, a második az útra kelés, de létezik egy harmadik út is, amely a ferences atya útja is egyben, a helyben tenni akarás, munkavégzés és rendcsinálás formájában. Ezt az elvét érvényre juttatja a náluk maturált fiataloknál is: csak olyanoknak segít a továbbtanulásban és az elhelyezkedésben, akik Erdélyben maradnak. „Valaha Erdély tündérkert volt, most miért ne lehetne újra az?" Az idegenbe szakadt magyarokban kivétel nélkül keserűséget érzett, de ezen ne csodálkozzunk, a gyökerektől való elszakadás mindenkiben sebeket hagy. Csaba testvér ennek kapcsán ejtett szót arról a tízezer erdélyi fiatalról, akik New Yorkban vállalnak babysitter munkát szánalmas órabérért... Biztatta az itthoni segíteni szándékozókat is: „Lehet jönni Erdélybe gyermeket oktatni és szeretni! Ez jobb, mint a bécsi cukrászda." Böjté Csaba a gondviselő Isten jóságára szeretné megtanítani a gyermekeket és a nemzetét is. „ Az élő Istennel való személyes kapcsolat átadása a legfontosabb," A- lapvető, hogy a valós életre legyenek felkészítve az itt élő fiatalok. Hamar meg kell tanulniuk, hogy a létért harcolni kell. „Vagy küz- desz, vagy megesznek a farkasok!" Ez a küzdelem korán része lett az ő életének is, miután apját meggyilkolták a románok. Sokáig bosszút akart érte állni, de rájött, hogy nem ez a járható út. Helyette az emberi sötétség és gyarlóság ellen vette fel a harcot. „Azért kell gyújtani gyertyalángot, hogy oszoljon a sötétség." Nagy előrelépést jelentett 2002-ben, hogy Magyarországon is létrehozhatták a Szent Ferenc Alapítványt, melyet 2005-ben már lehetett az adó 1 %-ával támogatni. Több mint tízezren adakoztak ebben a formában, ezzel a civil szervezetek között az ötödik helyen végeztek. Ennek köszönhetik, hogy saját ingatlanuk is lesz Csobánkán, ahol a nehéz helyzetben lévő kismamáknak és gyermeket váró fiatal pároknak hoznak létre átmeneti otthont. A Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ez lesz az első magyarországi háza. „Erre azért volt szükség, hogy ne csak szóval küzdjünk az abortusz ellen, hanem nyissunk kaput az élet számára." Az anyaotthon Proliászka Ottokár nevét vette fel, akire az elesettek gyámolítójaként emlékezünk, ő hozta létre az árvaházakat fenntartó Szociális Missziótársulatot. A csobánkai épület hajdanán a személyes tulajdona volt. Szalontán pedig a helyi polgármester kínálta fel a hajdani laktanya néhány épületrészét. így Böjté testvér román kaszárnyát építhetett át szeretetotthonná. Ezért hisz abban töretlenül, hogy a világ előre halad. Az otthonokban dolgozóknak össze kell költözniük a gyerekekkel. 80-100 nm-es lakásban élnek együtt, ahol mindkettejüknek van külön szobájuk és fürdőhelyük. „Az a jó szociális munkás, aki a szétesett családot, mint az eltörött csontot, ösz- szerakja." Déván eddig százan érettségiztek le, több mint a felük tovább is tanult. A lányok közül sokan férjhez mentek, Csaba testvér mosolyogva jegyezte meg: „már van vagy húsz unokám". Az anyaországi diákokról szólva megjegyezte, meg kell ismerniük Erdélyt, anélkül ugyanis nem szerethetik meg sem városait, sem az ott élőket. „Célul kéne tűzni, hogy ne legyen olyan érettségiző magyar tanuló, aki nem járt volna még Erdélyben." A kettős állampolgárságról megtartott referendum kapcsán annyit mondott csupán: „Gyurcsány Ferenc elrontotta ugyan a magyar állampolgárságomat, de a kedvemet nem ronthatja el." A beszélgetést követően a Pál Apostol Gimnázium növendéke, Kiss László énekelt el nekünk négy szép dalt akusztikus gitárral a kezében. Óriási sikert aratott ő is. Aki bővebb információt szeretne kapni az alapítványról és annak kiterjedt tevékenységéről, az látogasson el a www.devaigye- rekek.hu honlapra. Az emigráns a Dózsában 'S. Szabó Anikó E gyik legnagyobb írónk, Marni Sándor Naplója alapján készített, „Az emigráns - Minden másképp van" című 2006-os magyarolasz játékfilmet vetíti le a Dózsa június 7-én, csütörtökön 18 órától. A kommunista diktatúra miatt emigrált Márai és felesége életének utolsó 15 évét mutatja be a film, amely egyben a szerelem erejét, a hűség példáját és egy nagy élet titkait is megrajzolja. Az alkotás főszereplői Bács Ferenc és a filmvászonra több évtized után visszatért Gyön- gyössy Katalin, rendezői Szalai Györgyi és Dárday István. Bács Ferenc elmondta, hogy valami olyat szeretett volna nyújtani a filmmel, ami az embereket arra készteti, hogy elolvassák Márai műveit, és ne csak a Gyertyák csonkig égnek címűt, hisz Márai ennél sokkal több. Az idegileg megerőltető forgatást Bács izgalmas, gyönyörű feladatnak titulálta. A vetítésre meghívott vendégek: Bács Ferenc színművész, Szalai Györgyi és Dárday István rendezők. Belépő: 500 Ft.
