Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-04-26 / 7. szám
Egészségünk 2007. ÁPRILIS 26. _______T ámad a pollen - és más Is Amerikai „ajándék" a parlagfű 25 A parlagfű az I. világháború alatt hajón érkezett búzaszállítmányokkal került át Eszak-Amerikából Európába. A 20-as években Szerbiából terjedt át Magyarországra. Először a dél-somogyi nagy uradalmakat fertőzte meg, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén terjedt szét az ország déli részén, majd észak felé. Mára már a parlagfű az ország nagy részén elterjedt, sok milliárd pollent termel megkeserítve a parlagfűre érzékeny, allergiás betegek életét. Ehr. Kálósi Klárával, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézet fül-orr-gége osztályának főorvosával a szükséges tudnivalókról beszélgettünk, a doktornő orvosi tanácsokkal is igyekezett ellátni olvasóinkat. Ts. Km Tamás M ennyire gyakori ez a betegség Magyarországon?- Mintegy 2 millióan szenvednek hazánkban ebben a betegségben, és az a szomorú, hogy a számuk évente 200 ezerrel nő. Ennek egyik oka, hogy az allergiára való hajlam öröklődik. Ha a szülők nem allergiásak, akkor mindössze 10 százalék az esély, de ha mindkét szülő allergiás, akkor mintegy 60-70 százalék eséllyel allergiás gyermekük születik. Ez a hajlam még nem jelenti azt, hogy a gyermek meg is betegszik, csak a megbetegedés veszélyét hordozza magában. A környezetszennyezés emeli a betegség gyakoriságát és súlyosságát. Aki egy városi, levegőszennyezett környezetben él, és hajlamos az allergiára, az biztosabban megkapja, aki pedig allergiás, annak a tünetei rosszabbra fordulnak.- Milyen allergiás megbetegedéseket különböztethetünk meg?- A leggyakoribb, amikor valamilyen pollen, virágpor váltja ki a betegséget. Ez az időszak általában februártól az első őszi fagyos napokig tart. A pollennaptár szerint a mogyoró februáráprilis, a nyír márciusmájus, a pázsitfűfélék május-augusztus, a lán- dzsás útifű április-szeptember, a libatopfélék és a fekete üröm július-október, a parlagfű augusztus-október közötti időszakban okoz allergiás tüneteket. A magyarországi betegek nagy része többféle növényre allergiás. „Irodalmi ritkaság", hogy valaki csak egyetlen növényre érzékeny. Betegeink számának csaknem felénél jelen van a parlagfű-allergia. Panaszaik a fokozott reakciót kiváltó növény virágzásának idején jelentkeznek. Vannak olyan betegeink, akiknél az egész évben jelen lévő környezetszennyező anyagok váltják ki az allergiát. A legtöbb probléma okozója a poratka. Ilyenkor a háziporban lévő élősködő atka széklete okoz egész évben fennálló tüneteket. Allergiás tüneteket válthatnak ki a szobanövények talaján élő gombafajták spórái, valamint házikedvenceink, a kutya, macska, fehéregér, a- ranyhörcsög, tengerimalac szőre, illetve ezek szőrében megtalálható háziporatka. Ezek az állatok sokkal nagyobb problémát is okozhatnak, mint azt gondolnánk. Egy panellakás viszonylagos zárt terében bármelyik háziállat jelenléte akár asztmás rohamot is kiválthat egy gyereknél. Az említetteken kívül nagyon sokan szenvednek étel, gyógyPollennaptár I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Házipor Penészgombák Fák (bükk, nyír, szil) Fű Pitypang Pázsitfűfélék Lándzsás útifű Fészkes virágúak Csalánfélék Gabonafélék Libatopfélék Fehér üröm Parlagfű szer, méhek és darazsak méreganyagai, valamint fémek, festékek okozta allergiától.- Gyógyítható-e az allergia, illetve miért érdemes orvoshoz fordulnunk az allergiás panaszokkal ?- A gyógyítást megelőzéssel kell kezdenünk. Közvetlen feladat szőkébb és tágabb környezetünkben a fűfélék rendszeres kaszálása. A legnagyobb hiba, hogy egész évben nem, viszont éppen a parlagfű virágzásakor, július közepén, augusztus elején kezdik vágni a füvet. Ilyenkor a parlagfűszemcsék milliárdjai kerülnek a levegőbe, súlyosbítva az allergiás nátha tüneteit. A már kialakult allergia sajnos nem gyógyítható, csak tünetmentessé tehető. Nagyon fontos a diagnózis pontos felállítása, és a kezelés időbeni megkezdése. Ha a beteg az allergiaellenes gyógyszerelést a megfelelő időben, a pollenszezon megindulása előtt 2 héttel elkezdi, és betartja az orvos utasításait, a betegség enyhébb lefolyású lesz. Az allergiás betegnek nem szabad nyitott ablakú járművön utazni, nyitott ablaknál aludni, gyakran kell hajat mosni, szabadságát inkább hegyvidéken kell tölteni. A nem megfelelő gyógyszerelés, és az orvosi tanácsok be nem tartása esetén az allergiás nátha tünetei súlyosbodhatnak, és allergiás asztma kialakulásához vezetnek. Ennek kezeléséhez már egyre több gyógyszer szükséges. A betegség nehezíti a beteg életvitelét, zavarja a munkáját, éjszakai pihenését. Tapasztalataink szerint az allergiás betegek sajnos elég fegyelmezetlenek. Nem kezdik el időben terápiájukat még azok sem, akik már ismerik betegségüket. Végezetül egy jó tanács azoknak a szerencséseknek, akik még nem szenvednek ettől a betegségtől: fontos, hogy minél több időt töltsünk szabadban tiszta, szmog- és füstmentes levegőn. Ha bármilyen tünetet (tüsszentési roham, vizes orrdugulás, szemviszketés, könnye- zés) észlelnek magukon, azonnal forduljanak szakorvoshoz, mert minél előbb teszik ezt, annál hatékonyabb lesz a betegség kezelése is. Panasz esetén a XVII. kerületi Szakorvosi Rendelő- intézet fül-orr-gégésze- tén és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Allergológiai Szakrendelésén készséggel állunk a betegek rendelkezésére.
