Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-04-26 / 7. szám
2007. ÁPRILIS 26. Kultúra ... 2 3 Titkok és emlékek a fa rejtekébee Csak néhány utcával arrébb lakik a Rákoshegyi Közösségi Háztól az az alkotó, akinek április 14-én nyílt kiállítása a helyszínen: László Pál. A művész - költő, festő, fafaragó, hangszerkészítő, zenész - egykori kollégája, barátja, Buczkó Imre festőművész nyitotta meg a tárlatot. Családi Gála a Dózsában A gyerekek nyári táboroztatására gyűjtöttek 'S. Szabó Anikó A megnyitóból sokat tudtunk meg a roma származású László Pál életéről: műszaki végzettségű, kezdetben villamosgép-karbantar- tóként, tekercselőként dolgozott a repülőtéren, míg állása a privatizáció áldozata nem lett. Buczkó Imre először Pál sajátos hangulatú verseit, majd visszafogott színvilágé rajzait és olajfestményeit ismerte meg. 1990-ben, negyvenévesen a visegrádi szanatóriumban unatkozva kezdett bicskával egy száraz ágat faragni. Néhány évvel később Imrének is megmutatta alkotásait, a- mik konkrétan a népművészet, szobrászat és iparművészet kategóriába sem sorolhatók. László Pál stílust teremtett. Gömböket és nyíló rózsát faragott, majd jöttek az istenhitnek tisztelgő vagy a mondavilágot ábrázoló kisplasztikák és humoros darabok. Molnár Imre, a neves citerakészítő buzdítására Pál egyéni hangszereket alkotott, köztük jó néhány tam- burát, amelyen maga is szívesen játszik. Buczkó Imre szerint a rákoshegyi tárlat a titkok, jelképek, emlékek és vágyak kiállítása volt. László Pál bevallotta: gyerekkora óta mindig többet akart bizonyítani a többieknél, ezért is kóstolt bele a különböző művészeti ágakba. Festő akart lenni, de a képekben nem tudja úgy kifejezni magát. A fába azonban bele tudja faragni gondolatait, érzelmeit, és meggyőződése, hogy a fát arra teremtették, hogy az ember gyönyörködjön benne. Látványos munkáinak elismeréséül rögtön az első nyilvános szereplésekor, az Országos Népi Szobrászati Pályázaton harmadik helyezést ért el. 1997-re már 40 alkotással büszkélkedett, azóta ez a szám többszörösére nőtt. Három fia és hét unokája mellett az élet szépségei is inspirációt adnak sokoldalú műveihez. A kiállítás-megnyitón közreműködött Frech Gábor, Wass Albert Elő- hang című versét szavalta el, továbbá László Pál tamburajátékával (is) szórakoztatta a közönséget. 'S. Kili Tamás H atodik alkalommal rendezett Családi Gálát a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium április 13-án a Dózsa Művelődési Házban. A tanulók nyári táborozását segítő jótékonysági rendezvényre zsúfolásig megtelt a színházterem. Az előadást megtekintő szülők, nagyszülők látványos, zenés, szórakoztató műsort láthattak, köztük az általános iskolások néptáncbemutatóját, József Atti- /ű-emlékműsort, énekkar bemutatóját, a farkasok táncát. A gimnazisták kabaréjelenettel, társastánc- és fitneszbemu- tatóval, énekekkel szórakoztatták a közönséS. Király Éva A Társadalmi Egyesülések (TESZ) XVII. Kerületi Szövetsége és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Rákos- keresztúri Könyvtára versenyt hirdetett Varázslatos mesék Rákosmentén címmel. Céljuk az volt, hogy felelevenítsék a nagyget. A középiskolások önállóan választották, és tanulták be a darabokat, míg az alsó tagozatosok a tanárok segítségével készültek. A hagyományos „tanárok előadása" sem maradt el. Riz Levente polgármester, az iskola egyik tanára is fellépett, mint kórustag (képünkön). Az előadás végén Snell György katolikus szülői mesemondás hangulatát, amelyet érdemes megőrizni és továbbadni. Április 19-én délután a Fuchs-kastély nagytermét megtöltötték az izgatott versenyzők, a közönség és a Napsugár Napközi Otthonos Óvoda nagycsoportosaiból álló zsűritagok. András Károly (TESZ) megnyitó szavai után Király Éva plébános köszönetét mondott a Családi Gála megszervezésében közreműködő tanároknak, tanítóknak. Kiemelte, hogy az iskola feladata a fiatalok jó keresztényekké és magyarokká nevelése, válamint a bennük megbúvó talentumok kibontása, és ehhez a szülők segítségét kérte. (Rákoskeresztúri Szabó Ervin Könyvtár) Berecz András mesemondótól idézve a magyar mesemondás hagyományairól beszélt. Ezután a Fuchs-kastélyból egy repülőszőnyegen elrepültünk Meseországba, ahol sorban meghallgathattuk a mesemondó nagymamák előadásait. Végül rövid szünet után kiderült, ki lett Rákosmente legjobb mesemondó nagymamája: I.: Tóth Józsefné, Marika, aki mesélt nekünk vásárról és krampuszról. II.: Kábái Györgyné, Julika, saját verses meséit adta elő Van egy ország és Ki a legszebb? címmel. III.: Szabó Lajosné, Lenke lett, aki saját kis unokájának írt egy verses mesét Mintha magam látnám. .. címmel. Varázslatos mesék Rákosmentén )
