Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-04-26 / 7. szám
Kultúra Eperjes Károly pódiuoiműsora 21 Ibsnrizfc Buljaiszky tiszteletére Részt vett 1848-ban a 12 pont megfogalmazásában 'S. Horváth Tibor E perjes Károlyt emberként és színészként egyaránt élete hitelesíti. Pódiumestjébe ötvözött, személyes credója az Isten-törvényű szeretet felmutatása volt, a hit gyakorlásának és folyamatos megélésének nagy pillanatairól szólt, arról, ahogyan az esendő embert Isten magához emeli. Kossuth-díjas művészünk olyan verseket gyűjtött három csokorba, amelyek a legjobban vitték őt előre a hithez vezető rögös úton. A tiszta gondolatok letisztult szerkezetet követelnek, ez jellemezte az előadást is. Három rész, három egymást kiegészítő vezérmotívum: a tudat (szabad akarat), a lélek (megtérés) és a szellem (a lét végső értelmét kereső, „hazatérő" versek). Többször is hangsúlyozta versmondónk a legfontosabb célt, a szív és az agy harmonikus együttműködését. A teljesség felé nyitott személyiséggé csak így válhatunk. Ha csak az agyunk él, azzal modem értelmiségiek, egoista egyéniségek lehetünk, de azzal semmire nem juthatunk. Rendhagyó volt ez a délután nemcsak azért, mert ránk zúdult anyanyelvűnk szakrális ereje a legnagyobbak tollából és Eperjes torkából, hanem azért is, mert a verseket kimerítően elemezte és értelmezte. Segítségül a „könyvek könyvéhez", a Bibliához fordult ő is, akárcsak Ady Endre, József Attila, Pilinszky János, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc és Babits Mihály. „Isten rajtad végtelen könny, Isten benned végtelen mosoly” - írta Weöres. Eperjes feldolgozásában is így áll szemben egymással az öntörvényű ember és az Isten-törvényű ember. Szamóca nem lenne az, aki, ha szó nélkül el tudna menni „valóvilágos, harrypotteres", hazugságra épülő világunk mellett. Keményen kritizálta a mai európai és hazai politikai helyzetet is: „Bukott diáknak pót- vizsgáznia kell, bukott nemzetnek pótválaszta- nia." Hamletet is segítségül hívta, klasszikus mondatát („Lenni vagy nem lenni, az itt a kérdés!") előadta keresztény, szocialista és liberális változatban is. A nézőkre bízta, melyiket tartják autentikusnak. Ostorozott minden izmust, így a liberalizmust, a bolsevizmust, a nacionalizmust és a glo- balizmust is. A nemzetet egybe kell fogni, hangsúlyozta, ám ez liberálismaterialista módon nem megy, csak ekképpen: „Nem volna más vallás, nem volna csak ennyi: imádni az Istent, s egymást szeretni” - ahogy Ady írja a Karácsony című gyöngyszemében. Ismerős gondolat: imádd Uradat, Istenedet, szeresd felebarátodat. Ennek kapcsán utalt a 2004. december 5-i népszavazásra, „lelki Trianonunkra", a mindössze másfél milliónyi nemzettudatában ép, anyaországi magyarra. Négyessy Katalin gordonkajátéka kötőszövetként kapcsolta egybe a részeket, és zárta le a fantasztikus előadást Babits Eucharisztia dmű versével egyetemben. A pódiumestről mindent felmond a közönség hosszan tartó, álló vastapsa. Szabó Anikó G yulafalvi Bulyovszky Gyula szülőházánál tartott koszorúzást, majd ezt követően a Dózsa Művelődési Házban megemlékezést az újjászületett Rákoskeresztúri Polgári Egylet április 10-én, a hírlapíró, ügyvéd születésének 181. évfordulóján. Az egylethez újonnan csatlakozott Tóth Péter Rákoskeresztúrért-díjas történelemkutató mondott beszédet Bulyovszky Gyula emléktáblájánál, amelyet a haza és a magyar irodalom körül szerzett érdemei elismeréséül állítottak. Barna Andor és Derzbach Istvánná képviselők ko- szorúzták meg a táblát, majd a csaknem félszáz érdeklődő a Dózsában hallgatott meg előadást Katona Tamás történésztől. Katona Tamás a 48-as forradalom kirobbanásának előzményeiről majd március 15-e eseményeiről beszélt, előadását jelenlegi helyzetképekkel fűszerezve. Kevesen tudják, hogy Bulyovszky részt vett a 12 pont megfogalmazásában. Katona Tamás az előadás befejeztéül elmondta: „Bízzunk abban, hogy a politikusok a XXI. században meghallják, amit a '48-as fiatalok mondtak, mert meg kellene fogadni a jó példákat!" Recsktöl Amerikáig Faludy verseivel 's. Szabó Anikó T urek Miklós színművész ugyan igen csekély számú nézőközönség előtt, de annál nagyobb sikerrel mutatta be Rímes világnéző Faludy Györggyel című estjét a költészet napja tiszteletére, április 13-án a Csekovszky Művelődési Házban. Bevezetőjében Turek rávilágított, hogy bár Faludy csak öt évvel volt fiatalabb József Attilánál, mégis mennyire más a két költő életútja, és ezzel párhuzamosan mennyire másként tekint a mai ember József Attilára, mint Faludyra. Utóbbiról az utca embere általában csak annyit tud, hogy a második világháború előtt emigrált, nem hordott zoknit és élete végén nála 60 évvel fiatalabb felesége volt. Azt már kevesen tudják, hogy Villont fordított, számos kötete jelent meg, 1991-ben megkapta a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét, '94-ben Kossuth-, '98- ban Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki. A szűk másfél órás műsor alatt Turek szavalt, játszott, énekelt, és néhány kellék - egy bőrönd, verseskötet, napszemüveg és női cipő - segítségével egy színpadon mutatta be Faludy György tavaly elhunyt költő életének főbb állomásait: Afrikát és Amerikát, Párizst, Londont és Budapestet, az AVH celláit és a recski munkatábort. Felhangzottak versek vidám és keserű napokról, a csaknem pornográfiához közelítő nyíltságú versektől egészen a munkatábori kínzásokat leíró költeményekig. Turek Miklós bevezetőjében csak annyit kért a közönségtől: szeressük a magyar költészetet, mert szép! Kár, hogy egy nyolcvanháromezres kerület lakosságából összesen tizenöt fő akadt, aki a magyar költészetért feláldozta péntek estéjét...
