Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-04-05 / 6. szám
Hitélet Krisztus megváltotta a világot Húsvét ünnepén ,A bűn lélekhalálát győzze le a feltámadás reménye és öröme' Húsvét idején, aki mélyebbre tekint, tudja, hogy e napon történt a világtörténelem legnagyobb eseménye. Miután Isten fia földre szállt, arra tanította az embereket, hogy a szeretet az élet alaptörvénye. Ez a kulcs, ez a cél. Enélkül emberi élet nem lehetséges. Ennek jegyében gyógyította őket, válogatás nélkül, azonban népe megölte. Ő annyira szerette őket, hogy ezt is megengedte nekik. Harmadnapra azonban föltámadt. Földi útján számos csodát művelt, ezek közül a legnagyobb az üres sír csodája, mely valamennyiünk számára bizonyosság és vigasz, hogy a halál legyőzhető. Éppen a szeretet törvénye által, amelyet kereszthalálával tanúsított. Folytatás az 1. oldalról > Nietzsche mondta: Isten halott! És mi öltük meg! Nem a nagypénteki áldozatra vonatkozik ez. Ma úgy is mondhatnánk: Isten halott, és nem hagyjuk feltámadni őt. Pedig az a tény, hogy Jézus feltámadt, minden kétséget kizáróan bizonyítja az ő Isten voltát. Nem véletlen, hogy ezt próbálja meg manapság kikezdeni a média, a filmipar, a szórakoztató irodalom, de még a tudomány is. A feltámadás csodája a legnagyobb botránykő a világ számára, és a legbiztosabb sarokkő a keresztyének számára. Isten nem lehet halott, hiszen ha Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a hitünk (lKor 15,17). „Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje" (lKor 15,20) Számtalan szemtanú bizonyítja, hogy a sír üres (volt), Krisztus feltámadt, él és uralkodik. És hogy mit használ nekünk Krisztus feltámadása? A Heidelbergi Káté így foglalja ezt ösz- sze: „Először: feltámadásával legyőzte a halált, hogy minket részesíthessen abban az igazságban (megigazulás- ban), amelyet nekünk halálával szerzett; másodszor: az Ő ereje most minket is új életre támaszt fel; harmadszor: Krisztus feltámadása a mi dicsőséges feltámadásunk bizonyos záloga számunkra." Kívánom, hogy minél többen tapasztaljuk meg ezt ezen a húsvéton is! A szerző III. éves teológus hallgató "Ss. Horváth Tibor M it üzen a nagyhét és húsvét ünnepe történelmi egyházaink kerületi prominens személyei értelmezésében? Kiss István, rákoshegyi plébános (1982-től) számára a húsvét mindig aktuális üzeneteket hordozott, függetlenül az adott korszak társadalmi és politikai környezetétől. A túlsúlyba jutott anyagelvűség mai korában a legfontosabb üzenet, hogy van értelme az életünknek. Krisztus feltámadása reményt ad, hogy az emberi élet kibontakozhat, célhoz érhet, mégpedig egy örömteli célhoz, a feltámadáshoz. Másik mondandója a ma emberének, hogy tudjon megállni egy pillanatra és egy kicsit csendben lenni. Régebben a nagycsütörtöktől nagyszombatig tartó időszak az elmélyülés ideje volt. A középkorban szünetelt ekkor a kereskedés és a munka. A modem korszak iszonyatos technikai fejlődésének dacára, az embereknek nem lett kevesebb a gondjuk. Ezért fontos a tisztánlátás, a tisztán gondolkodás. „Krisztus ámbár a kereszten meghalt értünk, de a halál fölött győzedelmeskedett az élet." Ez a legfontosabb üzenet. Korunk halálkultuszának része a drog, az abortusz és az eutanázia. Az életnek azonban győznie kell a halál fölött, nem lehet a „halál kultúrája" előrébbvaló az életnél. A húsvét emellett elválaszthatatlan a rügyfakasztó tavasztól, az új élet kezdetének szimbólumától. A család összetartozása is tudatosítja az emberekben: az anya és gyermek, az apa és gyermek egységét az élet szolgálatában. Kétezer éves szertartásainknak rendkívüli mélységük van. Az ősegyház idejében nagycsütörtök volt a megtörök, a bűnösök visszafogadásának a napja. A vezeklők a szerpap gyertyájával gyújthatták meg a sajátjukat, csak ezt követően léphettek be a templomba. Három nagy bún volt ekkortájt: gyilkosság, házasságtörés és hittagadás. A püspök a hét bűnbánati zsoltárt elimádkozta értük és feloldozta őket. E szertartásokban a bűnbánók a megtisztulás katarzisát élhették át. Nagyszombaton történt a keresztelés, amely által Jézussal újjászülettek. A plébános üzenete olvasóinknak: „Az emberben rettentő sok jó van, hiszen Isten teremtménye. Előlegezzük meg azt, hogy minden emberben benne van az Isten utáni vágyakozás, az istenkeresés képessége. Ahogy közeledünk földi életünk vége felé, úgy közelítünk Istenhez is ezáltal. Engedjük, hogy Isten ránk találjon, ne torlaszoljuk el gátakkal az ő szeretetét. Halljuk meg a szavát! A bennünk élő jót hagyjuk győzedelmeskedni. Papi nyelven szólva, a bűn lélekhalálát győzze le a feltámadás reménye és öröme." Füzesi Zoltán református lelkipásztor elmondta nekünk, hogy egyháza húsvéti igemagyarázatai a Bibliaolvasó Kalauz ajánlásaihoz kapcsolódnak, ám ezek nem kötelező jellegűek. A lelkész kiemelte azt a világosságot, mely áttört a halál sötétségén a feltámadás által. „Jézus nem csupán vallásalapító, hanem Isten. Ez egy fantasztikus felfedezés az ember számára." A feltámadás annak lehetőségét hordozza, hogy életünket ne csupán horizontális síkon éljük, hanem nyíljunk meg fölfelé, Isten irányába." Nem elég, ha csupán az utódok emlékezetében élünk tovább. Ha én is élhetnék tovább, akkor erről lemondani halálos bűn. Az Isten adta lehetőségekkel nem élni a legnagyobb bűn. Jézus mi lehetőségeinket növelte meg határtalanul, meghívva minket az örök életre. Jövetelére a korabeli többség érzéketlen volt. Ez a közöny bántotta. Nem ismerték fel őbenne az isteni látogatást. „ Isten kegyelmét kérni kell, bűnös életünkért meg kell tanulni bocsánatot kémünk." A bűn mindenen átsziFíizesi Zoltán rákoscsabai református lelkipásztor Kiss István rákoshegyi plébános
