Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-04-05 / 6. szám
Kultúra Tízéves a Csigaház Riz Levente: A közösség jobb emberré képes formálni az egyént Ts, Várszegi Viktória I dén ünnepli tizedik születésnapját a Rákoscsabái Közösségi Ház. A jubileum alkalmából egész napos szakmai konferenciát tartottak Közművelődés-Közösségfejlesztés címmel, valamint megnyílt a ház immár évtizedes történetét bemutató kiállítás is március 21-én. A konferenciát megnyitó Riz Levente polgármester szerint Magyarország ma gyönge, kínlódik, nem tudja megoldani problémáit, mert hiányzik a társadalmi összetartás. A jelen kor hibásan állítja szembe az egyént a közösséggel, szerinte ez olyan, mintha a „halat elválasztanánk a víztől". Az egyén nem lehet meg közösség nélkül, ott tanulja meg a szolidaritást, odafigyelést, felelősségtudatot. A közösség jobb emberré képes formálni az egyént. A polgármester végül megköszönte a helyi közösségekért, a közművelődésért dolgozó szakemberek áldozatos munkáját. A kiállítást Dunai Mónika önkormányzati képviselő nyitotta meg, aki kiemelte, a rákoscsabaiak mindig is aktív társadalmi-közösségi életet folytattak, erre bizonyítékul szolgál az is, hogy a közel egy évezredes múltra visszatekintő települést máig önálló identitással rendelkező emberek lakják. Utalt arra is, hogy bár a két világháború és a XX. század második felének diktatúrája u- gyan lehetetlenné tette a civil szerveződések kibontakozását, azok mégis hamar virágzásnak indultak a rendszerváltozás után. Elmondta, tíz évvel ezelőtt - mint önkormányzati képviselő - maga is részese lehetett a Rákoscsabai Közösségi Ház életre hívásának, amelyet azzal a céllal alapítottak, hogy befogadó színteréül szolgáljon az itt élők közösségi tevékenységeinek. A szakmai találkozó előadói, vendégei egyetértettek a társadalmi részvétel erősítésének fontosságában. Vereség Ilona, a Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke kiemelte, a közösség- fejlesztés és a közművelődés elválaszthatatlan, egymásban gyökerező fogalom, igaz napjainkra külön területté fejlődött mindkettő. Megláújjászervezni saját közösségét, hogyan tud önmaga megújulni és szinkronba kerülni azzal a változó közeggel és korral, amelyben létezik. Nagy né Valent Anna, a Rákoscsabai Közösségi Ház vezető művelődésszervezője megerősítette az elhangzottakat - szerinte közösségfejlesztés és a közművelődés szorosan összefügg -, és beszámolt a 2003 óta működő Csabaiak Csabáért Közösségfejlesztő Program eredményeiről, örömeiről és kudarcairól. A további előadásokon szó esett - egyebek mellett - a közművelődési intézmény és a civil szféra kapcsolatáról, a közösségi aktivitás fokozásának lehetőségeiről, és sajnos arról a megA fennállásának 10. évfordulóját ünneplő' Rákoscsabai Közösségi Ház évtizedes múltját idézi fel sokszáz fotóból, meghívókból, újságcikkekből, plakátokból álló, a Csigalérián megrendezett tárlat, amelyet Dunai Mónika Rákoscsaba-Új- telep önkormányzati képviselője nyitott meg tása szerint, a rákoscsa- döbbentő tényről is, bai Csigaház - és vala- hogy a társadalom 80-90 mennyi művelődési ház százaléka kirekesztett - legnagyobb kihívása saját közügyeinek inté- az, hogy hogyan tudja zéséből. Vastaps Koltay Gábor Horthy-filmjének 3Ü*Á<>xá ■Js. Horváth Tibor M árcius 23-án vetítették le kerületünk legnagyobb művelődési házában Koltay Gábor új dokumentumfilmjét, melynek címe: Horthy, a kormányzó. A XVII. Kerületért Egyesület rendezvényén Riz Levente polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében hangsúlyozta e film fontosságát, tisztázó szerepét. Emlékeztetett rá, hogy első szabadon választott miniszterelnökünket, Antall józsefet milyen támadás érte azért, mert Horthyt igazi hazafinak merte nevezni. A történelemtanár-polgármester kitért arra: Horthy a vesztes világháború, a trianoni tragédia után összeroppant országot állította talpra. Koltay Gábor filmrendező elmondta: 1947 óta generációk egész sora előtt diszkreditálták a Horthy-korszakot. „Felbecsülhetetlen az a szellemi károsodás, amelyet nemzettudatunkban ez a ferdítés okozott." Éppen ezért célja nem is lehetett más, mint egy hiteles Horthy-kép felmutatása. Ebben segítségére volt a két koronatanú, özv. Horthy Istvánná gróf Edel- shám Gyulai Ilona és ifi. Horthy István. Sorvezetőnek pedig Nemeskürty István Búcsúpillantás című alapművét használta, amelynek gondolatisága és szellemisége nagymértékben hatott a munkájára. A filmben felszólaló történészek a teljesség igénye nélkül: Rajfay Ernő, Salamon Kon- rád, Takaró Mihály, Szerencsés Károly, Szita Szabolcs, Török Bálint, Gidai Erzsébet és Kovács Dávid. A kormányzó szövegeit Széjes Imre szólaltatja meg, a narrátor Kautzky Armand. A138 perces alkotás hűen idézi azt az időszakot, amelyben kirajzolódik egy felelősségteljes keresztény magyar politikus arcképe. Azé az emberé, aki a szégyenteljes 1919-es Tanácsköztársaság, majd a trianoni országcsonkítás után kivezette országát a krízisből. A lényeget Nemeskürty tanár úr mondja ki a film végén: „Ha nagyon szigorú tárgyilagossággal nézzük a Horthy-korszakot, akkor az a legfontosabb tanulság és nagy érdeme, hogy 1541 óta, amikor a magyar állam megszűnt létezni, a kormányzó, a nemzetgyűlés és miniszterei - főleg Bethlen István - újrateremtették az évszázadok óta nem létező magyar államot. S ennek az újrateremtésnek a munkájában az egész magyar társadalom is részt vett." A film a kendere- si újratemetés (1993) képsorával zárul.
