Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-03-22 / 5. szám
Kultúra 2007. MÁRCIUS 22. ifi::, 15 lehetsz király - a Békésyben Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája kerületi középiskolások előadásában is. Szabó Anikó K ülönös előadásnak lehettek részesei a Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola diákjai és tanárai március 9- én. Különösnek, hiszen Shakespeare drámáját, a Rómeó és Júliát ezúttal színdarab-musical- előadás egyvelegben mutatták be a diákok. Szatmáriné Vidovszky Éva igazgatónő köszöntötte a közönséget, köztük Koszorúsné Tóth Katalin önkormányzati képviselőt, aki maga is kíváncsi volt a gyerekek kezdeményezésére. Ugyanis az előadás a diákok kérésére, tanulói ösz- szefogással, és csaknem teljes egészében tanári segítség nélkül jött létre! A bő félórás, rövidített darabban két narrátor vázolta az epikus dráma célját („ne az érzelmekre, hanem az értelemre hasson"). Ok olvasták fel a történet fő szálait is: a Capulet és Montague család ellenséges viszonyát, a fiatal Rómeó és szépséges Júliája egymásra találását, majd félreértéseken és időzítési problémákon alapuló halálukat. Míg az oldalsó kivetítőn a közönség veronai látképeket, reneszánsz korabeli álarcokat és Shakespeare-ké- pet láthatott, a színpadon huszonöt fős társulat adta elő a legmarkánsabb jeleneteket. A musicalváltozat legnépszerűbb nótája, a „Lehetsz király"-on kívül felcsendültek egyéb dalok is. Meglepő, de a táncok koreográfiáját is két tanuló - Halasi Anita és a Rómeót alakító André László tavaly végző diák - tanította be a társulatnak. Júliát a tizen- kettedikes Csősz Orsolya játszotta, de volt egy balassis „kölcsön- Júlia" - Dénes Andrea - is, hiszen a végső szerelmi párbeszédet három nyelven, magyarul, angolul és németül is elszavalták a színészpalánták. Külön dicséretet érdemel, hogy a tanulók maguk ültették át a Shakespeare-szöveget mai verzióba, és remek szójátékokat, rímeket találtak az eredeti megfelelőkre. A kápolnában játszódó kettős halált és a darab végtáncát követően a szereplők közösen vonultak színpadra, hogy virággal köszönjék meg Lutzné Ipacs Edit könyvtáros rendezői munkáját. Az előadás után a tanári kar fogadással ünnepelte meg a kezdeményezés sikerét, mialatt a diákok a kilencedik osztályosok bemutatkozó műsorát nézték meg a színházteremben. A délután egy iskolai diszkóval zárult. Balassis Revizor Rákosligeten 'S. Horváth Tibor B író Róza tanárnő rendezésében kedves ajándékkal leptek meg minket a Balassi Bálint Gimnázium tanulói: egy igazi remekművet, a Revizort keltették életre a Gózon Gyula Színházban. Jóleső érzést keltett bennem, hogy a szépirodalom és a színház szeretetét át lehet bizony örökíteni, csak akarni kell. Gogol vígjátéka a vidéki hivatalnok- és ku- pecerkölcsöt figurázza ki. A helyszín egy pletykás, elhanyagolt orosz kisváros, ahol a helyi előkelőségek bűntudata Hlesztakovból, a pétervári naplopóból, megfenyítésükre küldött revizort varázsol. A kezdetben ártatlannak tűnő történetből lassacskán kibontakozik a félelem hierarchiája: a kisváros lakossága az uraitól fél, azok pedig valamiféle távoli és ismeretlen hatalomtól, melyről annyit tudni csupán, hogy létezik, de kiszámíthatatlan, hogy lesújt-e majd, s ha igen, mikor. Jórészt ez a félelem mozgatja a darabot, amelyből Hlesz- takov tele erszénnyel gs a polgármester lányának vőlegényeként távozik. Gogol humorának egyik forrása a személycsere, a klasszikus vígjátékok ismert helyzetkomikuma. A Revizorban senki sem az, aminek mutatja magát, hanem csupán önmaga karikatúrája. A szímnű a realitás megszégyenítése, mottójában az írói alapállással: „Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde!"
