Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)
2006. december / 11. szám
VEKE-TÁJÉKOZTATÓ 2006. DECEMBER 19 Helyzetértékelés Rákosmente közlekedésének legnagyobb gondja, hogy a belvárosi irányú, leginkább használt főútvonalakra torlódások jellemzők, városi kötöttpályás kiszolgálás (HÉV, metró, villamos) és buszsávok híján a tömegközlekedés járművei is a dugóban állnak. Ebből következőleg nincs választási lehetőség, hiszen a tömegközlekedés nem versenyképes a személygépkocsival. Egyedüli alternatíva a vasút lehet, de jelenleg csak korlátozottan van pálya- és járműkapacitása a kerület lakóinak elszállítására, a vonatok pedig sem a kerületben, sem a Keleti pályaudvarnál nem kapcsolódnak megfelelően a városi közlekedéshez; az átszállások érdekében hosszú gyaloglások szükségesek és a P+R parkolás sem megoldott. A vonatok pontatlansága és zsúfoltsága egyaránt rontja a vasút vonzóképességét. A buszjáratok száma a kerületben magas, összességében kapacitásuk is megfelelő, ennek ellenére a tömegközlekedés színvonala alacsony. Ennek okai az alábbiak: ♦ A torlódó útvonalakon nem segíti buszsáv a kerületet kiszolgáló járatok közlekedését. ♦ A menetrend a torlódások miatt megbízhatatlan. ♦ A buszjáratok menetrendjei nincsenek megfelelően ösz- szehangolva, átszálláskor felesleges várakozásra kényszerülnek az utasok. ♦ A kerület számos kertvárosából a metróvégállomások csak kényelmetlen átszállással érhetők el. ♦ Egyes vasútállomások elérése utak és buszfordulók hiányában nem megoldott. ♦ A kerület egyes városrészei között az utazások többsége hosszadalmas, akár kétszeri átszállásra kényszerített (pl. uszoda, bevásárlóközpont elérése). ♦ A XVI. kerület közvetlen elérése nem megoldott (192-es busz rendszertelensége). ♦ Átszállási kényszer: a rákoskeresztúri buszvégállomás jelenlegi formájában és méretben történő fenntartása teljesen indokolatlan, hiszen autóbuszról autóbuszra történő csatlakozás lévén semmilyen technológiai kényszer nem áll fenn. ♦ Nem megfelelő a sűrűn lakott területek, azaz a kerületi lakótelepek bizonyos részeinek közlekedése. (A 61-es és öles gyorsjáratok ritkák, lassúak és egyenetlenek.) ♦ A kerület több járata is túlzsúfolt (pl. 67-es, 68-as, 98-as, 76-os gyors, 198-as. ♦ A buszhálózat nem követi a lakóterületi beépítéseket és a változó utasigényeket. Színvonalas tömegközlekedés hiányában a személygépkocsi-használat folyamatosan nő, amelyet a meglévő utak nem képesek torlódásmentesen elvezetni. A belváros felé vezető utak kapacitásának érdemi bővítésére nincs mód, mert a szűk keresztmetszetet jelentő pontok (Élessarok, Örs vezér tere) áteresztőképességét nem lehet növelni és a belvárosra sem lehet több autót rázúdítani. A torlódások növekedésével a buszjáratok haladása még lassabbá válik, így a tömegközlekedés versenyképessége tovább romlik: a folyamat ördögi körbe torkollott. A XVII. kerület főúthálózata (a Pesti út 2x2 sávos szakaszát leszámítva) kizárólag 2x1 sávos, jellemzően rendkívül nagy forgalmat lebonyolító utakból áll. A kerület fő közlekedési kapcsolatait két irány adja: a kelet-nyugati illetve az észak-déli. A kritikus, nagyon szűk keresztmetszet a kelet-nyugati, hisz az ad kapcsolatot Budapest belvárosa felé. A kerületben egyaránt jelentős a cél- és a tranzit teherforgalom, mely utóbbi jelenleg főleg észak-dél irányban terheli indokolatlanul az utakat. A kerület tagoltságát fokozza, hogy a hatvani és a újszászi vasútvonal is hosszában átszeli, mintegy demarkációs vonalként elválasztva a városrészeket. Ez elsősorban az észak-déli irányú közlekedés helyzetét konzerválta. A kerület első és mindmáig egyetlen különszintű vasúti átjárója 1987-ben épült a Keresztúri útnál; kerületen belüli újabb alul- vagy felüljáróra reális tervek eddig nem készültek. Az MO-ás útgyűrű 2x2 sávos autóútként történő kiépítésének törvényi kötelezettség alapján 2007. év végéig meg kell valósulnia a teljes keleti szektorban a 4-es számú főközlekedési út és az M3-as autópálya között. Ezen szakaszon három olyan csomópont fog létesülni, ami a XVII. kerületet érinti: a Pesti, a Péceli, és a Tárcsái út lakott területen kívül eső szakaszain. Az MO megépülése a kerületen áthaladó teherforgalmat mérsékelni fogja, de teljes megszűnésére reálisan nem lehet számítani. Rövidtávú célok A következő egy-két évben a meglevő adottságok maximális kihasználása a legfőbb cél. Ez mind a közúti, mind a vasúti infrastruktúra tartalékainak kiaknázását és a pénzügyileg reális fejlesztések megvalósítását jelenti. Mivel a kerületi közlekedés gondjai azonnali beavatkozást igényelnek, nem lehet a kétséges finanszírozású, hosszú évek múlva megvalósuló beruházásokra várni, hanem az összes lehetőséget kihasználva már 2007-ben eredményes intézkedések szükségesek. Míg Budapest sok más városrészében az átszállásmentes belvárosi tömegközlekedési kapcsolat megteremtése jelenti az elsőszámú prioritást, addig a XVII. kerületben egyelőre a metróvonalak külső végpontjainak (Örs vezér tere, Kőbánya-Kispest) elviselhető színvonalon, kiszámítható és a forgalmi torlódásoktól a lehető legnagyobb mértékben mentesített autóbuszos elérése a reális rövidtávú cél. Ezzel egyidejűleg a vasúti infrastruktúra által megszabott lehetőségek kihasználása is fontos, az elővárosi vasútvonalak ésszerű mértékig történő bevonása a kerület és Budapest központja között a buszhálózat fejlesztésének azonban nem alternatívája, hanem szükséges kiegészítője. Javasolt konkrét fejlesztések Buszsáv az Örs vezér térig A kerület két, Örs vezér tere felé vezető főútjának egyikén a tömegközlekedés előnyben részesítése, a buszok dugóból való kiemelése szükséges. A VEKE a buszsáv Jászberényi út - Fehér út mentén történő kialakítása mellett tesz javaslatot, hisz ezzel a Keresztúri útról átterelhető gyors- és expresszjáratok mellett a Jászberényi út helyi forgalmát ellátó járatok is gyorsíthatok. Közútfejlesztés a Jászberényi úton, a Kozma utca térségében A Jászberényi út legkritikusabb, indokolatlan mértékű torlódásokat okozó csomópontjának átalakítása már rövidtávon szükséges és reális. A Kozmái utcai csomópont körforgalommá történő átépítése és a Jászberényi út Kozma utca és a felüljáró közti néhányszáz méteres szakaszának 2x2 sávossá történő kibővítése ajánlott. Új autóbusz-hálózat A fenti fejlesztések megvalósulása lehetőséget teremt az autóbuszhálózat gyökeres átalakítására. ♦ Új, közvetlen gyorsjáratok jöhetnek létre, melyek biztosíthatják a kerület minden városrészéből (különös tekintettel az eddig átszállásokra kényszerített rákoscsabai és rákoscsaba-újtelepi lakókra) a közvetlen és átszállásmentes metrókapcsolatot, ezzel lehetővé téve a kerületközpontban található buszvégállomás helyigényének csökkenését. ♦ A lakótelepi megállók sűrűbb és egész napos gyorsjárati kapcsolatot kapnak a mindkét metróvégállomáshoz (Örs vezér tere és Kőbánya-Kispest). ♦ Lehetővé válik a kerületen belüli, városrészek közötti közlekedés színvonalának javítása az átszállások számának csökkentése (pl. közvetlen eljutás a Pesti út keresztúri szakaszáról Rákoscsabára vagy Rákoskertre).
