Hírhozó, 2006 (16. évfolyam, 1-11. szám)

2006. április / 4. szám

2 2006. ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ fHIRHOZO A megoldás kulcsa: párbeszéd Ha az iskola belső világáról, mentálhigi- éniás állapotáról esik szó szakmai vagy laikus körökben, akkor biztosak lehe­tünk abban, hogy az elsők közt vetődik fel a szociális helyzetük vagy a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézsé­gekkel küzdők integrálásából, illetve a deviancia enyhítéséből fakadó nevelési nehézségek, konfliktusok. A kerületi Nevelési Tanácsadóban pszichológusok, pszichopedagógusok se­gítik a megoldáskeresést. Bátorné Páhoki Zitát, az intézmény vezetőjét és néhány pszichológus kollégáját kérdez­tem meg arról, ők miben látják gondja­ink forrását, s hogyan enyhíthetők ezek.- Feladatellátásunk a kor szükséglete­inek megfelelően változik, bővül - kezdi az igazgató asszony -, a személyi ellá­tottságunk azonban még mindig nem ne­vezhető kielégítőnek. A tanácsadó óvo­dapszichológusai az óvodákban dolgoz­nak, míg az itt lévő kollégák a diagnosz­tizálást, a terápiát, illetve a fejlesztést látják el. Leginkább az utóbbi öt évben nehezedett meg a helyzetünk, mert a ta­nulási, magatartási, beilleszkedési ne­hézségekkel küzdők szakvéleményezése nagy terhet ró a szakembergárdánkra.- Hol kezdődhetnek iskolai gondja­ink? -kérdeztem Domer Márta pszicho­lógust.- Két fontos okot említek. Az első és másoflik osztályokban a tanítási módsze­rek nem mindig igazodnak a gyerekek képességeihez, illetve a felgyorsult taní­tási folyamat sok gyereknél az alapkész­ségek megszilárdulását lehetetleníti el. Erre a hiányra rakódnak rá később a fel­ső tagozatos gondok. Mindemellett lazul az iskola és a család együttműködése, a pedagógusok egyre nehezebben képesek kezelni a gyerekek közti növekvő szocia­lizációs és értékrendi különbséget. Ma­guk a szülők is sokszor menekülnek a rosszul értelmezett szülői jogok bástyái mögé, s csupán türelmetlen elvárások­kal közelednek az iskola felé, pedig a törvény és az iskolai házirendek egy­aránt ismerik a szülők kötelességei passzust is, s ezt ugyanolyan komolyan kell vennünk, mint a jogainkat!- Nagy változás - tette hozzá Csíky Zsoltné fejlesztőpedagógus-, hogy egyre koraibb időszakra csúsznak a tanulási folyamat különböző problémái, így ezek összetettebbek, és súlyosabbak lettek. Sok gyerek jár be korai fejlesztésre, mert a mai anyukák - tisztelet a kivétel­nek - mintha elfelejtettek volna játszani, énekelni: sok családban hiányzik a meg­hitt, kötetlen együttlét.- A magam gyakorlatából a felső tago­zatosok elgazdátlanodását emelném ki - vette át a szót Péntek Edina, a kamaszok fejlesztésével foglalkozó pszichopeda- gógus. Sokuk diákéletében a szeretet- lenséget, az utánkövetés és érzelmi hát­tér hiányát látom. A “Kinek vagyok fon­tos?” kérdésre a gyerekek sokszor nem kapnak egyértelműen kódolható vála­szokat. A felfokozott teljesítménykény­szer nem párosul kellő odafigyeléssel a közvetlen környezet részéről. A hozzám kerülő részképesség-nehézségekkel küzdőknél gyakori a feldolgozatlan ku­darcélmény. A többiektől és az elvárá­soktól elmaradó, magukra hagyottak út­ja a deviencia felé vezet. Gyakorló pszichopedagógusként megkísérlem megfordítani ezt a folyamatot.- Mit üzenhetünk tehát a szülőknek, igazgató asszony?- Ne fogalmazzunk meg egyoldalú el­várásokat mások felé, ne hárítsuk a helyzetünk miatti felelősséget egymás­ra. A gyerekkel a megfelelő időben eltöl­tött, meghitt, szoros kötődést teremtő órákat nem lehet tíz év múlva bepótolni. Ha már azonban kialakult a válsághely­zet, mi talán azzal tudunk segíteni, hogy nálunk függőségi viszony nélkül szem­benézhet a kiskamasz problémáival és eljuthat a megoldási utak felismerésé­hez.- Hogyan oldható fel a devianciát cso­portban kezelni kényszerülő pedagógus és a gyermekkel személyes kapcsolat­ban dolgozó pszichológus nézetkülönb­sége az akut esetekről?- Az ön által felvetett probléma való­ban sokszor szőnyeg alá söpört nézetkü­lönbség, mely miatt immár több mint hat éve mondjuk, hogy nagy szükség lenne iskolapszichológusra. Ő lenne a nélkülözhetetlen szemléletváltást segítő összekötő kapocs a két intézmény között. Gyakran előfordul, hogy egy jó intellek- tusú gyermek tanulási nehézséget mu­tat, mert az adott szociális közösségében nem normakövető, nem beilleszkedő, helytelen konfliktuskezelő. Ezt csopor­tos vagy egyéni pszichoterápiával eny­hítjük, de a lelki folyamat természeténél fogva lassabb, látensebb eredménnyel. A kért pedagógiai vélemény jó tám­pontot, kiegészítést adhat a gyermek kö­zösségi helyzetéről, fontosnak tartjuk azonban a pedagógussal való konzultáci­ót. A már óvodákban dolgozó óvoda­pszichológusaink gyakorlata a jó példa arra, hogy mennyire hasznos a preven­tív munka. Az iskolában valóban csupán tűzoltómunka folyik.- Hogyan működhetne jól a leendő is­kolapszichológusi hálózat?- A leendő iskolapszichológusok nem diagnosztikai és pszichoterápiás munkát folytatnának, hanem a gyermek osztály- közösségben történő megfigyelésével, a pedagógusokkal folytatott konzultációk során segítenék a problémás gyerekek közösségbe való beilleszkedését, elő­mozdítanák a szülőkkel folytatott párbe­szédet. Szülői és tantestületi értekezle­teken való részvételükkel közreműköd­nének a szülők és pedagógusok szemlé­letformálásában. A pedagógusok számá­ra mentálhigiénés programokat is bizto­sítanának. A bánásmód-váltás szüksé­gességét mégis maguknak a pedagógu­soknak kell felismerni, s megkeresni eh­hez a fogódzkodókat. Ez a szemléletvál­tás talán még nagyobb bátorságot, el­szántságot igényel, mint a tantárgyi­módszertani kultúraváltás. A pedagógusokat meg kellene erősíte­ni abban, hogy személyes példájukkal és egy differenciáltabb bánásmóddal képe­sek lehetnek hatni a gyermekek belső világára, s ezt várja tőlünk és tőlük egy­aránt a társadalom. Raffay Gábor Óvodai beiratkozások Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A jelentkezés időpontja: 2006. május 2-5. A beiratkozáskor be kell mutatni a szülő, illetve gyermeké­nek személyazonosságát, lakcímét igazoló dokumentumot, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvodave­zető értesíti a szülőket 2006. júniu­sáig. Az első óvodai foglalkozási nap: a tanév-nevelési év első napja: 2006. szeptember 1. (péntek). Óvodai nyílt napok a kerületben Folyamatosan: Hófehérke Napközi­otthonos Óvoda, Napsugár Napközi­otthonos Óvoda, Százszorszép Napkö­ziotthonos Óvoda, Robogó Napközi­otthonos Óvoda (egyeztetés után), Micimackó Napköziotthonos Óvoda, Gesztenyés Napköziotthonos Óvoda, Csillagszem Napköziotthonos Óvoda (kivétel: péntek). Áprilisban folyamatosan: Csicser­gő Napköziotthonos Óvoda, április 10-től folyamatosan: Mézeskalács Óvoda, Összefogás Óvoda (egyeztetés után), április 19-től folyamatosan: Kuckó Óvoda (kivétel 12-15 óra kö­zött), április 20-tól folyamatosan: Pi­roska Napköziotthonos Óvoda (egyez­tetés után), április 10-14-ig Bóbita Napköziotthonos Óvoda, április 19., 20. Aprófalva Napköziotthonos Óvo­da, Eszterlánc Napköziotthonos Óvo­da, április 24-28-ig Mákvirág Napkö­ziotthonos Óvoda, április 25., 26., 27- én Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda.

Next

/
Thumbnails
Contents